Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-67

220 A nemzetgyűlés 67, ülése 1922. évi december hó 7-én, csütörtökön. emlékszem pontosan beszédemre — amikor arról volt szó, liogy a községek hogyan és mennyiben terheltessenek meg a közegek mulasztásából vagy károkozásából eredő hátrányokkal, elsősorban arra utaltam, hogy vagy az illető községnek kell ezt a terhet viselnie, amelynek területén a mulasztás, illetve a kár felmerült, vagy pedig el kell osztani azt az ország összes adózóira és összes községeire, És jeleztem, hogy nézetem szerint az előbb emiitett megoldás a helyesebb, az t. i.,hogy lokalizáltassék esetenként a felmerült kártérítés viselése. Itt a 7. §-nál egy hasonló dologról van szó, nevezetesen arról, hogy ha az illetékes közeg munkájával nem készült el, pótmunkaerőről kell gondoskodni és ennek költ­ségeinek mikénti fedezését akarjuk szabályozni. Nézetem szerint ez a rendelkezés, amely ebben a szakaszban van, teljesen biztosítékot nyújt arra nézve, hogy minden esetben a mulasztó közeg fogja viselni ezeket a költségeket, ha ezt a mu­lasztást rá lehet bizonyítani. Ha pedig nem le­het megállapítani mulasztását, akkor termé­szetes, hogy a kár megtérítéséről annak a köz­ségnek kell gondoskodnia, amely az alkalmazot­tat tartja, minthogy a községnek annyi alkal­mazottat kell tartania, hogy ezek a munkálatok elláthatók és befejezhetők legyenek. Ha tehát a fórumot ekképen megváltoztat­juk, ez teljesen megfelel annak a kívánalomnak, hogy teljesen igazságosan intéztessék el minden egyes kérdés, mert hiszen a dolog természetéből folyik az, hogy mivel a községnek kell a mun­kálatok ellátásáról gondoskodnia, amennyiben ez azzal az egy munkaerővel nem lehetséges, magá­nak a községnek kell uj munkaerőről gon­doskodni, amely ezeket a dolgokat elintézi. (Helyeslés.) Elnök : Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 7. § első bekezdése meg nem támadtat­ván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdésre vonatkozólag Urbanics képviselő ur adott be javaslatot. Kérem a jegyző urat, hogy szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa Urbanics Kálmán módosító indítványát). Elnök : Az Urbanics képviselő ur által java­solt módosítás nincs ellentétben a szakasz szöve­gével. Minthogy a szakaszt bekezdésekre bon­tottam, a második bekezdésre méltóztatnak szavazni és kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltőz­tatik-e a második bekezdést Urbanics képviselő ur módosításával elfogadni, szemben az eredeti szöveggel. Igen, vagy nem? (Igen!) A nemzet­gyűlés a második bekezdést Urbanics képviselő ur módosításával fogadta el. A harmadik be­kezdés meg nem támadtatván, azt elfogadott­nak jelentem ki. A negyedik bekezdésre vonat­kozóan G-aal Gaston képviselő ur adott be módosító indítványt. Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ï Én a mi­nister ur felszólalásából meggyőződtem arról, hogy az az álláspont a helyes, amelyet ő kép­visel, és így módosító indítványomat vissza­vonom. (Helyeslés.) Elnök : Tudomásul veszem, s ennek követ­keztében a negyedik bekezdés meg nem támad­tatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Követke­zik az ötödik bekezdés, amelyre vonatkozólag az előadó ur terjesztett be módosító indítványt. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa Örjfy Imre módosító indítványát). Elnök : Ez a szöveg ellentétben áll az ötö­dik bekezdéssel, felteszem tehát a kérdést, mél­tóztatik-e az ötödik bekezdést az előadó ur ál­tal javasolt szövegben elfogadni, szemben az ere­deti szöveggel, igen vagy nem ? (Igen !) Igen­A határozatot tehát olyan értelemben mondom ki, hogy az ötödik bekezdés az előadó ur által javasolt szövegben fogadtatik el. Következik a 8. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 8—14. §-ohat, melyele észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 15. §-t). Urbanics Kálmán ! Urbanics Kálmán : T. Nemzetgyűlés ! A 15. § hatodik bekezdése akként intézkedik, hogy az adóivek kiállításáért a pénzügyminister ur által megállapított díj szedhető. Minthogy az adóívek közérdekből állíttatnak ki, nem pedig magán­érdekből, nem tartom kívánatosnak, hogy ez a díj korlátlanul megállapítható legyen. Miután azonban a nyomtatványok ma tény­leg nagy összegekbe kerülnek, elegendőnek tar­tom, ha a nyomtatványok árát téritik meg ezen a címen. Épen azért kérném ezt a bekezdést akként módosítani, hogy »a pénzügyminister által megállapított« szavak után »a nyomtatvány ellenértékének megfelelő« szavak szúrassanak be. Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Senki sem.) Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a szavazás. A 15. §. 1—5. bekezdései meg nem támadtatván, azokat el­fogadottaknak jelentem ki. A hatodik bekezdésre vonatkozólag Urbanics képviselő ur adott be módosítást. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa Urbanics Kálmán módosító indítványát). Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóz­tatik-e a hatodik bekezdést Urbanics képviselő ur módosító indítványával elfogadni, szemben az eredeti szöveggel, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a hatodik bekezdést az Urbanics képviselő ur által javasolt szövegben fogadja el. Következik a 16. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 16. §4, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 17. §-t.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni.

Next

/
Thumbnails
Contents