Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-68

260 A nemzetgyűlés 68. ülése 1922. százezer kis existenciának, mert ha nem tud fizetni, halasztást már az árverés napján nem bir kapni, megkezdik az árverést és a tízezer koronán aluli becsértékü ingóságot a legtöbbet ígérőnek, hogyha tizedrészét igéri is a becsérték­nek, minden további nélkül odaadják. Kérde­zem, kinek van ebből haszna ? Semmiesetre sem az államnak, amelynek érdekét a pénzügyminis­ter ur e törvényjavaslattal szolgálni kívánja, hanem haszna van néhány hiénának, — hogy ugy mondjam — néhány ragadozónak, aki elviszi olcsó áron, potom áron annak a kisember­nek az ingóságát és drága pénzen ad túl rajta. Az állam maga pedig nem kap ebből semmit sem, hanem csak ezek az emberek, akik üzlet­szerűen foglalkoznak az ilyen árveréseken való szerepléssel, ezek keresnek, ezek szedik meg magukat. Én tehát mély tisztelettel arra kérem a pénzügyminister urat és a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a szakaszt, mint amely egye­nesen a kisexistenciák és kisemberek ellen való, megváltoztatni. Nem azt kérem, hogy kisembe­reknek tizezer koronán aluli értékeit egyáltalá­ban ne lehessen eladni, mert ezt is kérhetném, hanem kérek ugyanolyan méltányosságot, mint amilyet a pénzügyminister ur a módosaknak, a gazdagoknak ad ebben a szakaszban, amikor kimondja, hogy 10.000 koronán felüli becsértékü ingóságot csak a második határnapon legyen szabad eladni. Kérem ugyanezt a méltányosságot a 10.000 koronán aluli becsértékü ingóságra nézve is, hogy ezt az első határnapon semmi körülmé­nyek között se lehessen eladni, csak abban az esetben, hogyha az árverésen résztvevők a becs­értéket megígérik. Különben az eddigi gyakorlat szerint is ez volt szokásban. Én azt hiszem, hogy nem követünk el bűnt az állam érdeke ellen, ha a kisemberek részére lehetővé tesszük a második határnapra való kitolással, hogy az első határnapon ne adassék el az ingóságuk. Ezért mély tisztelettel a következő javaslatot terjesztem elő (olvassa) : »Azt a feltételi, hogy a lefoglalt ingóságok az első árverési határnapon csak abban az esetben fognak eladatni, ha az árverezők a lefoglalt ingóságok becsértékének kétharmadrészét felajánlják, a második határ­napon azonban eladatnak.« Elnök: Kivan még valaki szólni? \Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Kállay, Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! En nagyon kívánatosnak tartottam volna, ha azok a módosító javaslatok, amelyek a törvényjavaslathoz beadatnak, előzetesen legalább is megmutattatnak nekem, (Ugy van! jobb fel öl) mert hiszen egy ilyen szervesen meg­alkotott törvényen nagyon nehéz olyan módosi­tásokkal változtatni, amelyek nem illeszkednek | bele annak a gondolkodásába és eszmejárásába, | aki az egész törvényt készítette. Tudniillik ez | évi december hó 11-én, hétfőn. által fognak azután beilleszkedni magába a törvénybe és lesznek megfelelően végrehajthatók. Mindazonáltal a magam részéről ezt a javaslatot elfogadom, mert azt az intenciót, azt a felfogást, amely ebben a javaslatban kifeje­zésre jut, — ha a szövegével nem is értek egyet — tényleg helyesnek tartom. (Általános helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom Következik a szavazás. Az 56. § 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8. pontjai meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelen­tem ki. A második bekezdés e) pontjához Eszter­gályos képviselő ur tett javaslatot. A kérdést akképen fogom feltenni, méltóztatnak-e az 56. § e) pontját eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem. Amennyiben nem méltóztatnak elfo­gadni, akkor fel fogom tenni a kérdést Eszter­gályos János képviselő ur indítványára. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóz­tatnak-e az 56. § második bekezdésének e) al­pontját eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Amennyiben nem méltóz­tatnak elfogadni, felteszem a kérdést, méltóztat­nak-e az 56. § e) alpontját Esztergályos kép­viselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az 57. §. Petrovits György jegyző (olvassa az 57. §-t, amely észrevétel nélkül elfog adtatik. Olvassa az 58. §-t). Elnök : A pénzügyminister ur kivan nyilat­kozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Az 57. §-nál elfogadtunk egy módo­sítást Esztergályos János képviselő ur javasla­tára. Már most én azt vártam, hogy Eszter­gályos János t. képviselő ur az 58. §-nál is be fog terjeszteni egy módositást, mert ebben is van olyan rendelkezés, amely a legszorosabb Összefüggésben lévén az 56. § második bekez­désének e) pontiával, az ő javaslatának elfoga­dása után szintén módositást igényel. Amennyi­ben tehát ő nem terjesztene elő ilyen módo­sítást, kérem a lehetőséget megadni arra, hogy az előadó úrral egy ilyen módositást csinál­junk, mert különben nem lehet a törvényt végrehajtani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Az elő­adó ur kivan szólni. Örffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém az 58. § uj 6. bekezdésének általam ajánlott szövegét a következőkben felolvasni (olvassa :) »A végrehajtó a zálogtárgyakat becs­érték szerint kiáltja ki, — most jön az uj szö­veg — és a legtöbbet ígérőnek átengedi. Az első árverésen azonban az egyes tárgyakat az

Next

/
Thumbnails
Contents