Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-67

222 A nemzetgyűlés 67. ülése 1922. évi december hó 7-én, csütörtöhön. dására, mert egy későbbi szakaszban intézkedés van arról és figyelmet fordítottak arra, bogy a szállításokért való köztartozások közadók gyanánt lefoglalhatok. Ha tehát az ilyen Követelések az államnál vagy a városnál a végrehajtó által lefog­lalhatok, akkor méltányos, helyes és igazságos, hogy ezeket a közadók törlesztése fejében is el­fogadják. Kérem ennek a módosításnak elfoga­dását. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Senki sem.) Ha senki sem kivan szólani, a vitát be­zárom. A pénzügyminister ur kivan szólani. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! Nem járulhatok hozzá ehhez a módosítás­hoz és kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt ne méltóztassék elfogadni azért, mert hiszen az adó­zásban egy közjogi kötelem foglaltatik, az pedig, amiről a t. képviselő ur szólt, magánjogi viszonyon alapuló kötelezettség, tartozás, illetve követelés, amelyek egymással össze nem keverhetők. Annál kevésbé lehet helye ilyen beszámít ásnak az én megítélésem szerint, mert hiszen ez tulaj don­képen teljesen lehetetlenné tenné a számításokat egy bizonyos ügyben, nevezetesen az adózás kérdé­sének ügyében s arra néz ve, _ hogy mennyi adó folyik be, mert hiszen a dolog természeténél fogva az ember nem tudhatja, hogy melyik iparos vagy kereskedő fog visszatartani pénzeket az állammal szemben valamelyik szerződéséből kifolyólag. A legtöbb esetben még nem is végleg elintézett ügyekről van szó, csak egyszerű követelésről, amelyre nézve az, hogy tényleg esedékessé vált-e, hogy tényleg fizetendő-e, a felek között vita tárgya . . . Esztergályos János: Az elismert követelésről beszéltem ! Kállay Tibor pénzügyminister: ...különösen vita tárgya épen azokban az esetekben, amelyeket a képviselő ur jelzett, amikor a fél nem tudja meg­kapni a fizetését az ő kívánsága szerinti időben. A legtöbb esetben majdnem kizárólag arról van szó, hogy nincsenek egymással d'accord a feles: az illető közület és a követelő arra nézve, hogy ez a tartozás mikor fizetendő ki, illetve hogy mikor lehet azt kifizetni. Mondom tehát, csak állandó pereskedésekre és nézeteltérésekre vezetne ez a rendelkezés, emellett a kezelési rendtartás is meg volna nehezítve és — amint már felszólalásom elején is emiitettem — zavarokat idézne elő, mert összekeverné a magánjogi viszonyon és közjogi viszonyon alapuló kötelezettséget. Mindezeknél fogva kérem a módosítás mellőzését. (Helyeslés.) Megjegyzem még, hogy a közhatóságok igye­keznek a tőlük telhető gyorsasággal kifizetni azokat a tartozásokat, amelyek az iparosokkal szemben és általában az állami szállítókkal szemben fenn­állanak. Az utóbbi időben azonban az államnak igen nehéz pénzügyi helyzeténél fogva volt és most is van több ilyen régi kiegyenlítetlen tartozása olyan helyeken és olyan módokon, ahol ilyképen ar fizetés elhalasztásának bizonyos lehetősége meg­van és ahol ezzel károsodást nem idézünk elő. A magunk részéről mindenesetre igyekezünk, hogy kielégítsük az illető feleket, és nagyobb figye­lemmel igyekszünk lenni a gazdasági helyzetre, de a pénzügyi szempontot nem hagyhatjuk teljesen figyelmen kívül, és bizony, amint eddig megesett, ugy a jövőben is meg fog esni az, hogy egyesek várni fognak követeléseik kiegyenlítésére, mert az állam ma nem a legjobb anyagi viszonyok között levő egyén, ennélfogva nem is lehet a legjobb fizető az országban. Ezért kérem méltóztassék az indítványt el­vetni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. A 19. § 1—8. bekezdései meg nemtámadtat­ván, azokat elfogadottnak jelentem ki. A kilencedik bekezdésre nézve Esztergályos János képviselő ur adott be egy indítványt. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa) : »Az adózó­nak az állammal vagy más hatósággal szemben fennálló elismert követelései adótörlesztés gya­nánt elfogadandó.« Elnök : Kérdem a nemzetgyűlést, méltóz­tatik-e a kilencedik bekezdést az eredeti szöveg­ben elfogadni, szemben az Esztergályos János képviselő ur által javasolt szöveggel, igen vagy nem ? (Igenl) A nemzetgyűlés az eredeti szöve­get fogadja el. Ezzel a 19. § egészben elfogad­tatott. Következik a 20. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvény­javaslat 20. §-át). | Elnök : Esztergályos János képviselő ur kivan szólani. Esztergályos János: Méltóztassék megengedni, hogy a 20. § 1. a) pontjára nézve felvilágosítást kérjek az előadó úrtól. Ez a pont ugyanis a követ­kezőkép hangzik (olvassa): »Az állandó üzlet hely nélkül működő házalók terhére kivetett általá­nos kereseti adó és pótlékai ; ezek egyszerre e e­dékesek és a házalási engedély kiszolgáltatása előtt fizetendők.« En iparkodtam ezt a pontot megérteni, azon­ban legjobb akaratom mellett nem volt módom arra, hogy megértsem. Ezen képlet szerint a hely­zet a következő :, valakinek, aki irtózatos nyo­morúságban __van, olyan nyomorúságban, hogy nem bir önálló üzlethez jutni, van egy pár forintja, házalási iparengedélyt kér, legyen az bármilyen szakmából. Elmegy a kerületi elöljárósághoz ipar­engedélyt kérni, erre azonban azt kérdezik tőle : befizetted-e már az adódat ? Az adót tehát előre be kell fizetnie, de hogy mennyi időre, az nincs megállapít va. Urbanics Kálmán: Egy évre!] Esztergályos János : Ez nincs benne a törvény­javaslatban. Minthogy az adó befizetését az illető nem tudja igazolni, az iparengedély kiadását tőle megtagadják. Erre azt mondja az illető : kifizetni kívánom az adómat, de méltóztassék I megmondani, hogy mennyi az az ad!o, amelynek

Next

/
Thumbnails
Contents