Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-67

À nemzetgyűlés 67. ülése 1922. évi december hé 7-én, csütörtökön. 221 Órffy Imre előadó: T„ Nemzetgyűlés ! A 17. § második bekezdésében sajtóhiba folytán »pénzügyigazgató« van említve »pénzügyigazgatóság« helyett. Javaslom, hogy ezen a helyen a »pénzügyigazgató« szó helyett »pénzügyigazgatóság« szó iktattassák be. A 17. § harmadik bekezdése második mondatának helyébe következő szöveget kérem iktatni (olvassa): »A marasztaló határozat ellen a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni, ennek határozata ellen pedig a közigazgatási birósághoz van panasznak helye.« Ez az utóbbi inditványom teljesen azonos az előbb beadott indítványommal, melyben a fellebbezési fórumnak megváltoztatását kérem. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Senki sem.) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 17. §-t szintén részeire bontom. Az első bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdésre vonatkozólag az előadó ur terjesztett be módosítást. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a módosítást). Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, hogy a második bekezdést méltóztatik-e az előadó ur által javasolt módosítással együtt elfogadni, szemben az eredeti szöveggel. (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot, vagyis a második bekezdés az előadó ur által javasolt szöveggel fogadtatott el. A harmadik bekezdéshez szintén az előadó ur terjesztett be módosítást. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa). Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a 17. § harmadik bekezdését az előadó ur által javasolt szövegben elfogadni, szemben az eredeti szöveggel? (Igen!) A Nemzetgyűlés a harmadik bekezdést az előadó ur által javasolt szövegben fogadta el. Következik a 18 §. Forgács Miklós jegyző (olvassa). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Örffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés S A 18. §-hozkét inditványurk van. Először is a második bekezdéshez van inditványom. A második bekezdés eredeti szövege ugy szólt, hogy »a leszámolás költségeit az illető község (város) viseli«. Ez kifogás tárgyává tétetett, épen ezért a következő módosítást ajánlom (olvassa) : A 18. § második bekezdése a következőképen szövegezendő : »A leszámolás költségeit a mulasztó közeg viseli.« A harmadik bekezdéshez a következő indítványom van (olvassa) : A harmadik bekezdés helyébe a következő szöveget kérem : »A megtérítendő összeget a pénzügyigazgatóság határozattal állapítja meg. Marasztaló határozat ellen a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni, ennek határozata ellen pedig a közigazgatási birósághoz van panasznak helye.« Itt is, ugy mint az előbbi két esetben, a fellebbezési fórumokat változtattuk meg. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Senki sem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 18. §-t szintén részeire kell bontanom, miután két indítvány tétetett. A 18. § első bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéshez az előadó ur adott be javaslatot. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa). Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 18. § második bekezdését az előadó ur által javasolt szövegben elfogadni, szemben az eredeti szöveggel ? (Igen !) A nemzetgyűlés az előadó ur által javasolt szövegben fogadta el a második bekezdést. A harmadik bekezdéshez az előadó ur adott be módosítást. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Forgács Miklós jegyző' (olvassa). Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a harmadik bekezdést az előadó ur által javasolt szöveggel elfogadni, szemben az eredeti szöveggel ? (Igen!) A nemzetgyűlés a harmadik bekezdést az előadó ur által javasolt szövegben fogadta el. A negyedik bekezdés meg nem támadtatván, a negyedik bekezdést és igy az egész szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 19. §. Forgács Miklós jegyző' (olvassa). Elnök : Kivan valaki szólani ? Esztergályos János: T. Nemzetgyűlés! A 19. § kilencedik bekezdésének módosítását kérem. Ez a következőképen hangzik : »Az adózónak az állammal vagy más hatóságokkal szemben fennálló követelése az adóba be nem számitható.« T. Nemzetgyűlés ! Számtalan esetben napirenden van, hogy iparosok, kereskedők vagy más foglalkozásúak az állammal vagy várossal szállítási viszonyba lépnek. Megtörténik, hogy egy kisiparos az állam vagy a város részére szállít megrendelésre, a számláját benyújtja és hosszú hónapokon keresztül, sőt tudok eseteket, amikor éveken keresztül kell várnia annak az illető kisiparosnak, mig az államnak vagy a városnak méltóztatik a hátralékot kifizetni. Megtörténhetik a rossz viszonyok között, hogy az iparos vagy a kereskedő anyagi zavarokba jut, pénze tulajdonképen van,-de tényleg nincs meg, mert az államnál vagy városnál nem fizetik meg a követelését ; árverést tűznek ki és elkótyavetyélik az ingóságait. Ezért arra kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassanak ezt a pontot olyképen módosítani, hogy az adózónak az állammal vagy más hatósággal szemben elismert követelése a közadók törlesztése gyanánt elfogadható. Annál is inkább kérem a t. Nemzetgyűlést és az igen t. pénzügyminister urat ennek elfoga31*