Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-66
15G À nemzetgyűlés 66. ülése 1922. évi december hó 6-án, szerdán. retussal kapta kézhez az állam azért a csekély jutalékért, arrelyet a szövetkezetek ennek a dolognak a kezelésééit és lebonyolítási'ért kaptak, ha nem csalódom, ez csak fél százalék volt, de lehet, hogy csak 0'4%, nem emlékszem már az összegre. Ugyanezt a gondolatot szeretném belevinni a mi adókezelésünkbe is a pénztárnoki funkciók gyakorlása körül. Semmi akadályát nem látom annak, hogy a kimutatott adólajstromokat, amelyeket a jegyző összeállít, egyszerűen áttegye a szövetkezethez, vagy ha ez komplikációval jár, erre sincsen szükség, mert hiszen a jegy;ő minden egyes gazda, illetőleg minden egyes községi adózó részére adóivet állit ki. Méltóztassék kimondani azt, hogy amely község képviselőtestületi határozatával megbízza a szövetkezetet a község pénztárnoki teendőinek ellátásával, ott a szövetkezetben lehessen az adót lefizetni. A község megspórolja vele a pénztárnoki állást, megspórclja a kasszabeszerzést, mert hiszen a SÍ övet kezet éknek mindenütt van kitűnő pénzkasszája, megspórol vele nagyon sok mindenféle kiadást, az államkincstár psdig abban nyer, hogy egy abszolút megbízható közeg kezébe kerül a pénz beszedése és a pénz expediálása, abszolút biztos könyvelés mellett, ahol bármikor, bármely pillanatban meg lehet győ ődni a legkisebb fillérnek is a hovafordításáról. Egy kész könyvelői apparátus áll rendelkezésre a községnek s amellett egy nagy gondolat nyerne ezzel kifejezést ; bizonyos bizalmatlanság, amely a falusi emberben állandóan és folyton él, hogy neki tulaj donképen nem is annyi adót kellene fizetni, hogy azt, vagy annak legalább is egy részét a bíró és a jegyiő dugják zsebre, teljesen kikapcsolódnék a nép gondolkozásából, ha ők maguk látnák, hogy az az adó, amelyet befizetnek, egészben a szövetkezetbe folyik be és ők, akik tagjai a szövetkezetnek, maguk láthatnák azt, hogy ez a pénz még ugyanazon a napon csekklapon az államkmcs+árba beszállittatik. Ez a gondolat, t. minister ur, semmiesetre sem olyan, amelyen csak ugy könnyedén át lehetne siklani. Én nem kivánom, hogy ezt mindjárt ebbe a törvényjavaslatba bele vigyük, mert hiszen ezt meg kell rágni, ezt az illet ékes tényezőkkel meg kell beszélni, a végrehajtás tekint et ében meg kell állapodni, de nagyon kérem a mélyen t. minister urat, mélt óztassék ezzel a gondolait al foglalkozni és méltóztassék akkor, ha ez az idea megérett, egy esetleges novelláris törvénnyel ezt a törvényjavaslatot ilyen iránybaa kiegészíteni. Szólnom kell még et örvényjavaslat 27. §-ának utolsó bekezdéséről. Az előző bekezdések azt mondják, hogy a befolyt adóösszegeket csekklapokon kell az állampénztárba beszállítani és itt nézetem szerint nagyon helyesen nem tesznek különbséget sem város, sem község között. A szakasz ui olsó bekezdése azonban azt mondja : »A december havi beszedés összegét mindig személyesen kell beszállitani.« Hát én nem tudom, hogy ez mit jelent ? Decemberben megbízhatatlanná válik a posta % Vagy I mitől félti decemberben a t. minister ur a pénzt, amelyei a post ára tesznek csekklapon ? Mi ennek a gyakorlati jelentősége, hogy december hónapban a biió és a jegyző 800-t ól 2000 koronás fuvar igénybevétele mellett személyesen vigyék be az adóhivatalba a járás székhelyére az adópénzt ? Miért szükséges ezt igy megdrágitani 1 Ha az év 11 hónapjában jó a posta és a csekk, miért épen decemberben válik rosszá ? Ez olyan rébusz, amit én véges eszemmel felfogni egyáltalában képtelen voltam és nagyon lekötelezne a mélyen t. minister ur, ha erre vonatkozólag nekem majd megnyugtató felvilágosításokat adna. Kállay Tibor pénzügyminíster : Lezárják a számadásokat az év végén ! Gaal Gaston : Erre kötelezhetem őket ugy is, hogy csekklapon küldjék be a pénzt és viszont postán küldjék el a számadásokat az adóhivatalhoz, vagy a pénzügyigazgat ósághoz. De hogy ezt miért kell személyesen bevinni két embernek és elfizetni 1—2 ezei koronát fuvarra, ennek a helyességét én a magam részéről a minister or felvilágosítása után sem látom, A 29. § első pontjában megint olyan intézkedést statuál, amelyről már több izben szóltam, s igy aira most bővebben Mteijezkedni nem kívánok. Ez az adóbeszedésié és beszállításra kötelezett községi közegekéit az anyagi felelősséget megint a községié hárítja. Amint az előbbi szakaszoknál ez a felelősség meg nem állt s azt sem jogilag, sem gyakorlatilag, sem az igazság szempontjából helyesnek nem tartom, nagyon természetes, hogy ugy ebben a szakaszban, mint a következő szakaszokban is ezt a felelősséget teljesen élimina landónak taitom. Szólnom kell most a 32. § második bekezdésé' ől, amely a következőkép hangzik (olvassa) : »Jogában áll azonban a pénzügyigazgatóságnak, hogy oly esetekben, amidőn azt bármely okból szükségesnek taitja, a végrehajtás foganatosítására akár bizonyos időtartamra, akár bizonyos követelések behajtása céljából a községekbe állami közegeket kü.djön ki.« Ha ez a töivényjavaslat ennél a szakasznál íregá Una, akkor azt mondanám, hogy rendben van, nejt hiszen a minister urnák jogiban áll a maga é dekeit ugy képviselni és képviseltetni, ahogy i eki tetszik. Azoi ben ennek is van egy igen ravasz függeléke, c;ak Kissé hátrább, Kissé messzebb, nevezetesen a 68. §-ban. Méltóztassék a 68. §-t elolvasni, amely a következőkép hangzik (olvassa) : »Amennyiben a pénzügyigazgatóság állami közegeket a községekbe felelősség kimondása nélkül, akár bizonyos időtaxtamra, akár bizonyos követelések behajtása céljából kúendelt« — (s itt hivatkozik ÍZ előbb felolvasott 32. §-ra) — »ezek költségeit, tekintet nélkül arra, .hogy a kirendelést a község ké:elrrezte-e vagy sem, a község köteles viselni.« Id; ig nem vagyok hajlandó elmenni és kérem a minister urat, hogy ezt a rendelkezést a törvényI javaslatból eliminálni szíveskedjék.
