Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-63

82 A nemzetgyűlés 63. ülése 1922. é annak a felfogásnak, amelyet a kormánypárt és a minister ur is vall, — még lehetne talán hivatkozni, de az 1915 : VI. tcikkre, mint jogalapra hivatkozni egyáltalában nem lehet, mert. mint mondottam, az csak egy ad hoc választásra vonatkozik. Az 1918:XVIÍ. te. 183. §-a ugyancsak azt mondja,, hogy az 1914. évi választói névjegyzék szolgál alapul a törvényhatósági választásoknak. Később történt a Friedrich-féle választójogról szóló rendelet kibocsátása, amely nem csupán a nemzetgyűlési választásokra vonatkozólag tartalmaz intézkedést, hanem intézkedéseket tartalmaz a törvényhatósági és a községi választásokra vonatkozólag is. (ügy van! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Törvényesítve lett ! Györki Imre : Minthogy ezt a Fiiedrich-féle 1895/1919. számú kormányrendeletet az 1920. évi I. tcikk 10. §-a érvényben lévőnek jelentette ki, ma nem lehet más törvényes jogalap a törvényhatósági és községi választások végrehajtására vonatkozólag, mint az a választói jogosultság, amelyet a Friedrich-féle kormányrendelet a nemzetgyűlési választásokra, valamint a törvényhatósági választásokra vonatkozólag is előir. (ügy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ilyen körülmények között semmiféle j ogalapj a nincs annak a rendelkezésnek sem, amely a korábbi rendelkezésekben bent volt, de még kevésbé van jogalapja annak a javaslatnak, amelyet itt a nemzetgyűlés elé terjesztett Fáy Gyula igen t. képviselőtársam, amelyet magáévá tett a közigazgatási és pénzügyi bizottság, s amelyet itt a belügyminister ur is képvisel. Törvényes jogalap ma csak a Friedrich-féle választói jogosultság lehet, (ügy van! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ennek a Friedrich-féle rendeletnek alapján a belügyminister urnák már korábban el kellett volna rendelnie a törvényhatósági választásokat, mert lehetetlen tovább halogatni ezt akkor, amikor utoljára tiz évvel ezelőtt voltak a törvényhatósági bizottságok újjáalakítva, (ügy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha méltóztatnak visszaemlékezni a múlt eseményeire, akkor emlékezetükbe idézem, hogy nagyon gyakran szokták hangoztatni nálunk azt, hogy a forradalmaknak és egyéb felfordulásoknak és kilengéseknek, amelyek ebben az országban dúltak, egyik oka az volt, hogy a választójog kérdésében teljes elzárkózást mutatott, a magyar törvényhozás és az uj feltörekvő néprétegeknek nem volt helyük a törvényhozás termében. Ha ez állt az országgyűlési választásokra vonatkozólag, akkor ugyanez áll a törvényhatósági választásokra is. Tessék elképzelni, hogy ma teljesen ugyanaz a régi vármegye, ugyanaz a városi közigazgatás és törvényhatósági bizottság működik, mint tiz évvel ezelőtt. Horváth Zoltán: A munkapárt! Györki Imre: Ott még mindig nem vesznek tudomást arról, hogy közben világháború dúlt, >;i november hó 30-án, csütörtökön, hogy forradalmak dúltak ebben az országban, hanem ragaszkodnak a merev elzárkózáshoz , .. (ügy van/ Ügy van! a székőbaloldahn.) Rassay Károly: Ujabb katasztrófát készítenek elő ! Györki Imre."... aminek nem ]#het más következménye, mint ujabb kirobbanás. Ezt megakadályozandó, azt a javaslatot vagyok bátor a nemzetgyűlés elé terjeszteni, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottságok választása az 5985/1919. M. E. számú rendelet alapján három hónapon belül tartassék meg. Kérem a nemzetgyűlést, hogy ehhez járuljon hozzá. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Hébelt Ede jegyző: Rassay Károly! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Én a magam részéről mindenben osztozom előttem szólott t. képviselőtársam jogi felfogásában. Kétségkívül ugy áll a dolog, hogy nekünk ma van törvényhatósági és községi választójogunk, amely szabályozva van a magyar kormánynak 5985/1919. M. E. számú rendeletében, amely rendeletnek maga a címe is akként szól : »a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójog«. Ennek a rendeletnek, amelyre előttem szólott t. képviselőtársam is hivatkozott, 7. §-a következőképen rendelkezik (olvassa) : »Az 1—5. § rendelkezései, — ezekben vannak megállapítva a választójog anyagi és alaki feltételei — kivéve a 4. § második bekezdésében foglalt rendelkezéseket, irányadók a törvényhatósági és községi választójogra is. A törvényhatósági bizottságok és községi képviselőtestületek tagjai szintén, titkos szavazással közvetlenül választatnak s a szavazás községenkint, kerületenkint történik«. Ugyanennek a rendeletnek 8. §-a pedig kimondja (olvassa) ; »A nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választások időpontját a ministerium külön rendelettel állapítja meg«. A fennálló jogszabályok értelmében tehát a választójog anyagi kellékei meg vannak állapítva ebben a rendeletben és a ministerium további rendelkezésének csak a választások elrendelésének időpontja van fentartva. Ezt a rendeletet az 1920. évi I. tcikk 1. §-a törvényesítette, amely, amint az idevonatkozó törvényszakasz rendelkezik »jóváhagyja; a kormánynak mindazokat a rendeleteit, — ne méltóztassék félreérteni, nem rendelkezéseit,; hanem rendeleteit — amelyek alapján a nemzetgyűlés összeült«. A törvény tehát nem azokat a rendelkezéseket hagyta jóvá, amelyek a nemzetgyűlés összeülésére vonatkoznak, hanem azokat a rendeleteket, amelyeknek alapján a nemzetgyűlés összeült. Nekem fel kell szólalnom az ellen, hogy mikor törvényeinkben ilyen kifejezetten világos rendelkezés van, ennek helyébe egy teljesen homályos jogi állapot álljon be. A közigazgatási és pénzügyi bizottság szövegezése szerint a 20. § következőképen rendelkeznék (olvassa) : »A vármegyékben a törvényhatósági bizottsági tagok választása a közigazgatásnak küszöbön