Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-63

A nemzetgyűlés 63. ülése 1922. évi november hó 30-án, csütörtökön. 81 ^őispánváltozás megtörtént. Igaz, közben kaptam meg a képviselő ur második felolvasott levelét. Erre itt a folyosón élőszóval megmondtam a képviselő urnák, hogy a panaszt az uj főispánnak kiadtam, azzal, hogy tegye vizsgálat tárgyává ; mihelyt tőle megkapom a jelentést a panasz tárgyává tett helyzetről és különböző cselekményekről, azonnal fogok intézkedni. A főispán még csak rövidesen foglalta el helyét és folytatja a vizsgálatot, azt még be nem fejezte, mihelyt ő a kellő tájékoztatást az egész helyzetre vonatkozólag meg fogja nekem adni, el fogom intézni a panaszt ugy, amint a vizsgálat alapján helyesnek és méltányosnak fog látszani. A képviselő ur engem itt késedelemmel és az intézkedések túllassu megtételével vádol meg. Bocsánatot kérek, én felelősség alatt és felelősségem teljes tudatában járok el tfíále kérdésekben ; énnekem mindenesetre kötelességem, hogy mielőtt egyoldalú panasz tárgyában irtézkedrém, hivatalosan vizsgáljam meg a tényállást ; (Helyeslés a jobboldalon.) én nem vállalkozhatom arra, hogy egy forradalmi igazgatási rendszer módjára az elém kerülő panaszokat stante pede egy ráirt kézjeggyel elintézzem. Én igenis épen azért, mert minden cselekedetemért felelős vagyok, csak az illető kérdés alapos megvizsgálása után intézkedhetem. (Helyeslés a jobboldalon.) Kérem a t. Házat, hogy a szakaszt a Fáy Gyula képviselő ur által ber yujtott és a bizottságok által módosított szövegben méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 19. §-t a közigazgatási és pénzügyi bizottságok által javasolt szövegben elfogadni, igen végy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szív. skedj^nek felállai i. (Megtörténik.) Többség S Kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a 19. §-t a közigazgatási és pénzügyi bizottságok által javasolt szövegezésben fogadta el. Következik a közigazgatási és pénzügyi bizottságok által szövegezett uj 20. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Hébelt Ede jegyző (olvassa a 20. §t). Elnök: Szólásra ki következik ? Hébelt Ede jegyző: Györki I^re ! Györki Imre : T. Nemzetgyűlés ! A 19. § körül lefolyt vita élénken illusztrálta azt, hogy mit jelent a nemzetgyűlés munkarendjében az, ha minden egyéb szemponttól eltekintve — amit már előttem szólt t. képviselőtársaim kifejtettek — egyes képviselő urak puccsszerűen uj szakaszok betoldásával jönnek a nemzetgyűlés elé. Ez nemcsak sérti a nemzetgyűlés tekintélyét, nemcsak megfosztja a képviselőket annak lehetőségétől, hogy egy ilyen, az egész törvényjavaslatra fontos intézkedést az általános vita során tegyenek megvitatás tárgyává, hanem fontos ez azért is, mert elvonja a lehetőségét annak, hogy ezeket a beszúrásokat alapos megvitatás tárgyává tegyük. De helytelenítenem kell ezt az eljárást azért is, mert maga a javaslat benyújtója, de a közigazgatási és pénzügyi bizottságok is, annyira pongyolán szövegezték meg az uj szakaszt és az ahhoz fűzött indokolást, ami talán a tételes és érvényben lévő rendelkezések nem ismerésén alapszik, — hogy ennek kell tulajdonitanunk azt, hogy az utolsó pillanatban, szinte puccsszerű gyorstalpalás történt. A közigazgatási és pénzügyi bizotts/gok együttes jelentése a javaslat 19. és 20. §-f't azzal okolja meg, hogy e rendelkezések törvénybe iktatáséra szükség van azért, mert csak az 1914. évi választói névjegyzék alapj/n lehetne VÍ lasztaní. Indokolja a bizottság ezt a j

avaslatát az?al, hegy az 1615 : VI. te. igy intézkedik. (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! balfelől.) Elnök: C endet kérek ! Györki Imre: Tisztelelte] M tor vagyok rámutatni arra, hegy az 1915 : VI. 1c.-i ek az a rendelkezésre amelyre tulajdonképen a bizottságj jelentése utal, ezidő szerint rircs is érvényben. (Ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldal.) A helyzet t. i. az, hegy az 1915 : VI. te, amely egy h/romvagy négyszakaszos törvény, csak ana vonatkozott, hegy az 1915-ben időközben n égin epedett törvényhatósági választásokra, valamint az abb

an az évben lejárt mandátumok betöltése céljából tartott választásokra az 1914. évi választói névjegyzéket fogadt/k el alapul. Tette ezt a törvényhozás annakidején azért, mert 1913 ban alkott/k meg az akkori VÍ'lagzi ójegi töt vényt, de ezen választójogi töivény alapj/ n v/lasztói révjegyzékeket el nem kémlellek, teh/t tisztán csak arra äz éve, egy ki egilő lendelkezé-t kellett törvénybe iktatni s ez volt az 1915. évi VI. te. Errek a törvénynek 1. §-/ban kifejezetten ki van mondva, hegy mindaddig, amig má

s törvényes intézkedés i h es, addig a törvén y hat ós/gi v/lasztójog tekintetében hatályban ma: ad a kor/bban é? vényben lévő rendelkerés, vagyis negna/fd az 1886. évi XXI. tcikk 33. §-a. Ez a töivéi yszakasz pedig ugy rendelkezik, hegy a tö: vényhal ós/gi v/laszlójeg egyeriő n é. tékü a képvi előv, lasztói jogoíultsággal. Ha lehet szigorúan a törvényes alapot vesszük figyelembe, akkor .— minthogy az 1915. évi VI. te. kifejezetten c:ak az 1915. évi időleges, Idegé ziíő választásokra vonatkozik, valamint az abban az évben lei/it mandátumok betölt é éje binyulo választásokra, teh/t 1916-tól kezdve ez a rei delkezés fenn nem /llott — azut/n isn ét az 1886 : XXI. te. 33. §-a ir/nyadó, szóval a törvényhal ós/ gi bizottsági választásoknál az orsz/ggyüléíi képvi; élői v/lasztói jegosuits/g mértéket kell alkalmazni. 1918-ban, az 1918 : XVII. te, a Tifza-féle v/lasztói jegosults/got törvénybeiktató törvénycikk 183. §-/ban ugyancsak rendelkezik arról, hogy a törvényhat ós/gi választási jogosults/g tov/bbra miképen állapittassék meg. Itt ismételten bátor vagyok rámutatni arra, hogy erre a törvényes rendelkezésre, —- amely talán alapja lehet