Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-67
À nemzetgyűlés 67. ülése 1922. évi december hó 7-én, csütörtökön. 205 A vallás- és közoktatásügyi minister iir kivan szólani. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Van szerencsém a háború esetére szóló kivételes hatalom megszűnése következtében szükséges közoktatásügyi rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot beterjeszteni. Kérem azt kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésével előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közoktatásügyi- és az igazságügyi bizottságokhoz utasitani. Elnök: A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és az osztályok mellőzésével előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közoktatásügyi és az igazságügyi bizottságoknak adatik ki. A pénzügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Ivády Béla előadó : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A pénzügyi bizottság a tegnapi napon tartott ülésében letárgyalta az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1922. évi XII. tcikk hatályának 1923. június hó végéig való meghosszabbítása tárgyában a pénzügyminister ur által beterjesztett törvényjavaslatot, és azt ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Van szerencsém az erre vonatkozó jelentést a t. Nemzetgyűlésnek tisztelettel bemutatni. Kérem annak kinyomatását és szétosztását. Egyben van szerencsém jelenteni, hogy a pénzügyi bizottság a törvényjavaslat tárgyalására nézve a sürgősség kimondását javasolja. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni ós szét fog osztatni. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az előadó ur azon inditványához hozzájárulni, hogy az indemnitási törvényjavaslat három nap közbevetése nélkül sürgősen napirendre tűzessék, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a soproni népszavazás emlékének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat (írom. 106. 112) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Hadházy Zsigmond előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! Bizonyára élénken méltóztatnak még emlékezni arra a fájdalmas tényre, amely szerint a trianoni béke igazságtalansága Sopron városát és környékét arra a szomorú sorsra ítélte, hogy Magyarország testétől elszakittassék és a szomszédos Ausztriához csatoltassék. Arra is bizonyára méltóztatnak emlékezni, hogy a magyar kormány SZÍVÓS munkálkodása következtében sikerült Velencében olyan megegyezést létesíteni, amely szerint a trianoni béke Sopron városra és környékére vonatkozó rendelkezéseinek félretételével az entente-hatalmak is beleegyeztek abba, hogy Sopron városnak és környékének hovatartozandósága tekintetében népszavazás döntsön. A népszavazás foganatosíttatván, Sopron város és környéke akképen döntött, hogy Magyarország testében, a magyar nemzet kebelében kivan örökre megmaradni. (Éljenzés ) Jóllehet a magyar nemzet egy percig sem lehetett kétségben afelől, hogy Sopron városa mit fog határozni, mégis a hűség megnyilatkozásának e nagyszerű ténye mellett a nemzet nem mehet el minden szó nélkül, már csak azért sem, mert Sopron város és környéke lakosságának eme magatartása ütötte az első rést a trianoni békeszerződésen. (Igás! Ugy van!) Épen ezért a magyar kormány szükségét látta annak, hogy ezt a nagyszerű tényt, a hűségnek ezt a megnyilatkozását némi tekintetben megjutalmazza. Ezért nyújtottam be ezt a törvényjavaslatot, amely törvényjavaslat emléket kivan állítani e népszavazásnak. Az 1. §-ban megörökíteni kívánja azt a tántoríthatatlan hűséget, amelyet Sopron város és környéke lakossága a magyar nemzet irányában tanúsított ; 2. §-ában azt ajánlja, hogy a népszavazás emlékének megörökítésére Sopron sz. kir. város területén a történelmi esemény jelentőségéhez méltó emlékmű állíttassák fel, 3. §-ában pedig azt javasolja, hogy Sopron sz. kir. város címere a »Ci vitas fidelissima«, vagyis az igen hűséges város jeligével egészittessék ki. A közjogi bizottság foglalkozván e javaslattal, ugy határozott, hogy Sopron város és környéke feltétlenül megérdemli a nemzet részéről ezt a figyelmet, a javaslatot egész terjedelmében magáévá tette, ezért én is mély tisztelettel kérem, méltóztassanak e törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző: Östör József! Östör József : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, teljesen felesleges hangsúlyoznom azt, hogy a javaslatot lelkesedéssel és hálás köszönettel elfogadom és magamévá teszem. Nem is az a szándékom, hogy puffogó hazafias frázisokat mondjak, hogy indokoljam a kétszerkettőnégyet, hanem felszólalásomnak csak az a célja, hogy ezzel kapcsolatban bizonyos tényeket rögzítsek meg a nemzetgyűlés előtt és a mélyen t. kormánynál és hogy ezzel kapcsolatban Sopronra és környékére vonatkozólag bizonyos kérdéseket legyen szabad tapétára hoznom, amelyek azt hiszem, országos jellegűek és ezzel a kérdéssel kapcsolatban, e törvényjavaslat révén megvitatás tárgyát képezhetik. Nem mulaszthatom el azonban legelső sorban, hogy a soproni népszavazási terület nevében, amelybe beletartozik kerületemnek mind a nyolc községe, amelyek a népszavazáson részt vettek s hasonlóképen Sopron városának is egy csücske, köszönetet ne mondjak mindenekelőtt a törvényhozásnak, hogy ezt a törvényjavaslatot idehozta és a soproni lakosság államhűségét a magyar Corpus Jurisban megörökíti. 29*
