Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-65
132 A nemzetgyűlés 65. ülése 1922. évi december hó 5-én, kedden. fekszik, nem uj. Ezzel a problémával már körülbelül két év óta állandóan foglalkoznak és két év óta állandóan kisért ennek a törvényjavaslatnak a törvényhozás elé való hozása, Hegedüs pénzügyminister ur azonban ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre való emelkedését megakadályozta és amikor hozzáfordultak azzal a kéréssel, hogy ilyen javaslatot terjesszen elő, ezt az előterjesztést ő megtagadta. Most meglepetésként hat és bár ezt a 3000 hektoliternyi alkohol- és ezzel kapcsolatos acetongyártást beillesztik a szeszkontingensbe, mégis súlyos sérelem ez az összes ipari és mezőgazdasági érdekeltségekre, (Egy hang balfelöl: Ebben igaza van !) mert mig azok kontingensét a termelés leszállitásával le lehet szállítani, itt ez a Krausz-Moskovics-féle gyár kizárólagos jogot nyer arra, hogy az addigi kontingensen felül le nem szállítható 3000 hektoliter szeszt állítson elő, ami végeredményben, szakértők számítása szerint, annyit jelent, hogy tisztán egy előkelő gesztussal 2—300 milliós nemzeti ajándékhoz jut egy érdekvállalat. Azt hiszem, ez nem lehet közérdek és nem lehet érdeke a nemzetgyűlésnek, hogy ilyen privilegizált helyzetet teremtsünk, mert ha az iparnak szüksége van az acetonra, azt — mint mondottam — előállíthatja másképen. Előállíthatja akár meglévő szeszből, akár karbidból, akár falepárlás utján — mert erre is megvan a lehetőség, — de semmi esetre sem tudok hozzájárulni egy olyan javaslat elfogadásához, amely emberi táplálékokat, vagy pedig állatok etetésére szolgáló terményeket von el alkohol- és acetongyártásra. Ilyen körülmények mellett arra kérem az igen t. pénzügyminister urat, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot visszavenni és az acetongyártásra az ipari érdekeltséggel olyan megoldást találni, amely az emberi és állati táplálkozásra szánt cikkeket nem vonja el az érdekeltektől. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovits György jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. .Nemzetgyűlés! Azután, hogy a burgonyát és egyéb keményitőtartalmu anyagokat más szeszgyárak is elvonják a közfogyasztás elől, ebben a javaslatban ennek ujabb módja kínálkozik; ez a javaslat megint erre a térre veti magát. Az alkoholnak, a szesznek a szükségességéről, vagy legalább is az egész mennyiség kitermelésének szükségességéről sokat lehetne beszélni és vitatkozni, azt azonban nem lehet vitatni, hogy az alkoholnak az emberi szervezetre romboló hatása van és hogy az a munka, amelyet a munkásszervezetek és a társadalmi akciók ez ellen folytatnak, csak ugy lehet eredményes, ha ezeket a szervezeteket, ezeket a társadalmi akciókat az állam is megfelelő módon támogatja. Nem beszélek hosszasabban arról, mit jelent az alkohol rombolása, hiszen beszélt erről Saly képviselőtársam; csak arra kell rámutatnom, hogy rengeteg család a pusztulását annak köszönheti. A tüdőbaj, a népbetegségek igen nagy százalékban annak következményei, hogy az alkoholfogyasztás miatt leromlott szervezet nem képes ellenállani ezeknek a betegségeknek. Ezek a pusztulások nem az egyénnek, nem a családnak kára; ezek a pusztulások az egész államra nézve károsak és amikor komoly és nemes értelemben beszélünk fajvédelemről, akkor talán beszélhetünk arról is, hogy itt, ezen az oldalon is meg kell ezt a rombolást akadályozni. Igaz, tudjuk, hogy azt a nagy jövedelmet, amelyet az állam ebből nyer, nagyon nehezen tudná nélkülözni, de ha statisztikát, számokat hoznánk arról, hogy a másik oldalon mit fizet rá a kórházakban, elmaradt munkában, igazságügyi és népjóléti adminisztrációban, akkor, azt hiszem, a mérleg nagyon is nem az állam javára billenne, hanem azok a kiadások lennének a nagyobbak, amelyeket a másik oldalon ezekben a kérdésekben ráfizet. (Ugy van! bal felöl.) Mondhatjuk tehát, hogy azt az összeget, amelyet az állam ezekben a jövedelmekben bevesz, semmi másra, mint az alkoholkárok jóvátételére fordítja. Hogy szárazak vagy nedvesek legyünk, az ma világprobléma. Nagyon sokat lehetne erről beszélni és itt Magyarországon azt hiszem, a nagy többség még amellett volna, hogy maradjunk csak az alkoholfogyasztás mellett. Ösak egyetlenegy részletére kívánok ennek a problémának rámutatni, arra, hogy az ipari baleseteknek igen nagy százaléka annak köszönhető, hogy a gyárakban, munkahelyeken és egyéb helyeken az alkoholfogyasztás a mértéken felül megvan, az alkoholfogyasztásnak semmiféle korlátozása nincs. Ebből kifolyólag a t. Nemzetgyűlés elé egy határozati javaslatot terjesztek, amelynek elfogadását kérem (olvassa) : »Utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy rendeletet adjon ki, amelyben munkahelyeken, gyári kantinokban, hivatalokban és irodákban a szesz kimérését és fogyasztását eltiltja. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mivel én mindennemű élelmiszernek szeszfeldolgozás céljaira való felhasználása ellen tiltakozom, ezt a javaslatot sem fogadhatom el. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Senki sincs feljegyezve! Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, kiván-e valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Miután senki hozzászólni nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminister urat illeti a szó. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy az egyes felszólalásokra röviden reflektálhassak. Ami Saly képviselő urnák s azután Kéthly Anna képviselőnek felszólalását
