Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-65

130 A nemzet gyűlés 66. ülése 1922. magát az acetongyártást pedig mellékesnek tekintené. Nagyon megnyugtató volna, ha az illetékes kormányzat már ezúttal kijelentené, hogy ezek az aggodalmak, kifogások, megszorítások a koncesszió-okiratban már figyelemre fognak méltatni, semmi másért, csupán azért, hogy mindenféle magyarázásnak eleje vétessék. Szerény véleményem szerint a legszigorúbban, a legrigorozusabban kerülni kell minden olyan kormányzati, vagy törvényhozási intézkedést, amely a legcsekélyebb mértékű félremagyarázásra vagy félreértésre adna okot, különösen manapság, amikor olyan könnyen, olyan felületesen és a legnagyobb lelkiismeretlenséggei igyekeznek meggyanúsítani nemcsak a kormányzatot, hanem magát a törvényhozást is. Szigorúan kerülni kell azt, hoiry bárki is azt mondhassa, hogy az aceton előállítása és biztosítása céljából annak uj módszer szerinti gyártása csupán a 3<>Qü hl. szesz kedvéért történt volna. (Ugy van! a szélsőbal oldalon) Amennyiben a kormány mégis arra az álláspontra helyezkednék, hogy az aceton gyártását, előállítását és kellő mennyiségben való biztosítását uj módszerrel berendezett gyártelep utján tudja csak elérni, nagyon természetes, hogy a törvényhozás ez elől nem térhet ki. Nem tartom méltányosnak, hogy az újonnan engedélyezett 3000 hl. szeszkontingens az 1921. évi XLI. te 2. §-a értelmében megállapított keretbe illesztessek be s így aránylag vonassek le, ami azt jelentené, hogy a 30O0 hl.-ből 20U0 hl. a mezőgazdasági, 1000 hl. pedig az ipari keretből vonatnék le. Annak idején a szesztermelés kontingentálásánál, később a szesztermelés keretbeillesztésénél csupán és kizárólag a szesztermelés érdekei voltak az irányadók. Most egy, a szesztermeléssel, annak érdekeivel semmi kapcsolatba össze nem vonható szeszkontingens engedélyezése semmiesetre sem terhelheti a régi keretet; nem volna méltányos és nem volna igazságos, ha az, ennek a régi keretnek a rovására eszközöltetnék. Szerény véleményem szerint az egyetemes szesztermelés érdeke akkor volna kevésbé sértve, hogyha ez az újonnan engedélyezett szeszkontingens egy külön keretben állapíttatnék meg, ami annál is inkább érthető v<»lna, mert a javaslat indokolása szerint a régi 240 000 hektoliteres szeszkoutingens n gy^ágának változása ezt az újonnan engedélyezett szeszkontingenst egyáltalában nem érintheti. Abban az esetben, ha a pénzüyymiuister urnák ezt, az egyetemes szesztermelés szempontjából fontos óhajtást nem volna módjában teljesíteni sa javaslat szerint ezt az ujabb engedélyezést a 240.000 hektoliteres keretbe illesztené be: az volna igazságos és méltányos, hogy ennek az új 3000 hektoliternek engedélyezése az ipari keret rovására történjék, egyrészről . év% december hé 5-én, kedden. azért, mert a javaslat szerint ez az engedélye" zés ipari szeszgyártásnak minősíttetik, igy tehát mi sem természetesebb, mint az, hogy ez a szeszkontingens az ipari kontingens rovására esik, másrészt pedig addig, amig az ipari gyártás célja csupán a szesztermelés maga, addig a mezőgazdasági szesztermelésnek nem csupán a szesztermelés a célja, sőt a mai viszonyokat tekintve, nem is ez a főérdeke; a főérdeke az, hogy a szesztermeléssel kapcsolatban nyert moslékkal jószágállományának eltartása s egyben gazdaságának üzembentartása és jókarbantartása biztositható legyen. A mezőgazdasági szeszfőzdék az 1921. évi XLI te. meghozatala alkalmával az ipari szeszgyárakkal szemben meglehetősen hátrányos helyzetbe kerültek; épen ezért nem volna méltányos dolog, hogyha ez a törvényjavaslat most ismét a mezőgazdasági szeszfőzdék rovására lépne életbe. E törvényjavaslat kérdésének legideálisabb megoldása az volna, hogy ha valamelyes módot lehetne találni arra, hogy az ország szükségletét képező acetont a régi módszer szerint falepárlás utján lehetne előállítani. Amennyiben azonban ez nem lehetséges, s a kormány kénytelen volna uj módszer álláspontjára helyezkedni és ezzel kapcsolatban 3000 hektoliter uj kontingenst engedélyezni, ugy az volna helyes, ha az egyetemes szeszérdekelt ségyeí együttesen az uj vállalat oldaná meg az aceton előállításának a kérdés t. Azon reményben, hogy a kormányzat e szerény észrevételeket, aggodalmakat, méltámoksági óhajtásokat, amennyire lehet, figyelemre fogja méltatni, a magam részéről a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom (Helyeslés a balközépen, a középen és jobbfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző: Györki Imre! Györki Imre : T. Nemzetgyűlés ! Én nem vagyok abban a kellemes helyzetben, amelyben az előttem szólott képviselőtársam volt, t. i. hogy a javaslatot elfogadhassam Nem vagyok abban a kellemes helyzetben azért, mert a javaslatot ugy az államkincstár szempontjából, mint az ipari érdekek szempontjából, de általában a közfogyasztás szempontjából is károsnak, veszélyesnek tartom. Ha az állam a szeszfőzés kérdésére vonatkozólag rendelkezést akar életbeléptetni és az érdekeit is meg akarja óvni, akkor sokkal célszerűbb lett volna, hogyha a szeszadóra vonatkozó törvényes rendelkezések módos tása helyett a szeszmonopólium behozatalával fjglalkozott volna., Ez a kérdés már rég napirenden van ; napirenden van a törvényhozásban is, eddig azonban megoldani nem tudták vagy nem akarták s indokolásképen mindig azt hozták fel, hogy ennek a kérdésnek megoldása lehetetlen addig, amig Ausztriával való gazdasági közös-