Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-66

180 A nemzetgyűlés 66. ülése 1922, Szabó József (tovább ólms) : »... s Vén Zoltán főhadnagy, az akkori iglói géppuskás osztag parancsnoka a helyszínre megérkezett rendcsinálás végett, Peyer Károly akkori szénkormánybiztos volt az, aki azt a kijelentést tette : »Az én felelősségemre, főhadnagy ur, tessék lövetni !« (Zaj és felkiáltások jobbjelől és a középen : Hallatlan !) Ezt Peyer Ká rolytól két lépésre hallgattam végig. »Ezt a kijelentésemet hajlandó vagyok bármely biróság előtt megismételni és bizonyitani.« Peyer Károly : Nagyon helyes ! Szabó József: T. Nemzetgyűlés ! Vén Zoltán főhadnagy vallomása ugyan nincs a kezemben, de azt az értesülést kaptuk tőle, hogy ő is helytáll ezért. Peyer Károly : Nagyon helyes ! Szabó József : Ezek után az a megjegyezni valóm, hogy a képviselő ur többé ne vállalkozzék arra, hogy elintézzen valakit, mert akinek vaj van a fején, az ne álljon a napra. (ügy van ! a balés a jobboldalon.) Peyer Károly (szólásra jelentkezik). Elnök : Milyen címen kivan a képviselő ur felszólalni ? Peyer Károly : Személyes megtámadtatás címén ! Elnök: A képviselő urat a házszabályok 215. §-a a) pontja alapján a szó megilleti. Tessék S (Halljuk ! Halljuk !) Peyer Károly: T. Nemzetgyűlés! Mielőtt felszólalásomba belekezdenék, tisztelettel kéiem a Házat, méltóztassanak megengedni, hogy épen ugy, mint Szabó képviselő ur, én is eltelhessek a személyes kérdéstől és a kérdés lényegét tárgyalhassam röviden. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e erre nézve a képviselő urnák a jogot megadni ? (Megadjuk !) A Ház a jogot a képviselő urnák megadta. Méltóztassék ! Peyer Károly : Méltóztassék megengedni, hogy erre a dologra, amelyet Szabó képviselő ur itt előadott, egészen röviden és tárgyilagosan válaszoljak. Nagyon örülök annak a jeg3^zőkönyviiek, amelyet itt a képviselő ur felolvasott. (Zaj. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Halljuk I Hattyúk !) mert ugy látom, hogy a képviselő ur egy nagy mulasztást követett el azéit, mert ezéit a vádéit a Pécsi Estnek egyik szerkesztőjét, aki pedig hát nagyon közel á 11 politikailag a képviselő úrhoz, ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) két héttel ezelőtt elitélték rágalmazáséit, s a képviselő urnák módjában lett volna ezt a jegyzőkönyvet ennek a szeikesztő urnák rendelkezésére bocsátani, és akkor talán nem Ítélték volna el őt azért, mert azt irta a Pécsi Estben, hogy én lövettem a salgótarjáni munkásokra. Nagyon kérem a képviselő urat és elvárom a képviselő úrtól, hogy ezt a jegyzőkönyvet olyan formában és olyan helyen fogja közreadni, ahol mód lesz arra, hogy ez a jegyzőkönyv birói eljárás tárgyát képezhesse. (Helyeslés a balközépen és évi december hő 6-án, szerdán. pbbfelM.) En egészen nyugodtan állok oda és remélem, hogy majd sikerül megállapítani, hogy mi igaz abból az állításból. (Helyeslés a balközépen.) Mindenekelőtt csak egypár szóval kívánok rámutatni arra, hogy a kommün kitörése előtti időben a bányamunkások kőiében is folytak Kun Béla agitációi. Január elsején felment Kun Béla Salgótarjánba, ahol egy nagyobb gyűlésen kifejtette az elveit. Ennek a következménye volt azután az, hogy Salgótarjánban leszerelt katonák, emberek először is feltörték a községi rum-depót, ott lerészegedtek és az egész várost kifosztották. Ez a fosztogatás köiülbelül két napig tartott. A második napon éjjel érkeztem én fel, akkor szereztünk erről tudomást, s ugyancsak akkor szereztünk arról tudomást, hogy előtte való nap délután ezek a részeg katonák az iglói gépmunkásosztagra, amely bejött az állomásra, tüzeltek, erre az iglói gépmunkásosztag visszalőtt, és ennek a lövöldözésnek egy csomó halottja volt. Én a képviselő ur által itt emiitett igen komoly és szavahihető úrral, ezzel a tisztviselővel, ugyancsak az egyik bánya igazgatójával együtt érkeztem fel Salgótarjánba. Tisztán csak a tényállás helyes megítélése végett tartottam ezt szükségesnek felemlíteni, egyáltalán nem helyezek arra súlyt, hogy ezt a kérdést itt tiszta zzam ; remélem, hogy azok az urak, akik ezt kijelentették abban a jegyzőkönyvben, ezt a vallomásukat a biróság előtt is állani fogják. Ami a dolog másik részét illeti, amit itt Szabó képviselő ur elmondott, erre nézve szabad legyen megjegyeznem, hogy az az ur, aki neki ezt az emlékű at et átadta, sikkasztó, akit az egyesület sikkasztáséit a bíróságnál rendes utón feljelentett s akit a rendőrség ezért a sikkasztásért letartóztatott. (Felkiáltások jobbjelől: De a biróság jelmentette ! Akkor kát nem sikkasztott !) Bocsánatot kérek, ez az ur három évig állt az egyesület szolgálatában. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Tehát nem huszonhatig !) Én í tvettem az egyesület vezetését 1921 május elsején, erre a sikkasztásra rájöttünk 1922 február végén. Egyáltalá

ban nem á 11 tehá t a képviselő urnák az az állítása, mint hogyha ennek valami más ügyek miatt kellett volna mennie, mert ha ő 1921 június 1-étől egészen 1922 február 1-éig ott mai adhatott, valószínüleg ott maradhatott volna toví bbra is, hogyha az ügyei rendben lettek volna. Nem akarok abba a hibába esni, amelybe a képviselő ur esett, hogy itt tolvaj cselédek levelét olvassam fel . . . Szabó József: Kollégája volt ! Peyer Károly : . . . csak rá akarok mutatni arra, hogy ez a tisztviselő .. . (Zaj.) Kérem, mindenekelőtt azért, hogy ne lógjon itt tovább az a feltevés, hogy ezt az embert a biróság felmentette, szabad legyen itt egy ténybeli tévedésre rá mutatnom, amibe a képviselő ur esett, t. i. független a büntető eljárás és független az az eljárás, amelyet valaki indít azért, hogy a keresetét, a visszatartott munkabérét megkapja. Itt tehát két eljárásról van szó : a büntető feljelentést az egyesület vezetősége