Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-70

À nemzetgyűlés 70. ülése 1922. kasokat türelemre intsük, most azonban az a helyzet, hogy a munkás igényei... (Közbeszólá­sok a bal- és a szélsobaloldalon.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Mél­tóztassanak ezt a butordolgot és egyebeket abba­hagyni. Méltóztassék meggondolni, hová vezet az, ha egy interpelláció alatt a képviselő urak állan­dóan párbeszédeket folytatnak. Az utolsó napok tanulságai után a képviselő urak beláthatnák, hogy minden oldalon egyformán óvakodni keli attól, hogy a tárgyalás alatt lévő témába idegen témákat belevigyenek. (Általános' helyeslés.) Propper Sándor: A munkásság ezt a saját bőrén érzi. Jelentkeznek a szükségletek Csodál­kozom, illetve talán nem is csodálkozom, hogy odaát bizonyos részről nem tudják megérteni a dolgot. Méltóztassék más szemmel nézni a kér­dést és talán lehetne megérteni, hogy a tagok ezrei közül sok a beteg, és sok olyan van, aki rászorul az intézmény szolgáltatásaira és a nap­nak minden órájában előfordulhat, hogy ez a munkás kénytelen egy tökéletes munkásbiztosi­tási intézmény segítségét igénybe venni. Nem tudom, miért nem lehetne ezt megérteni és miért kell itt a nemzet házában ezt nevetéssel fogadni, miért kell mulatni ezen, ami egyáltalában nem mulatságos, amin inkább szomorkodni lehetne, mert egy jól szuperáló intézményt tettek tönkre, amelynek helyreállítását a munkások követelik. Szijj Bálint: Ki nevet ezen? Propper Sándor: Méltóztassék tudomásul venni, hogy a követelés nem felülről jön, nem a Conti-utcából, mint ahogy Erdélyi t. képviselő ur nagy malíciával megjegyezte, hanem a töme­gekből jön. Erdélyi Aladár : Tagadom, hogy olyan meg­jegyz st tettem. (Fe kiáltások a szélsőbal oldalon : Nem ö mondta! Szabó József mondta!) Propper Sándor: Akkor bocsánatot kérek. Mondom súlyt helyezek arra, hogy a népjóléti minister ur tudomásul vegye, hogy ez a kérdés ma több, mint eleven, ez a kérdés itt van és megoldást követel, és a munkásság már abban a helyzetben van, hogy az a gondolat érlelődik meg benne, hogyha pedig a munkásbiztositást nem adják vissza a maga eredeti rendeltetésé­nek, ha azt nem helyezik vissza a törvényes alapra, ha nem adják meg a munkásnak és a munkáltatónak az irányítás és ellenőrzés jogát, akkor felmentve érzi magát az alól, hogy köte­lességeket teljesítsen. (Ugy van! a szélsőbal­oldalon. Nem szabad elfelejteni, hogy horribilis összegeket kell ott befizetni, hetenkint száz­ezrekre, az egész országban milliárdokra rug ez az összeg. Rendben van, szükséges, meg kell hozni ezt az áldozatot. De akkor az intézményt ugy kell kezelni és helyreállítani, hogy az a maga kötelességének megfeleljen. A bürokrácia sok helyen lehet megfelelő, szociálpolitikai intéz­ményekben azonban nem. A legfényesebb büro­krácia sem állja meg a helyét a leghalványabb autonómiával szemben, mert ez a dolognak évi december hó 13~án, szerdán. 3Í7 lényege és természetrajza. Egy ilyen intézmény autonómia nélkül nem lehet meg, ugy hogy fel kell hivnom a minister ur figyelmét arra, hogy ha nem akar feleslegesen súlyos komplikációkat előidézni a termelésben és társadalmi életben, akkor siessen ezzel a kérdéssel, állítsa vissza az autonómiát . . . Gaal Gaston : Bolsevista anyakönyveket csi­náltak! (Zaj.) Propper Sándor: . . . adja vissza az intéz­ményt az érdekelteknek, a munkásoknak és a munkaadóknak. Gaal Gaston : Bolsevista anyakönyveket csi­náltak ! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Gaal Gaston véleménye!) Esztergályos János: Megszokott Gaal Gas­ton-hang ! Gaal Gaston : Rendben van, Epstein ur ! (Derültség a jobboldalon. Zaj a szélsobaloldalon ) Rothenstein Mór: Nagyon jó! (Felkiáltások jobbfelöl : Móricka !) Peidl Gyula : Ez emeli a parlament nívóját ! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Gaal Gaston képviselő ur azt mondja, hogy kommu­nista-fészek. (Felkiáltások a jobboldalon : Nem azt mondta!) Gaal Gaston: Dehogy! Propper Sándor : T. képviselő ur. legyen szíves álljon fel, és feleljen nekem arra, hogy Magyarország hivatalai közül melyik volt az, amely a kommün szolgálata alól kivonta magát. Pikler Emil" Egyik sem! (Mozgás) Propper Sándor : Hangsúlyozom és állandóan fogom hangsúlyozni avégből, hogy kiirtsam ezt az állítást a közéletből, hogy nincs az a hivatal Magyarországon, legyen az közhivatal, magán­hivatal, megyei, járási, községi hivatal, vagy ministerium, amely kivonta volna magát. Mind ott maradt a helyén és szolgálta a kommünt legalább is ugy, ahogy szolgálta a munkás­biztosítási hivatal. (Ugy van! Ugy van! abat­es a szélsőbaloldalon.) Pikler Emil : Kószó államtitkár ur üdvö­zölte a moszkvai vörös napot 1919 februárjában Szegeden ! (Z»j a jobboldalon. Felkiáltáöok a szélsobaloldalon: Hagyjuk ezt!) Elnök: Csendet kérek, képviselő ur! Propper Sándor: És t. Gaal képviselő ur, a munkásbiztositási hivatal igazán nem azért szolgálta a kommünt, mert öt gyermeke volt, ugy mint itt egy aktiv minister urnák, aki ezzel vágta ki magát, hanem azért, mert meg akarta menteni a munkásbiztositás intézményét. Méltóztassék ezt tudomásul venni. (Derültség a jobboldalon.) Az ilyen közbeszőlásokkal szem­ben ezt mégis csak végre le kellett szögezni. Gaal Gaston : Ugy meg vagyok ijedve, hogy már mindent tudomásul veszek. Rothenstein Mór: Gaal Gaston már közele­dik az egységespárthoz! Elnök : Csendet kérek, Rothenstein kép­viselő ur !

Next

/
Thumbnails
Contents