Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-66
184 A nemzetgyűlés 66. ülése 1922. évi december hó 6-án, szerdán. kajáról, mikor kijelentette, bogy a propaganda a világháborúban többet ártott a központi hatalmaknak, mint a tengeri blokád, vagy a tankok. Anglia módszere csadhamar általános lett az egész világon. Mikor Bismarck Franciaországot legyőzte, szintén a demokráciát, de nem a mi demokráciánkat, hanem a szélsőbal demokráciáját adományozta Franciaországnak, hogy ezzel züllessze le az ottani állapotokat. (Zaj.) És amint Franciaországgal ezt tette Németország, ugyanezt cselekedte a háború alatt Anglia is a központi hatalmakkal. A napóleoni sablon szerint a központi hatalmakat az emberi nem haladása ellenségeinek tüntették fel, megbélyegezték őket, s ezen az alapon mozditották meg a világ közvéleményét a központi hatalmak ellen. Ez hozta létre azt a koalíciót, amelynek eredményekép a központi hatalmaknak össze kellett omlaniok. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Nagyon kérem a képviselő urat, méltóztassék lehetőleg interpellációja tárgyára rátérni. (Halljuk ! Halljuk I) Sütő József : Nagyon szép történelmi előadás ! Bogya János : Az állami és társadalmi rend hathatósabb védelméről szóló törvényről beszélek. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Farkas István : Talán az angol sztrájkokról is tessék egy Kissé beszélni ! (Zaj.) Bogya János : Mindenki tudja, hogy Magyarországnak ma is vannak külellenségei. Mindenki tudja, hogy a kis-entente hatalmai ma is veszedelmesnek tartják magukra nézve Magyarországot, és mindenki tudja azt, hogy a kis entente államai diplomáciai utón értek el sikert a világháborúban. Természetes és logikus tehát a feltevés, hogy ezek azt a veszedelmet, amelyet ők Magyarország részéről látnak, diplomáciai eszközökkel fogják igye« kezni elhárítani. Ha tehát ez a kis-entente Magyarországot támadja, akkor nekünk mindenekelőtt diplomáciailag kell felkészülnünk ezzel a támadással szemben, diplomáciai eszközökkel kell paríroznunk azt a szúrást, amely onnan fenyeget. Anglia módszerét átvette a világ, de mindenekelőtt átvették Anglia volt szövetségesei, a kis-entente hatalmai. Mi tehát mindenekelőtt kell, hogy feltételezzük a kis-ententeról azt, hogy ő is aláaknázni akarja a nemzetet, a társadalmat, forradalmositani akarja Magyarországot, hogy igy azt kész prédájává készíthesse elő. Kérdem én : hol keresendők ennek a politikának exponensei ? Ott, abol az elégedetlenséget mesterségesen szítják, ahol céltudatosan mindenbe belekapaszkodnak, csakhogy a nemzet egységes frontját kikezdhessék, aláaknázhassák. T, Nemzetgyűlés ! Jól tudjuk, hogy kik felelősek a forradalomért. Farkas István : Bizony tudjuk ! Piker Emil : Kérdőre is fogjuk vonni őket, legyen nyugodt ! (Derültség és mozgás jobb/elől.) Gaal Gaston : Baj lesz ! JV szi könyve után baj lesz ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gaal Gaston : Jé szi megirta, hol kell keresni ! Bogya János : Tudjuk, kik bűnösök a mai helyzetéit, a mai szegénységéit, a, mai nyomoruságért, a mai munkHlanságért. Cserti József: Akik felidézték a há borút ! (Felkiáltások jobbjelől : Akik a forradalmat csinálták !) Bogya János: Akik a forradalmat csinálták. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Akik a háborút csinálták !) Farkas István : Akik a h/borút csinálták 1 Szabó István (sokorópátkai) : Azt maguk csinálták ! Éljen a hi ború ! — azt kiabálták ! (Zaj. Pikler Emil : Görögországban kivégezték őket ! (Zaj.) Elnök : Pikler képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben lenni ! Farkas István : Akik a háborút csinálták, azok a bű ősök !' Sütő József : A tudatlan diplomaták vitték veszedelembe az országot. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Tessék csendben maradni ! Bogya János : Jól tudjuk azt, hogy a radikálisok indított, k meg Károlyival a mozgalmat. . . Sütő József : Oda feljárt maga is Î Elnök : Csendet kérek ! Bogya János : . . . csatlakoztak hozzájuk a szociaisták, igy juttatták diadalra a forradalmat, igy vitték azután ezt az országot a bolsevizmusba. (Folytonos zaj a szélsőbáloldalon.) Farkas István : Nem volt forradalom ! összeomlás VOit : Bogya János : Ennek következménye volt azután a román megszállás. Patacsi Dénes : Kik bomlasztották meg a frontot ? Farkas István : A zupás-őrmesterek bomlasztotta k szét ! Patacsi Dénes : Én ott voltam egész végig a fronton ! Sütő József (közbeszól). Elnök: Sütő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maiadni ! (Zaj.) Geendet kéiek ! Perlaki György : Nem bomlott meg az olasz front ! (Zaj.) Reisinger Ferenc (közleszól). Elnök : Reisinger képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben lenni ! Pikler Emil : Mit jelentett József főherceg a fronti ól ? Peyer Károly : Csak az első sor volt meg, a többi felbomlott ! Patacsi Dénes : Maguk beszélnek ? Magukkal tisztességes ember szóba sem állhat ! (Taps jobbjelől.) Szabó István (sokorópátkai) : A hadügyi alapból élősködött. (Folytonos zaj.) Elnök: C endet kérek, képviselő urak ! Rassay Károly : Magas stílus ! (Zaj báljelől.)