Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-70

302 A nemzetgyűlés 70. ülése 1922. mindaddig, amig egy Kissé kialakul a helyzet és a törvényben elrendelt önálló hivatal felállíttatik, a ministerium maga végezné ezeket az ügyeket, tehát a ministerium egy ügyosztálya lássa el a teendőket. Mondom azonban, a másik megoldás, amelyet ő felvetett, olyan, hogy azt nem kell a limine elutasítanunk, hanem nagyon is meg kell gondolni, hogyan alakulna ilyen és hogyan alakulna olyan módon ez az intézmény abban az embrionális stádiumban, amelyben egyelőre működni fog, amig azután a hivatal is véglegesen felállíttatik. Arra nézve, hogy egy ilyen hivatal mielőbb véglegesen felállittassék, már megegyeztünk a pénzügyi bizottságban, ahol ez volt az egyedüli módosítás, amely a törvényjavaslaton eszközöltetett. Kérem tehát ebben a pénzügyi bizottság által megállapított szövegben a törvényjavaslat ilyen értelmű elfogadását és a benyújtott határozati javaslatok elvetését. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Rassay Károly képviselő ur a házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján személyes kérdésben kivan szólni. Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon) Azt hittem, hogy az az ügy, amely itt a t. Házat és azt hiszem, a nemzet közvéleményét is egy héten át foglalkoztatta, a tegnapi napon lezáródott, minthogy annak az ügynek konzekvenciáit mindenki le fogja vonni. Legnagyobb megdöbbenésemre azonban azt kellett tapasztalnom, hog} ugyanaz a képviselő ur, aki ezzel a botránnyal foglalkoztatta itt a Házat és a nemzet közvéleményét, nem átallotta ezt az ügyet továbbra is ugy pertraktálni, hogy ebben az ügyben a további vád és ódium fulánkja megmaradjon. En tegnap Ulain képviselő urat — megvallom őszintén — megszántam. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Láttam, hogy össze van törve, és érzi, hogy karrierje teljesen . . . Ulain Ferenc: Kár volt önnek engem megszánni ! Önnek nincs erre joga ! (Nagy zaj, mozgás és nyugtalanság' a bal és a szélsőbaloldali.) Rakovszky István: Micsoda szemtelenség? (Felkiáltások a bal és a szélsöbaloldalon : Szegy el je magát! Rágalmazó!) Létay Ernő : Szégyelje magát ! Rágalmazó ! (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Felkiáltások a balés a szélsobaloldalon: Menjen ki! Ki vele!) Rakovszky István: Takarodjék! (Zajos felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Hamisító ! Hamis rágalmazó! Szégyelje magát!) Elnök: Kérem Létay képviselő urat, tessék csendben maradni. (Nagy zaj a bal- és a szesőbaloldalon.) Rupert Rezső: Gömbös barátja! évi december hó 13-án, szerdán. Elnök : Kérem Rupert képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Nagy zaj a balés a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Ki véle ! Ki kell dobni!) Kérem Rakovszky képviselő urat szíveskedjék csendben maradni. Csendet kérek, t. Ház! (Mozgás a jobboldalon.) Ugron Gábor: Megint kevernek! Nagy Ernő: Az egységes párt elnöke védi! Elnök : Nagy Ernő képviselő urat rendreutasítom ! (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Huszár Károly a terem jobboldalán Ulain Ferenchez lép; szavai a nagy zajban nem hallhatók. Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Éljen Huszár Károly! Tapsok a baloldalon és a középen.) Kérem, méltóztassanak csendben maradni. (Nagy zaj.) Rakovszky István : Nem tűrjük... Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Rassay Károly képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Én megszántam tegnap Ulain képviselő urat, bármenynyire csábító lett volna nekem az, hogy Ulain képviselő ur élettörténetét idevarázsoljam a nemzetgyűlés elé, elkezdve attól, amikor az egyetem faláról letördelte a keresztet, addig, amig politikai pályáján, mint egy modern Konstantinnak, feltűnt előtte újra a kereszt, hogy »In hoc signo vinces!« — ebben a jelben tudsz újra bejutni a politikai és közgazdasági pozieiókba. En elutasítottam magamtól ezt az alkalmat, mert ugy éreztem, hogy sokkal súlyosabb az ügy, mintsem hogy foglalkoznom kellene az ő közismert személyével. Ulain képviselő ur azonban azt kiáltotta ide, hogy kár volt őt megszánni. Igaza van ! Sőt hiba volt, mert itt nemcsak az ő személyéről volt szó, hanem egy közügyről és ebben a közügyben szánalomnak nincs helye, ezt a közügyet ugy kell elintézni, hogy annak nyomában semmiféle fulánk, semmiféle további félreértés ne maradjon és így a köz szempontjából szükségem lett volna arra, hogy Ulain képviselő urat egész mivoltában állítsam ide a nemzetgyűlés és a nemzet színe elé. Igazolódott ez, t. Nemzetgyűlés, mert még 24 óra sem telt el azóta, hogy a képviselő ur itt egyheti játék után beismerte, hogy bizonyítékok nélkül, alattomosan, ugy mondva, hogy »perrendszerü bizonyítékok nélkül« vádolt és bocsánatot kért, máris leadott ujságközleményben vádját ugy állítja be, hogy az a jóhiszemű emberek megtévesztésére is alkalmas lehet. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Gyalázat !) T. Nemzetgyűlés! Tartozom a t. képviselő urnák annak kijelentésével, hogy amikor ő meghallotta ma, hogy e nyilatkozata kapcsán fel fogok szólalni, eljuttatta hozzám üzenetét, hogy ő azt nem igy mondotta és hogy hajlandó ki-