Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-62

28 A nemzetgyűlés 62, ülése 1922. Drozdy Győző : Ez a progresszió ? Amikor tárgyaltuk a javaslatot, mennyire beszélték, hogy a nagybirtok annyit fizet ! Most pedig hallgat­nak. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Mándy Samu: Többet fizet! Szakács Andor : Nagyon örvendenék, ha a pénzügyminister ur jelen volna, ha jelenlétével szerencséltetne bennünket és ezt a hirt, amely a politikai világban és a gazdaközönség köré­ben is el van terjedve, a legerélyesebben meg­cáfolná. Sajnos azonban, az értesüléseim azt mutatják, hogy tényleg valamiféle ilyen rendel­kezés kiment a pénzügyigazgatóságokhoz Hát ha egy reakciós, a rá régi világból való kormány igy disztingvál Magyarországon a földbirtokok hozadéka között, hogy minél nagyobb az a föld­birtok, az adóbecslés alapját képező tiszta jöve­delmét annál kisebb kulcsban határozza meg, ez rendben van, annak a törvényhozásnak reak­ciós természetéből, nyilt feudális irányzatából ez önként következik. De, uraim, önök a pro­gresszív adózás alapján lettek valamennyien meg­választva, önök a kisgazdapárt programmját magukévá tették s a kizgazdapárt programm­jában benne van a létminimumnak megkímélése, mint ahogy benne van a progresszív adófizetés is. Mándy Samu: Benne van a törvényben is. Szakács Andor : Legyen szabad önöktől megkérdeznem, mikor fog elérkezni az a pilla­nat, amikor önök visszaemlékeznek a saját pro­grammjukra, (Felkiáltások balfelöl: Soha!) mikor fog. elérkezni az a pillanat, amikor önök azt fogják mondani : itt már nem birjuk a kormányt követni, mert alapvető programmpontjainkat szegi meg a legkiáltóbb módon. Én igazán nem tudom megérteni, hogy olyan korlátolt a magyar nép, vagy önök becsülik olyan kevésre, hogy azt hiszik, hogy azzal ilyen sérelmes ministeri rendeleteket is meg tudnak értetni a kerüle­teikben ? Szomjas Gusztáv: A magyar nép korlátolt ? Azért választották meg magát ! (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Szakács Andor : Amikor mi a földreformról beszélünk — és van szerencsém bejelenteni, hogy eziránt a legközelebb mi, egygondolkozásu kép­viselők, mozgalmat fogunk megindítani, hogy végre a földreform kérdése is szőnyegre kerüljön a nemzetgyűlésen s a kormány eddigi működése s a törvény végrehajtásának eddigi eredményei le legyenek mérve, — mindig azt szokták önök felhozni a földreform ellen, hogy a kisember kezén a föld kevesebbet terem, mint a nagy­birtokos kezén, aki jobban tudja azt megmű­velni és ennélfogva a nagybirtokok kímélése nemzeti és nemzetgazdasági érdek. Amikor azonban arról van szó, hogy a közterheket vi­selje, hogy azok fedezésében részt vegyen, a nagybirtok állandóan indokolatlanul és igazság­éi november hó 29-én, szerdán. talanul ajándékot kap az államkincstár kezelő­jétől. Ajándékot kapott a nagybirtok, amikor a vagyonváltságföldek után kijáró legkisebb szá­mítás szerint egy métermázsára becsülhető haszonbért a nagybirtokosok az elmúlt eszten­dőben megtartották. Azt mondta nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minister, hogy nincs tudomása róla, hogy ezt az egy méter­mázsa haszonbért odaajándékozták volna a nagybirtokosoknak. Ebben a formában nem is lehet róla tudomása, mert a kormány eziránt természetesen nem terjesztett elő javaslatot, sem kiáltványban nem hozta az ország tudomására. De tényleg megajándékozta a nagybirtoko­sokat a vagyonváltság késedelmes kivetése foly­tán az első esztendőben, amikorra pedig már az államkincstár tulajdonjoga megnyílt ezekre a vagyonváltságföldekre. Az első esztendőben tehát a bért nem szedte be tőlük, és most is vonakodik azt beszedni. Elégszer hívjuk fel a kormányt, hogy e tekintetben valami kiegészítő javaslatot terjesszen elő. Amikor négyszemközt megkérdeztem az illetékeseket, azt mondták, hogy nem lehet az adót visszamenőleg behajtani. Hát miért lehet akkor a földadót visszamenőleg beszedni, miért lehetséges az, hogy Budapesten a jövedelmi adót 1920-ra most vetik ki a pénzügyi közegek, miért lehetséges az, hogy egy buda­pesti szegény orvosnak, akinek alig van pacien­turája, 1920-ra, 21-re és 22-re visszamenőleg kell fizetnie évente 76.000 korona jövedelmi adót ? Eöri-Szabó Dezső : Menjen vidékre, ott nagy orvoshiány van. Drozdy Győző : Most nem az orvoskérdés­ről van szó, a nagybirtokról beszélünk. Szakács Andor : Talán ismerik a t. kép­viselő urak a budai Zöld hordó nevű vendéglőt, melynek egy millió jövedelmi adót kell vissza­menőleg kifizetnie. Ha a Zöld hordótól kezdve az orvosokig és általában a szegény emberektől visszamenő hatállyal be lehet hajtani az adót, miért ne lehetne a nagybirtokosoktól is ; miért van az, hogy nekik nem kell megfizetniük a múlt évre a vagyonváltságföldek haszonbérét? (Egy hang a jobboldalon : Rosszhiszemű beállí­tás 1) Holott visszamenőleg 1921 szeptember 7-ike óta, amikor az államkincstár jogigénye megnyilt a vagyonváltságokra, igenis joga van az államkincstárnak azokat behajtani. Az ebben megnyilvánuló felfogást igazságos és öntudatos adópolitikának nem tekinthetem, mert nem egyéb az, mint a magyar nép legvégső kétségbe­esésbe kergetése, ami épen az önök programm­ját sérti a legélesebben. Nánássy Andor : Hagyja a mi program­munkát. Szakács Andor : Az önök programmjában benne volt a titkos szavazás, benne volt, hogy a magyar ember senki másnak ne legyen felelős azért, hogy az általános választáskor kire adja szavazatát, mint a jó Istennek. Ha önök a

Next

/
Thumbnails
Contents