Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-68

248 'A nemzetgyűlés 68. ülése 1922. A főudvarnagyi bíróság törvény értelmében áll fenn és működik, és speciálisan az a feladata és hivatása, amire itt történik utalás, hogy a királyi palotának és az udvari épületeknek felügyelő hatósága, ennélfogva a végrehajtási cselekmény ott az ő előzetes értesítésével foganatosítandó. Ez azon a rendelkezésen alapszik, amelyet akkor létesítettek, amikor a forradalom, illetőleg a kommunizmus után szükséges volt ezeknek az épületeknek és ingatlanoknak kezeléséről általában gondoskodni. Ennélfogva e vagyontárgyak felügyelete, amelyek a király kezelésében lévő, de állami vagyonok, ugyanarra a fórumra bízatott, amely fórumra volt bízva, mint zárlati bíróságra a Habsburgok családi és magánjavainak kezelése is. Megjegyzem, hogy ez a két funkció egymástól teljesen különböző. Ezekre az állami javakra azonban — amelyek alatt értem Gödöllőt, a királyi palotát és a tarcali szőlőbirtokot — kellett bizonyos felügyeleti hatóságot kijelölni, amelyet akkor legalkalmasabban épen a főudvarnagyi biróság elnökének személyében találtak meg. Ezt az intézkedést a magunk részéről is fentartani kívánjuk s erre vonatkozólag az igazságügyminister ur már elő is terjesztett törvényjavaslatot azoknak a javaslatoknak során, amelyeket a kivételes hatalom megszüntetése alkalmával szükséges intézkedések tárgyában a nemzetgyűléshez benyújtott. Ez tehát, mondom, teljesen rendezett jogviszony ezidő szerint is, a jövőre nézve pedig a törvényhozásnak módjában lesz az, hogy ezzel a kérdéssel az igazságügyminister ur által előterjesztett törvényjavaslat kapcsán speciálisan is foglalkozzék. Strausz István : A királykérdéssel ? Kállay Tibor pénzügyminister : Nem. Azzal nem. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-e a 34. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A. Ház a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadta. Következik a 35. §. Bodó János jegyző (olvassa a 35. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 36. §-t.) Elnök : Esztergályos János képviselő ur kíván szólni. Esztergályos János: T. Nemzetgyűlés! A 36. § ötödik bekezdésének teljes törlését kívánom. Ez a szakasz ugyanis épen olyan antiszociális, igazságtalan, sőt kegyetlen, amilyen az egész törvényjavaslat, amint már emiitettem. Az ötödik bekezdés azt mondja, hogy »az Írásbeli megintésért csak az esetleg felmerült postaköltség számitható fel«. Méltóztassék elképzelni egy szerencsétlen családot, amely hátralékban van adójával, nem tudja befizetni s nincs talán annyi pénze sem, hogy a gyermekek részére egy darab kenyeret vegyen. Erre jön az adófelszőlitás, illetve az irásheli megintés. Az előlévi december hó 11-én, Jiétfőn. járóság vagy más illetékes hatóság természetesen nem egyszerűen küldi el, hanem ajánlva, hogy biztosabb legyen. A mostani portódíjak szerint 56 koronát kell ezért a figyelmeztetésért fizetni. En ezt helytelennek és igazságtalannak tartom, ezért kérem a 36. § ötödik bekezdésének teljes törlését. Ugyancsak kérem e szakasz 6. pontjának módosítását is. Ez a pont a mostani szövegében a következőképen szól: »Jogában áll a községnek (városnak) azokat az adózókat is, akik tartozásuk befizetésére a fentiek szerint dobszó vagy hirdetmény utján szólitandók fel, erre Írásbeli figyelmeztetés utján is felszólítani. Ezért az adózótól a képviselőtestület által megállapított mérsékelt díj szedhető.« Ugyanez a helyzet áll fenn tehát ennél a kérdésnél is. Igazságtalannak tartom az adózó polgárságnak ily megterheltetését különösen ma, amikor minden faluban, minden kisközségben az utcák sarkai tele vannak plakátokkal, még a választások óta. Nagyon sok községben még most is olyanok a házak falai, mintha most folynának a választások ; a plakátok még mindenütt ott vannak. Már most a tisztelt községi elöljáróság takarékos lévén, kifüggeszt valamely utcasarkon egy hamupipőke formájú cédulát, melyben felhívja a község lakosságát a hátralék befizetésére. Természetesen a nagy plakáterdő miatt, de más okból is, nem veszi észre az a polgár, hogy a községi elöljáróság felszólítja őt a hátralékos adójának befizetésére. Jön az ujabb intés és a községi elöljáróság állapítja meg, hogy ezért a felszólításért az illető adózó mennyit tartozik fizetni Ezt én igazságtalannak tartom. Igazságosnak, helyesnek és szociális szempontból elfogadhatónak tartom ennek a pontnak olyan módosítását, hogy ezért a külön figyelmeztetésért semmiféle díj nem szedhető. Ezért tehát tisztelettel kérem, méltóztassék a 36. § 6. pontjának szövegét a következőképen megállapítani : »Jogában áll a községnek (városnak) azokat az adózókat is, akik tartozásuk befizetésére a fentiek szerint dobszó vagy hirdetmény utján szólitandók fel, erre Írásbeli figyelmeztetés utján is felszólítani. Ezért az adózótól a képviselőtestület által semmiféle díj nem szedhető.« Kérem ennek a módosításnak az elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni! Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Az Esztergályos t képviselő ur által kivánt módosítás azt célozza, hogy az intésért való díj teljesen elengedtessék, illetőleg hogy ilyen díjat a község ne szedjen. Én magam is azon az állásponton vagyok, hogy ilyen díjat mindenesetre csak a legmérsékeltebb kiszabatban lehet szedni és hogy itt kizárólag csak arról lehet szó, hogy a nyomdai, illetőleg a papirosköltség téríttessék meg a közület részére