Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-65

132 A nemzetgyűlés 65. ülése 1922. évi december hó 5-én, kedden. fekszik, nem uj. Ezzel a problémával már kö­rülbelül két év óta állandóan foglalkoznak és két év óta állandóan kisért ennek a törvény­javaslatnak a törvényhozás elé való hozása, Hegedüs pénzügyminister ur azonban ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre való emel­kedését megakadályozta és amikor hozzáfordul­tak azzal a kéréssel, hogy ilyen javaslatot ter­jesszen elő, ezt az előterjesztést ő megtagadta. Most meglepetésként hat és bár ezt a 3000 hektoliternyi alkohol- és ezzel kapcsolatos aceton­gyártást beillesztik a szeszkontingensbe, mégis súlyos sérelem ez az összes ipari és mezőgazda­sági érdekeltségekre, (Egy hang balfelöl: Ebben igaza van !) mert mig azok kontingensét a ter­melés leszállitásával le lehet szállítani, itt ez a Krausz-Moskovics-féle gyár kizárólagos jogot nyer arra, hogy az addigi kontingensen felül le nem szállítható 3000 hektoliter szeszt állítson elő, ami végeredményben, szakértők számítása szerint, annyit jelent, hogy tisztán egy előkelő gesztussal 2—300 milliós nemzeti ajándékhoz jut egy érdekvállalat. Azt hiszem, ez nem lehet közérdek és nem lehet érdeke a nemzetgyűlés­nek, hogy ilyen privilegizált helyzetet teremt­sünk, mert ha az iparnak szüksége van az acetonra, azt — mint mondottam — előállít­hatja másképen. Előállíthatja akár meglévő szeszből, akár karbidból, akár falepárlás utján — mert erre is megvan a lehetőség, — de semmi esetre sem tudok hozzájárulni egy olyan javaslat elfogadásához, amely emberi tápláléko­kat, vagy pedig állatok etetésére szolgáló ter­ményeket von el alkohol- és acetongyártásra. Ilyen körülmények mellett arra kérem az igen t. pénzügyminister urat, méltóztassék ezt a tör­vényjavaslatot visszavenni és az acetongyártásra az ipari érdekeltséggel olyan megoldást találni, amely az emberi és állati táplálkozásra szánt cikkeket nem vonja el az érdekeltektől. (Helyes­lés a szélsöbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovits György jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. .Nemzetgyűlés! Azután, hogy a burgonyát és egyéb keményitőtartalmu anyagokat más szeszgyárak is elvonják a köz­fogyasztás elől, ebben a javaslatban ennek ujabb módja kínálkozik; ez a javaslat megint erre a térre veti magát. Az alkoholnak, a szesznek a szükségességéről, vagy legalább is az egész mennyiség kitermelésének szükséges­ségéről sokat lehetne beszélni és vitatkozni, azt azonban nem lehet vitatni, hogy az alkohol­nak az emberi szervezetre romboló hatása van és hogy az a munka, amelyet a munkásszerve­zetek és a társadalmi akciók ez ellen folytat­nak, csak ugy lehet eredményes, ha ezeket a szervezeteket, ezeket a társadalmi akciókat az állam is megfelelő módon támogatja. Nem beszélek hosszasabban arról, mit jelent az alkohol rombolása, hiszen beszélt erről Saly képviselőtársam; csak arra kell rámutat­nom, hogy rengeteg család a pusztulását annak köszönheti. A tüdőbaj, a népbetegségek igen nagy százalékban annak következményei, hogy az alkoholfogyasztás miatt leromlott szervezet nem képes ellenállani ezeknek a betegségeknek. Ezek a pusztulások nem az egyénnek, nem a családnak kára; ezek a pusztulások az egész államra nézve károsak és amikor komoly és nemes értelemben beszélünk fajvédelemről, akkor talán beszélhetünk arról is, hogy itt, ezen az oldalon is meg kell ezt a rombolást akadá­lyozni. Igaz, tudjuk, hogy azt a nagy jövedelmet, amelyet az állam ebből nyer, nagyon nehezen tudná nélkülözni, de ha statisztikát, számokat hoznánk arról, hogy a másik oldalon mit fizet rá a kórházakban, elmaradt munkában, igazság­ügyi és népjóléti adminisztrációban, akkor, azt hiszem, a mérleg nagyon is nem az állam ja­vára billenne, hanem azok a kiadások lennének a nagyobbak, amelyeket a másik oldalon ezek­ben a kérdésekben ráfizet. (Ugy van! bal felöl.) Mondhatjuk tehát, hogy azt az összeget, ame­lyet az állam ezekben a jövedelmekben bevesz, semmi másra, mint az alkoholkárok jóvátételére fordítja. Hogy szárazak vagy nedvesek legyünk, az ma világprobléma. Nagyon sokat lehetne erről beszélni és itt Magyarországon azt hiszem, a nagy többség még amellett volna, hogy marad­junk csak az alkoholfogyasztás mellett. Ösak egyetlenegy részletére kívánok ennek a problémának rámutatni, arra, hogy az ipari baleseteknek igen nagy százaléka annak köszön­hető, hogy a gyárakban, munkahelyeken és egyéb helyeken az alkoholfogyasztás a mértéken felül megvan, az alkoholfogyasztásnak semmiféle kor­látozása nincs. Ebből kifolyólag a t. Nemzet­gyűlés elé egy határozati javaslatot terjesztek, amelynek elfogadását kérem (olvassa) : »Uta­sítsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy rende­letet adjon ki, amelyben munkahelyeken, gyári kantinokban, hivatalokban és irodákban a szesz kimérését és fogyasztását eltiltja. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mivel én mindennemű élelmiszernek szesz­feldolgozás céljaira való felhasználása ellen tiltakozom, ezt a javaslatot sem fogadhatom el. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Senki sincs fel­jegyezve! Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, kiván-e valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Miután senki hozzászólni nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminister urat illeti a szó. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék meg­engedni, hogy az egyes felszólalásokra röviden reflektálhassak. Ami Saly képviselő urnák s azután Kéthly Anna képviselőnek felszólalását

Next

/
Thumbnails
Contents