Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-63

86 A nemzetgyűlés 63. ülése 1922. évi november hó 30-án, csütörtökdn. csak egész röviden akarok válaszolni a felszólalásokra. Hogy világossá tegyem a helyzetet, bátor vagyok felolvasni az 1915: VI. te. 2. §-át. mely kimondja, hogy a törvényhatósági bizottsági tag választ ások a békekötés napjától követő három hónap letelte előtt meg nem tarthatók. Azt mondja továbbá a törvényszakasz (olvassa): »Ezen választásnál valamint az 1915. év végén megtartandó időközi választásnál a vármegyei és városi törvényhatóságokban, valamint Budapest székesfővárosában választó mindaz, aki az illető törvényhatóság országgyűlési képviselőválasztóinak 1914. évre érvényes névjegyzékébe felvétetik«. Ez imperativ törvényes intézkedés. Szuperába egyáltalán nincs. Ennek a törvénynek meghozatala idején ... , Rassay Károly : Ott van a fővárosi törvény ! Rakovszky Iván beíügyminister : . . . egy törvényesen életben levő választójognak, 1913 évi XIY. tc.-nek ellenére intézkedtek igy A székesfővárosra vonatkozólag külön törvény intézkedik és külön törvény állapította meg a székesfővárosban megtartott választásoknál felhasználandó névjegyzék kérdését ugy, hogy az én nézetem szenut vitatkozni afelett nem lehet, hogy ez a törvényszakasz ma is élő jog, miután ... (Zaj.) Farkas István: Az 1920: I. te. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly : Mi van a Friedrich-féle rendelettel? Rakovszky Iván beíügyminister : Teljesen irreleváns és meddő vita, hogy újból kezdjünk a Friedrich-féle választői jog érvényéről és a jelenleg érvényben levő törvényes választójogról vitatkozni ennek a kérdésnek a szempontjából, mert ezt a kérdést igenis egy szabályszerüleg elfogadott törvény . . . Rassay Károly: Az nem szabályszerű. (Zaj.) Rakovszky Iván beíügyminister : ... törvény szabályozta olyformán, hogy az 1914. évi névjegyzéket mondotta ki érvényesnek mindannak dacára, hogy esetleg törvényesen más választójog van érvényben. Farkas István : Van ott más intézkedés is. Esztergályos János: Az 1920 I. te mást mond. Rakovszky Iván beíügyminister: Igazán csodálom, hogy az urak nem képesek megérteni. Akkor is volt törvényes választójog, az 1913. évi XIV. te. értelmeben volt és azzal a generális jogszabállyal szemben alkottatott egy speciális jogszabály. Ma is ugyanez a helyzet : a generális jogszabály a speciális jogszabállyal szemben érvényben vati. Rassay Károly : Hogyan ? Ez szemben van a generális jogszabállyal ?-# Esztergályos János : Önkényes magyarázat. (Zaj. Halljuíc! HalljuJc!) Tegyen pótvizsgát a jogból. • ' ?i, " . Meskó Zoltán:. Kisgazdapárt hamvaiból feltámadt munkapárt. r: ' .•';;•£.; Nagy Ernő : Különös magyarázat ! Elnök: Nagy Endre képviselő urat kérem;, méltóztassék csendben maradni és közbeszólásoktól tartózkodni. ... -.; Horváth Zoltán : Lex posterior derogat . . . (Zaj.) Elnök : Kérem â képviselő urakat, méltóztassanak meghallgatni a beíügyminister urat, Neki is joga van kifejteni felfogását Tessék folytatni a beszédét. , Rassay Károly. Speciális jogszabály! ::. Rakovszky Iván beíügyminister : Ezt elsőéves jogász korában megtanulhatta a képviselő ur. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak a Aáz minden* oldalán. Rakovszky Iván beíügyminister: Györki képviselőtársam azt mondotta, hogy a nemzetgyűlésnek nincs is joga intézkedést tenni, mert az ő felfogása szerint a Friedrich-féle választójog alapján kellene a törvényhatósági választásokat megtartani. Bocsánatot kérek a törvényhozásnak mindig van joga intézkedést tenni . . . Györki Imre : Nem ezt mondtam! .' Rakovszky Iván beíügyminister : így értettem ! En csak fixirozni akaróim, hogy mert a kérdés vitás, a leghelyesebb megoldás az, ha a törvényhozás intézkedik, még pedig olyan irányban, hogy addig, amig ez a kérdés végleges megoldást, nem nyer egy ilyen elhalasztó közbeeső intézkedéssel akadályozzuk meg azt,_ hogy viták és esetleg zavaros helyzetek álljanak e!ő. Rothenstein Mór: De nem puccsszerűen! Elnök : Csendet kérek, Rothenstein képviselő ur! Rakovszky Iván beíügyminister : Rassay t. képviselő ur azt mondja, hogy homályos jogállapot van. Épen azért, mert homályos jogállapot van, van szükség arra, hogy a nemzetgyűlés ebben az irányban valami módon intézkedjék. Én pedig a magam részéről lehetetlennek tartom azt, hogy mi ma törvényhatósági bizottsági tagválasztásokat tartsunk az 1914-es névjegyzék alapián. Azt sem tartom azonban helyesnek, hogy a szükségrendelet, amelynek hatálya mindig a legszűkebben értelmezendő, esetleg itt egy paragrafussal egy választásra vonatkozólag törvényerőre emeljük. Igenis amint többször kijelentettem, hiszem ós remélem, hogy 1923-ban el fog készülni a közigazgatási reform. t Rassay Károly: És ha nem? Rakovszky Iván beíügyminister : Amennyiben elkészül és amennyiben erre a kilátás megvan, a legokosabb, ha addig a törvényhatósági bizottsági tagválasztásokat elhalasztjuk. Rassay Károly : Mi lesz, ha nem készül el ? Rakovszky Iván beíügyminister : Elismerem, lehetséges olyan eset, hisz utóvégre a törvényhozás munkáját előre meg nem jósolhatjuk, hogy 1923 végéig nem lesz megalkotva a közigazgatási reform. Akkor teljes szabadságában áll ismét a törvényhozásztak^ hogy ^agjr el-