Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-68

A nemzetgyűlés 68. ülése 1922. évi december hó 11-én, hétfőn. 249 En tehát kérném ennek a rendelkezésnek a fentartását azzal a megjegyzéssel, hogy a végre­hajtási utasításban mindenesetre gondoskodni kívánok annak a határozott hangsúlyozásáról, hogy ez csakis a nyomdai és papirosköltség megtérítésére vonatkozhatik. Propper Sándor: Ez sem kell! Kállay Tibor pénzügyminister ; Megjegyzem, hogy ennek főleg csak Budapest városban, illető­leg a nagyobb városokban van jelentősége, ahol a más, általánosan szokásos módok szerinti fel­hívás nem mindenkor vezethet a megfelelő ered­ményre. Mondom, nagyon szívesen hozzájárulnék a szövegnek olyan módosításához, — mint már az egyik előző szakaszban is megtettük — hogy csakis a nyomtatvány költsége téríttessék meg, de épen azért, mert ezt már egy előző szakasz­ban biztosítottuk, itt is kívánatosnak tartanám biztosítani és kérném talán tudomásul venni, hogy gondoskodni kívánok az ilyen értelmű végrehajtásról. Kérném tehát az eredeti szöveg elfogadását. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. A 36. § 1—4. pontjáig bezárólag meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Az 5. pontra vonatkozólag Esztergályos képviselő ur módosító indítványt tett, amennyiben ennek a pontnak törlését kérte. Ez ellentétben áll az eredeti szöveggel. A kérdést tehát ugy fogom feltenni, hogy méltóztatik-e a nemzetgyűlésnek az eredeti szöveget elfogadni. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, Eszter­gályos képviselő ur módosító indítványa elesik, amennyiben pedig nem méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget, akkor Esztergályos képviselő ur indítványa fogadtatván el, az 5. pont töröl­tetik. A 6. pontot illetőleg, minthogy az eredeti szöveg ellentétben van Esztergályos képviselő ur módosításával, a kérdést aképen fogom feltenni, hogy a 6. pontot eredeti szövegében méltózta­tik-e elfogadni, szemben Esztergályos képviselő űr módosításával. Amennyiben az eredeti szöve­get méltóztatik elfogadni, akkor Esztergályos képviselő ur indítványa elesik, amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, Esztergályos képviselő ur indítványát fogom elfogadottnak kijelenteni. Felteszem tehát a kérdést az 5. pontra vonatkozólag. Méltóztatik-e a 36. § 5. pontját eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Esz­tergályos képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen ? Nem ?) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szövegezésében fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Több­ség. Az 5, pont eredeti szövegezésében fogadtat­ván el, Esztergályos képviselő ur módosítása elesik. Következik a 6. pont. Méltóztatnak-e a 6. pontot eredeti szövegezésében elfogadni Eszter­gályos képviselő ur módosításával szemben } igen vagy nem ? (Igen ! Nem, !) Kérem azokat a kép­viselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Több­ség ! A 6. pontot tehát eredeti szövegében elfo­gadottnak jelentem ki. Pikler Emii : Alig tizenöten vannak az urak. Ez a többség! (Zaj balfelöl.) Gaal Gaston *. A házszabályokhoz kérek szót ! Elnök : Tessék ! Gaal Gaston : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Amikor ilyen fontos, az ország adósó közönsé­gének vérébe vágó törvényjavaslatot tárgyalunk, a legkevesebb, amit megkívánhatunk a nemzet­gyűléstől az, hogy ezeknek a határozatoknak meghozatalánál határozatképes számban méltóz­tassanak résztvenni. Kérem az elnök urat, szí­veskedjék megállapítani, vájjon a nemzetgyűlés határozatképes számban van-e együtt? Elnök : A házszabályok értelmében elrende­lem a képviselő urak megszámlálását. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. Bodó János jegyző (megszámlálja a képvi­selőket) : Harminchárom ! Elnök : A Ház nem határozatképes, mivel csak harminchárom képviselő ur van jelen. Az ülést tizenöt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Követ­kezik a 37. §. Csik József jegyző (olvassa a 37—38. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 39. §4) : Urbanics Kálmán ! Urbanics Kálmán : T. Nemzetgyűlés ! A 39. § harmadik, utolsó bekezdése azt a jogot statuálja, hogy a végrehajtó a végrehajtást szenvedő laká­sát és tartályait felnyittathatja, kutatásokat esz­közölhet, sőt szükség esetén azt megmotoz­tathatja. Minthogy a 40. § imperative előírja, hogy a végrehajtó elsősorban »készpénzt, érték­papírt, arany- és ezüstnemüt kell hogy keressen, és csak másodsorban a szolgálati, illetőleg munka­bérviszonyból származó illetményt avagy ellátási díjat, harmadsorban készpénzköveteléseket, külö­nösen a házbéreket, a haszonbéreket, a pénz­intézeteknél elhelyezett vagy magánosoknak köl­csön adott tőkét s egyéb bármi címen a hátra­lékost megillető követeléseket, végül negyedsor­ban a hátralékos ingóságait«, ebből az következik, hogy ha a végrehajtó egy lakásba bemegy és ott nem kap elegendő készpénzt, az esetben első­sorban készpénz és értékpapír után köteles ku­tatni. Amint én tudom, a törvényjavaslatnak nem ez az intenciója. Épen azért indítványozom, hogy a 39. §-nak ez az utolsó bekezdése megváltoz­tattassák. Hangsúlyozni kívánom azonban azt, hogy mivel a múltban igen sok esetben előfor­dult, hogy egyesek a végrehajtó elől bujdokolva lakásukat bezáratták, azért nehogy ennek a

Next

/
Thumbnails
Contents