Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-75

Í24 A nemzetgyűlés 75. ülése 1922. motívumait is ismerve kell ítélnie. Ezért mond­tam itt közbeszólás alakjában azt, hogy idehozva röviden egy esetet, hogy egy bakonybéli legény Tolna megyében szénát lop, összeverekedik a csősszel és ezért 12 esztendőre becsukják, ilyen módon egy jogesetről kritikát gyakorolni nem lehetj mert annak nüanszait, mellékárnyalatait, összes körülményeit ismerni kell, (Ugy van! jobbfelöl) Nekem az a benyomásom, hogy ezeknek az eseteknek, egyes eseteknek felhozásával nem is ezt céloza az igen t. képviselőtársam, hanem inkább azt, hogy ő felemelhessen és lesújthasson. Nevezetesen ő itt jó bírákat és rossz bírákat különböztet meg. Én nem vagyok hivatva sem a jó, sem a rossz birák nevében itt nyilatkozatot tenni, de mint biró a magam nevében kijelen­tem azt, hogy semmiféle minősítését az ón bírói működésemnek innen el nem fogadom és el nem fogadhatom, mert tartozom bírói eskümnek, tar­tozom birói meggyőződésemnek s csak egyedül annak tartozom feleiősséggel. (Helyeslés a jobb­oldalon) Nem alapos tehát ez a vádalap sem. Igen t. Nemzetgyűlés ! À másik vádja Rupert Rezső igen t. képviselőtársamnak az, hogy két­ségessé teszi a birói függetlenség létezését az alapon, hogy a bíróságok áthelyezhető menekült bírákkal vannak megrakva, és hogy menekült birák vannak odahelyezve. (Mozgás jobbfelöl.) Amint tegnap is mondtam, ma is mondom, hogy a menekült birói intézmény már megszűnt; az állam a menekült birák közül azokat, akiket át szándékozik venni, már végleges székhelyre elhelyezte s ezek a birák a birói szervezeti tör­vény szerint épolyan függetlenek, mint azok a birák, akik eredetileg neveztettek ki ide, (He­lyeslés jobbfelöl.) Pár szóval ki akarok térni arra a szek­szárdi törvényszéki esetre is, amelyet jónak lá­tott itt az igen t. képviselő ur felhozni. Én azzal a törvényszékkel, annak a törvényszéknek birói karával azonosságot vállaltam akkor is és vállalok most is. Én mondhatom és bizonyít­hatom azt, hogy ennek a törvényszéknek birói kara igenis áll azon a nivón, amelyen általában a magyar birói kar áll, és annak a tanácsnak ós annak a bíróságnak valójában megvolt az indoka. Az esetet nem ismerem, de tudom, hogy a kifejtett indoka megvolt ahhoz, hogy ugy ítéljen, amint itélt. Megállapíthatom ezt Rupert képviselő urnák nyilatkozatából is, nevezetesen abból a nyilatkozatából, amelyet aztán közbeszólásomra beszéde közben folytató­lag előadott, hogy igenis ő nem okolja ezt a bíróságot, mert ott akkor statárium volt el­rendelve és annak ugy kellett ítélnie, hanem akkor fordított a dolgon ós panaszt tett az amnesztiális eljárás ellen, Igen t. Nemzetgyűlés! Ilyen könnyedén megvádolni egy biróságot és ilyen könnyedén lecsúszni arról az alapról, amelyre vádját alapí­totta ; ezt szó nélkül eltűrni és elhallgatni nem évi december hó 19-én, kedden. lehet. ( Ugy van ! a jobboldalon. ) Nem azonosi torn magam ezzel a felfogással, t. Nemzetgyűlés, de rá akarok mutatni arra, hogy Rupert képvi­selő urnák az a ténye, hogy egyes jogeseteket hoz ide elbírálásra, odakünn alapot engedhet olyan megbirálásra, amilyent talán a képviselő ur maga sem szeretne, nem is akar és ami távol áll tőle. Nevezetesen ha annak a szegény szerencsétlen bakonybéli legénynek az esetét, akit elitéltek 12 esztendőre, idehozza és itt tárgyalja, az nagyon jó hatással lesz a bakony­béliekre. Mondom : nem azonosítom magam ezzel a felfogással, de lehet valakinek az a felfogása, hogy ez a felszólalás nem az esetért van, hanem azért van, amit egyszerűen ugy mondanak, hogy hazabeszélés. (Felkiáltások a jobboldalon : Kor­teskedés !) A másik pedig, amit fel akarok hozni, az, hogy egy ügyvédnél mindenesetre jó hatással van és emeli a tekintélyét az, ha a köztudat­ban el van terjedve róla, hogy ez olyan ügyvéd, aki a maga ügyeit felviszi egészen az ország­gyűlésig. Azonban kérdem az igen t. képviselő urat és kérdezek mindenkit : mit fog ehhez szólni az a sok ezer ügyvéd, aki nem hozhatja ide a maga ügyét? (Ugy van! jobbfelöl.) Egyenlő verseny­nek fogja-e tekinteni azt az eljárást, amely itt az egyes esetek felhozásával történik? Igen t. Nemzetgyűlés ! En a fajtámat szere­tem, a hazámat szeretem és féltem, s az az aggódás, amely ezekből az érzésekből fakad, indít arra, hogy kérjem az igent t. képviselő urat, kérjem a nemzetgyűlésnek minden tagját, hogy azokat az intézményeket, amelyek valóban a nemzet erkölcsi birtokállományához tartoznak, ne méltóztassék olyan könnyedén váddal illetni itt a nagy nyilvánosság, a nagyvilág szine előtt. Mert ezen a porondon, sajnos, nagyon sok tiszta dolog sáros lett már, ezen a porondon nagyon sok tiszta dolog tönkrement már és ha ezek a mi erkölcsi intézményeink, ha a nemzetnek ez az élő lelkiismerete, amely a bíróság intézmé­nyében él, tönkremegy, megkezdődik a zuhanás lefelé, amely az örvénybe vezet és az elpusztu­láshoz. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb­oldalon.) Elnök : Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat (írom. 107, 125) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Csik József jegyző: Bodő János! Botló János: T. Nemzetgyűlés! Az indem­nitási javaslat keretében bátor leszek néhány kultúrpolitikai kérdés taglalásába bocsátkozni, mert meggyőződésem, hogy a gazdasági erősö­dés csak ugy érhető el, ha azzal párhuzamosan és egyforma mérvben a kulturális erősödés kér­désével is foglalkozunk, a kulturális erősödést is minden tekintetben előmozdítjuk. Hiszen amint nincs gazdasági erősödés kulturális erősödés

Next

/
Thumbnails
Contents