Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-66
A nemzetgyűlés 66, ülése 1922, évi december hó 6-án, szerdán. 183 Farkas István: Nem csoda, hogy tönkrement az ország. Bogya képviselő ur élő példáj egyik tönkretevőnek. Elnök (csenget): Ismételten figyelmeztetem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. (Halljuk/ Halljuk/ bal felől.) Bogya János: Magyarország tönkretételét azok intézték, akik megcsinálták itt a forradalmat, akik vezérei voltak annak, és sakkfigurái egy idegen diplomáciának, melynek intézője a propaganda nagymestere, Lord Northclifíe volt ! (Nagy zaj balfelől.) Farkas István : Maga volt az ! Maga idegen volt ehhez az országhoz. (Zaj.) Elnök: Farkas István képviselő urat újból kérem, ne méltóztassék folytonosan közbeszólniBogya János : Az összeomlásban az itteni exponensek nem a vezetőszerepet játszották. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Farkas István : Az ilyen diplomaták, mint maga ! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Meskó Zoltán : A maguké tán jobb volt ? Bédi-Schwimmer Eóza S (Derültség.) Bogya János : Nem az itteni politikai vezérek játszott; k ebben a vezéiszeiepet, hanem Lóid Noithcliffe, az ellenséges propaganda vezéie mozgatta őket és s Italuk azokat a tömegeket, amelyeket hamis jelszavakkal megtévesztve, maguk rrögé állítottak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Borzasztó /) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ahol egy nemzetnek külföldi ellensége vannak, ott az ország helyzetét mindenkelőtt diplomáciailag kell megítélni s ha Magyaiorszá g helyzetét helyesen akarjuk mérlegelni, szintén a diplcmácia szén üvegén át kell vizsgálat tárgy? vá temünk a viszonyokat. (Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Meit nem elegendő nagy szavakat mondani, arrelvekkel meg lehet fogra a népet, hanem a politikusnak az a feladata, hogy i er d zei be foglalj a az egész aknamunkát, rávilágítson annak cérjaira és megállapítsa, hogy melyek azok a mozgató eiők, ameiyek az országot tönbete vő lavinát megindították, (ügy van/ a középen.) A modern diplomáciának legfontosabb fegyvere az, hogy az ellenséges é llamot szociális téien kezdi ki. (Ügy van! a középen.) Sajnos, a régi osztrá k és magyar diploma cia nem értette meg az ellenség ezen f egy vei ét. Nem értette meg, mert becsületes volt, épugy, mint a német, mert hitt a lovagi tradíciókban, a diplomácia gavallériájában. Ezzel szemben Anglia állapította meg a modern diplomáciának modern fegyverét akkor, mikor elsőként Pitt helyezkedett az abszolút macchiavellisfca álláspontra a politikában s ki jelent ette, hogy a politikusnak csak egy erkölcsi törvénye, csak egy erkölcsi kötelezettsége van, nevezetesen a haza érdekeinek minden körülmények közt való szem előtt tartása, a haza éi de keiéit való küzdés minden eszközzel. Patacsi Dénes : Ez igaz ! 1SFAPLÓ VI. Rassay Károly : Bravó Patacsi ! Pitt most már megnyugszik sirjí ban ! (Derültség.) Patacsi Dénes : A budai keresztények is nyugodtak mi i ! (Zaj és derültség jobbról.) Rassay Károly : Decemberben, a Vigadóban, Patacsi UÍ ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t, képviselő urak. Bogya János : Szükségesnek tartom, hogy Anglia diplomí ciai módszeiét szorosabb vizsgálat tárgyává tegyük, mert csak igy tudjuk Magyarországon a helyes politikai utat megtalálni, csak igy tudjuk tényleg felvenni a küzdelrret azokkal a sötétben dolgozó elemekkel, amelyekkel okvetlenül meg kell birkóznunk, ha meg akarjuk menteni az országot. Diplomáciailag a Pitt által felállított elvet először Napoleon ellen alkalmazta Anglia. (Zaj a szélsőhaloldahn.) Sütő József: Ezt mái elmondta egyszer múltkori beszédéten. Rassay Károly : Haljuk, kérem ! Angol történelmi igazs/ gok ezek. Bogya János : Mikor Napoleon fegyverrel nem tudta legyőzni, Arglia létiehozta ellene a szent szöveteéget, egy szövetségben egyesitette az akkori kulturvilá got Napoleon ellen olyképen, hogy Napóleont mint enemi du genre humain-t, mint az emberi nem ellenségét állította oda, az egész szövetségnek kulturjelleget adott, ami általában jellemzi Angliát, mert hiszen köztudomású, hogy Anglia minden küzdelmét ugy tudja a világ elé állítani, mintha az emberiség éidekeit szolgálná vele. Csodálatos, t. Nemzetgyűlés, hogy az oly erősen protestáns Anglia el tudott menni egérzen addig, hogy ezt a szent szövetséget az akkori kor követelményeinek megfelelően, a pápa védnöksége alá helyezte. Ugyanezt csinálta Anglia a világháború folyamán legutóbb is, amÍ7e kii ön is rá fogok még térni. (Zaj balfelől. Halljuk ! Halljuk ! a középen.) De hogy megvilágítsam az angol diplomácia módszerét, legyen szabad felolvasnom néhány idézetet. Bismarck a következőképen jellemzi Angliát (olvassa) : »Fremde Staaten mit Hilfe der Kevulution zu bedrohen ist heutzutage seit einer ziemlichen Reihe von Jahren das Gewehr Erglands.« Vagyis magyarul : Idegen államokat a forradalom segítségével veszélyeztetni Angliának manapság már évek meglehetős sora óta alkalmazott fegyvere. Egy angol, Lord Counings pedig azt mondja (olvassa) : »Wenn wir uns an einem Kriege beteiligen, werden wir unter unsere Fahnen versammelt sehen alle Unruhigen, alle Unzufriedenen, sei es mit oder ohne Ursache, eines jeden Landes, mit dem wir in Unfrieden stehen werden.« Ebben világosan benne van az, hogy Anglia ellenségét belülről igyekszik megtámadni olyképen, hogy forradalmasítja az illető országot. Pikler Emil : Mi köze mindehhez Rupertnek ? Bogya János : Érdekes, hogy a propaganda nagymestere miképen nyilatkozott a maga mun26
