Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-74
120 A nemzetgyűlés 74. ülése 1922, Csontos Imre : Csak a karcagi határban tizenkétezer hóid föld búzatermést sepert el a viz. (Zaj és ellenmondások balfelôl.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak* Csontos Imre : Azt kérdezem, hogy helyesebb dolog volt-e eltűrni azt, hogy ennyi kár legyen, aminek folytán százezrek kenyere pusztult el ? Drozdy GyŐZŐ : Még a szavazáshoz is közerőt rendeltek ki Tar pán. Csontos Imre : Bocsánatot kérek, én tudom, benne vagyok. Rupert Rezső : Hát majd csak maga is elmenjen lapátolni ! Csontos Imre : Megyek én, mert el kell menni. Ajzt akarjuk csak, hogy ne igy tüntessen fel bennünket a nemzet előtt, mert mi ennek a nemzetnek a millióit szeretjük annyira, mint Eupert Rezső és társai. (Taps a jobboldalon.) Elnök : Nagy Ernő képviselő ur személyes kérdésben kért szót. A szó őt megilleti. (Zaj jobbfelől.) Nagy ErnŐ : T. Nemzetgyűlés ! Amikor Rupert t. barátom a 665 darab ezresről beszélt, én itt barátaimnak, akik körülöttem ültek, azt jegyeztem meg a beszédre, hogy magunk között nem turnénk ilyet . . . Kováts- Nagy Sándor : Kirúgnák, azt mondta 1 Nagy Ernő :... és kidobnánk magunk közül. A gyorsnői feljegyzésekben ugy van, hogy én azt mondottam volna, hogy a képviselőházból, a nemzetgyűlésből utasítanánk ki. Bocsánatot kérek, én hivatkozom itt körülöttem ülő barátaimra, (Felkiáltások jobbjelöl : Jól hallottuk l) hogy ez ennek a szűk körnek szólt és nem arra volt szánva, hogy meghallja k. (Zaj és felkiáltások jobbfelöl : Kicsit hangos volt !) Méltóztassanak ezt tudomásul venni. Elnök : Renczes János képviselő ur ugyancsak személyes kérdésben kért szót. A szó őt megilleti. Renczes János : T. Nemzetgyűlés ! En ma délután érkeztem ide, amikor Rupert Rezső t. képviselőtársam már beszélt. Nem is tudtam, hogy előbb kezdett beszélni. Ehhez semmi közöm, mert a képviselőnek — nagyon jól tudom —• joga van arra, hogy a mai házszabályok szerint egy egész napot is végigbeszélhessen. (Felkiáltások jobbfelől : Elég baj !) Drozdy GyŐZŐ : Szájkosarat rájuk ! Renczes János: Én türelemmel végighallgat » am. Egy közbeszólást tettem, az urak azt nem értették meg, vagy ha megértették, másra magyarázták. Igazán meglepetéssel hallom itt órák hoszszat, hogy kedves képviselőtársam Összejárta, nem tudom hol, az egész Ausztriát, azt beszéli el az indemnitási vita alatt . .. Rupert ReZSŐ: Majd magái ól tanulok, hogy kell beszélni. Legyen szives adjon leckét. (Zaj a jobboldalon.) Renczes János : . . . azután latolgatja a rendévi december hó 18-án, hétfőn. törvényt, hogy ez milyen óriási arculcsapása lesz a nemzetnek, milyen megnyirbálása lesz a népszabadságoknak stb. (Zaj balfelól.) Én közbeszólottam, hogy ne tessék ezt most tárgyaim, mert erre megjön az idő, hiszen még mi sem ismerjük ezt a törvényjavaslatot, majd mi is hozzászólunk, (Felkiáltások balfelôl : Ki van osztva !) mi sem akarjuk azt, ami jogtalan. Akkor Rupert képviselőtársunk nem restelte ezt a megjegyzést tenni : ha tudnám, hogy abban az osztályban még egy ilyen ember akad, akkor kétségbeesnék. Hát milyen ember vagyok én, magyarázza meg ! Rupert ReZSŐ: Aki helyesli a robotot ! (Zaj.) Drozdy GyŐZŐ : Aki helyesli, ha verik a csendőrök a népet ! Renczes János : Az nem igaz ! Én nem helyeseltem ! Pikler Emil : Aki a derest akarja visszaállitani. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak 1 Renczes János: Én őszintén megmondom, t. Nemzetgyűlés, én ma is a nép közül jöttem és az a nép nem azt akarja, amit a t. ellenzék csinál, hogy napokon kereszt ül obstruai, hanem azt nézi, hogy mit dolgozunk. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Önök megakadályozzák a munkát ! (Zaj balfelôl. Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Nem vonom kétségbe a jogot — és bele is nyugszom — hogy -ennek a nemzetnek minden osztálya legyen itt képviselve. Elfogadom ezt, sőt ezt akarom és ezt akartam örök életemben, mint ellenzéki ember. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Született ellenzéki !) Én nem tartozom a kormánynak semmi jóakarattal. Nekem a kormány nem csinált a válaszíáson semmit. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Csinált másoknak!) Da nekem meggyőződésem, hogy ma az ellenzékieskedés nem olyan, mint régen volt, hanem halálos bűn. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Igen, az ellenzék becsületes kritikájára mindenkor szükség volt, most is elfogadom, de nem ugy, hogy rosszindulatba és folytonos személyeskedésbe megy át. Azt kérdezik a vidéken : hát mikor lesz már vége a személyeskedésnek ? ( Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) Rupert ReZSŐ: Ha maga nem szól olyan dolgokhoz, amelyekhez nem ért. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Renczes János: Kikérem magamnak! Én Rupert képviselő úrtól, akármilyen magas régiókban beszélő jogász is, nem kérek észt. Nekem a természetes eszem megvan, az élet iskolája megadta, a kerületem arra érdemesített, hogy másodízben választott meg. (Helyeslés jobbfelől.) Ilyen ember, mint Rupert képviselő ur, ne gyakoroljon akkor kritikát fölöttem, hogy nem értem a dolgot. Kikérem magamnak, hogy arról az oldalról, amelyet én mindig tiszteltem, ahol én mindenkinek elvi álláspontját tisztelem, ilyen támadás érjen, ezt egyenesen visszautasítom. (Ëélyeslés a jobboldalon.!