Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-65

A nemzetgyűlés C5. élése 1922. ségünk fennáll. De most, hogy ez a gazdasági közösségünk már nincs meg, semmiféle akadály sem áll annak útjában, hogy a ministerium a szeszmonopólium kérdésével a törvényhozás elé jöjjön, amikor is elérhető, hogy a szesztermelésből előálló és ma tisztán a kapitalista érdekeket szolgáló óriási tőke mint részesedés a kincstárnak jusson Még egy más szempont is vezet akkor, mikor ezt a javaslatot nem fogadom el és ez az, hogy amikor a kormánynak a javaslat szerint az ipari és más érdekek szempontjából szüksége van az aceton gyártására, akkor nem járulhatok hozzá semmiképen egy olyan javaslatnak elfogadásához, amely kizárólagossági joggal egyetlenegy ipari vállalatnak adja meg az aceton gyártási jogát. Ez t. i. odavezet, hogy ezt az egy ipari vállalatot privilegizáljuk és ha ennek a privilégiumnak megadásával az állami és ipari érdekeket teljesen kiszolgáltatjuk ez egyetlenegy ipari vállalat pénzszomjának, akkor ez olyan árakat fog felszámítani az általa termelt acetonért, amely az Ő érdekeinek megfelel, és semmiképen sincs biztosítva az, hogy ezt a kérdést az ipar és az állam érdekeinek nagyobb sérelme nélkül meg lehessen oldani. De van még egy más szempont is, amely engem e kérdés megbirálásánál vezet, és ez az, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat egy uj gyártási metódusról szól. Eltekintve attól, hogy ez a gyártási metódus, mint ahogy Nánássy t. képviselőtársam is mondotta, még nincs a gyakorlatban teljesen kipróbálva és tisztán csak egy elméleti, egy laboratóriumi kísérlet eredménye, nem tudnék hozzájárulni ahhoz, hogy ilyen elméleti eredmények alapján már kizárólagos gyártási jogosultsággal ruházzunk fel egy ipari vállalatot, hanem szükségesnek tartanám, hogy azokkal a módszerekkel történjék nálunk is az aceton gyártása, amelyekkel már korábban kísérleteztek. Széltében-hosszában beszélik már az egész városban és már nyilvánvaló, hogy a Krausz és Moskovitz-féle szeszgyár fogja az acetont gyártani és ez kapja meg azt a privilegizált helyzetet, amelyet ez a törvényjavaslat teremt. Ennek gyártási methodusán kívül azonban van még egyéb rendelkezésre álló technikai készültség is, amelynek segélyével az állam és az ipar részére a szükséges acetont elő lehet állítani. Németország megmutatta a háború alatt, hogyan lehet gyártani acetont falepárolás nélkül is. Minthogy a németek nem akarták a fát lepárolásra és acetongyártásra felhasználni, calcium carbidból, amit közönségesen carbidnak neveznek, termelték a háború egész tartama alatt a szükséges acetont. Carbidból pedig csonka Magyarországon is olyan mennyiség áll rendelkezésre, hogy bőségesen lehet termelni annyi acetont, amennyire szükségünk van (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Semmiféle indok sem szól tehát amellett, hogy itt burkoltan acetongyártás jel» NAPLÓ VI. évi december hó 5-én, kedden. 131 igével egy ipari vállalatnak 3000 hektoliter szesz gyártására adjunk engedélyt. Itt aztán igazat adok Nanássy t. képviselőtársamnak, hogy valószínű, hogy ez a gyár 3000 hektoliter szeszt elő fog állítani, de hogy az ipari érdekek szempontjából szükséges acetonmennyiséget is elő fogja-e állítani, ez, azt hiszem, kétséges. Egy további szempont is vezet a törvényjavaslat bírálatánál, nevezetesen az, hogy ezen uj gyártási methodus szerint keményítő tartalmú anyagok használtatnak fel az aceton gyártásánál. Akkor, amikor napról-napra a leghihetetlenebb drágasággal kell a nagy tömegeknek megküzdeniök, amikor ankénteken foglalkoznak a drágaság leküzdésével ; amikor a kivitel kérdésének szabályozásáról van szó; amikor a tömegeknek sorba kell állaniok és ácsorogniok kell az élelmezéshez szükséges termények megvétele végett; amikor a magyar kormánynak Csehországból kell burgonyát behoznia: vétkes könnyelműségnek kell nyilvánítani, hogy keményitő tartalmú anyagot — burgonyát, vagy akár tengerit is — acetongyártására felhasználjanak. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha a kormán) nak vagy az iparnak szüksége van acetonra, akkor állitson elő acetont — mint mondottam — karbidból, állitson elő falepárlással — mert erre is megvan még Csonkamagyarországon is a lehetőség, csak tessék a faszén-kitermelést szabályozni és lehetővé tenni, hogy a mellékterménvek a faszén előállításánál megőriztessenek és azokból aceton állittassék elő — de semmiesetre sem engedhető meg, hogy emberi táplálkozásra, vagy állatetetésre alkalmas keményitőtartalmu anyagok dolgoztassanak fel ipari célokra. A kormánynak módjában lenne a tudomány mai fejlettsége folytán másként is megoldani az acetongyártást és pedig olyanképen, hogy a már előállított szeszmennyiséget használná fel a kormány acetongyártásra. A technika haladása ugyanis ezt is lehetővé teszi. És ahogy a kormány megadja a lehetőséget azzal, hogy adómentes szeszt bocsát az ipar rendelkezésére ahhoz, hogy ecetet vagy pedig a gyógyításhoz szükséges étert gyártson, ugyanúgy tessék a megállapított kontingensen felül előállított alkoholmennyiséget valamely gyár rendelkezésére bocsátani, hogy abból acetont termeljen. Mert nem igaz az, hogy a törvényjavaslat ezt a 3000 hektolitert is beillesztheti a 240.000 hektoliteres keretbe, mert akkor, ha nem tisztán alkoholt gyártok és alkoholt dolgoztatok fel a keményitő tartalmú anyagokból — ez megint kétségtelen külön számítás nélkül is, nem is kell szakértőnek lenni, laikusok is beláthatják — sokkal több keményitőtartalmu anyagot kell felhasználnom arra, hogy 3000 hektoliter alkohol mellett még a szükséges 1000, vagy 1500 hektoliter acetont gyártsam, mintha tisztán csak alkoholt gyártok és abból állítom elő az acetont. Ez a javaslat, amely a Nemzetgyűlés előtt 19