Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-70

À nemzetgyűlés 70. Ülése 1922. a törvényben, amely el van intézve a békeszerződésben. A közeljövőben erre az adott helyzetben egyáltalában nem kerülhet sor. De még ha ez a helyzet nem is állana fenn, abban az esetben is azt hiszem, hogy ezidőszerint nem lenne célszerű az államosítás javaslatával jönni. Kern lenne célszerű azért, mert hiszen nem tudjuk a legközelebbi jövő kialakulását. A felügyelő hivatalnak, az állami felügyelet rendszerének bizonyos időn keresztül működnie kell és életben kell lennie, hogy kellő tapasztalatokat szerezzünk, hogy kellően kialakuljon az egész helyzet, amelybe egy ilyen erőszakos változtatással belenyúlni óhajtunk. A magam részéről mindig kizárólag a célszerűség és kívánatosság szempontjából óhajtom elbírálni ezeket a kérdéseket és azt keli mondanom, hogy mindazok a problémák, amelyek egy ilyen belenyúlás, egy ilyen intézkedés alkalmával felmerülnének, ezidőszerint nincsenek annyira tisztázva, hogy abból az intézkedésből, amelyet ő gondol és amelyről most beszélünk, valóban fakadhatna szociális jólét. Azt hiszem, az a körülmény, hogy az állami biztositásnak a létesítése összefüggésben van azzal, illetőleg involválja magában azt, hogy meg kell oldani, vájjon monopolisztikus helyzetet biztositsunk-e magának az államnak, vagy pedig megengedjük-e magánbiztosítók működését is, s hogy azután meg kell oldani azt a kérdést is, vájjon az állami biztosítás kötelező legyen-e, vagy pedig ne legyen kötelező : már magában véve is óvatosságra int abban a tekintetben, hogy a kérdésbe rögtön most belemenjünk, mielőtt még megfelelően kialakult volna az egész gazdasági élet ebben a tulajdonképen 1920. év óta berendezkedő és kezdődő Magyarországon. Beck Lajos ". Az nem is tartozik ebbe a javaslatba Î Kállay Tibor pénziigyminister : Az állami biztosítás esetén alig lehetne elzárkózni annak kötelezővé tételétől s megszűnnék a szabad verseny, mert monopolisztikus helyzetet kellene biztosítani. Nem tudom, hogy mindezeknek az erős és az életbe mélyen belenyúló rendszabályoknak létesítése mellett vájjon el tudnánk-e érni és meg tudnánk-e óvni azt az elvet, amelyet ő hangsúlyozott és amelyet elsősorban szeme előtt tart, hogy t. i. a biztosítottak egy egészen kis megterheltetós árán jussanak azokhoz a kedvezményekhez, amelyeket a biztosítás intézménye önmagábanvéve jelent. Propper Sándor: Az ügynöki hasznot ki lehetne küszöbölni! Ez az egész! Kállay Tibor pénziigyminister: Nem tudom, vájjon a magánintézmények működése, vájjon a kapitalisztikus vállalkozás nem képes-e sok tekintetben és sok téren még nagyobb előnyöket nyújtani épen az olcsóságot illetőleg az egyes embereknek, mint amit tud nyújtani a maga apparátusával az állam. Különösen olyan terrénumon, mint az életbiztosítás, ahol arról évi december hó 13-án, szerdán. 301 van szó, hogy iniciativával, fürgeséggel, elevenséggel sok embert szerezzünk meg magunknak, amire az állam mindenesetre nem volna képes, azt hiszem igen jó működést és talán egyedül jó működést fejthetnek ki a magánbiztosító intézmények. Az életbiztosítás kötelezővététele pedig viszont olyan erős rendszabály, amely aligha találkoznék azzal a belenyugvással, amely szükséges volna ahhoz, hogy tényleg kifogástalanul, legalább is nem állandóan kifogásolva, működhessék az állami biztosítás intézménye, úgyhogy, mondom, ezidőszerint erre az állami biztosításra nem gondolunk és az adott helyzetben, a törvényes helyzetben erre nem gondolhatunk. Ami Beck Lajos t. képviselő ur által felvetett egyes kérdéseket illeti, és azokat, amiket a rendelet kapcsán Haller t. képviselő ur kifejtett, megjegyzem, hogy mindezek a kérdések a megfelelő szabályozásukat kell hogy megtalálják a kormányrendeletben, és én kérem a t. képviselő urakat, hogy ők, akik látom, hogy igen behatóan foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, legyenek szívesek megtisztelni engem azon az ankéton, amelyet legközelebb fogunk tartani, amennyiben e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után haladéktalanul véglegesen meg akarjuk állapítani ennek a rendeletnek a szövegét. A rendelet szövegét már megismertettük az egyes érdekeltségekkel, velük megbeszéltük, s e megbeszélés alapján kapta a rendelet azt a tervezetet, amely ma megvan, a magam részéről azonban még behatóbban nem foglalkoztam vele és ennélfogva nem tekinthetem egyik rendelkezését olyannak, amelyen változtatni, módosítani nem lehetne. Ennélfogva kérem a t. képviselő urakat, akik ezzel a kérdéssel behatóan foglalkoztak, hogy azokat, amiket az egyes részletkérdések tekintetében kifejteni szívesek voltak, legyenek szívesek majd előadni és velem megbeszélni azon alkalommal, amikor ennek a rendeletnek végleges szövegét megállapítjuk. Arról már beszéltem, hogy az előadó úrral megállapodtunk arra nézve, hogy az így kidolgozandó rendelet szövege azután a parlamentnek bejelentendő lesz, ami magával hozza természetesen azt, hogy később is mmden változtatás be lesz terjesztendő. Még csak azt óhajtom megjegyezni, hogy abban a tekintetben, hogy a rendelettervezetnek jelenlegi szövege gondoskodik szaktanács felállításáról, amely a hivatal mellett működnék s e szaktanács lesz hivatva megadni azt az irányítást, amely egyszersmind megnyugtatást is biztosit abban a tekintetben, hogy itt egészen szakszerűen, igazán pártatlanul sine ira et studio járnak el. Megfontolandónak tartom azt az eszmét, amelyet Haller t. képviselő ur vetett fel, hogy t. i. e hivatal, amely az ellenőrzés céljait fogja szolgálni, a Pénzintézeti Központ keretében szerveztessék. Ezidőszerint ugy terveztük, hogy