Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-65
^4 nemzetgyűlés 65. ülése 1922. Emellett a szesz tönkreteszi az embernek idegeit és képtelenné teszi a rendes, tisztességes munkára azt a munkást, aki az alkoholnak áldozata lett. Azt hiszem, nem szükséges ezt hosszasan igazolnom, hiszen már az orvosok megállapították az alkohol káros hatását és a t. Nemzetgyűlés is tudja azt, hogy hány embert tett tönkre, hány embert pusztított már el az alkohol. ( As elnöki széket Almásy László foglalja el) Az alkoholnak nemcsak az alsóbb, szegényebb néposztályra van pusztító hatása, hanem a felsőbb osztályokra is. Sok munkásember ment már tönkre, mert alkoholista lett és veszett el igy az ország számara, mert nem tudta kitermelni az ország; számára azt, amit ki tudott volna termelni, ha nem ^ált volna alkoholistává. Az államnak kötelessége megvédelmezni az állampolgárok egészségét, kötelessége megvédelmezni polgárait a betegségek ellen, már pedig az alkohol mértéktelen fogyasztása is betegség. Ha jól tudom, a 70-es, 80-as években nyilvánult meg először az alkohol pusztító hatása Magyarországon, bizonyára azért, mert a 48-iki szabadságharc, az 59 iki, 66-iki és 78-iki háborúk után, — mint tudjnk, háborúk után mindig bizonyos erkölcsi züllöttség észlelhető — nagymértékben terjedt az alkoholfogyasztás Magyarországon. Szükségesnek látta ezért maga az állam is, hogy közbelépjen és a 80-as években törvényt hozott, mely szerint a négy forinton felüli korcsmaadósságot nem lehetett az illetőn behajtani. Ez ugyan csak félintézkedés volt. de szükség volt rá, mert annak idején, ha a családfő alkoholista volt, egész családját tönkrejuttatta, egész vagyona dobra került. Azóta nem történt lényeges intézkedés ezen a téren, eltekintve attól, hogy a választójogi rendeletben van egy rendel kezes, mely szerint a'ko'nolt a választások alatt kimérni nem szabad. Nagyon kívánatos volna, ha ez nemcsak rendeletben volna meg, hanem törvénnyel sz «bályoztatnék és ha ez a rendelkezés nemcsak az általános választásokra, hanem a törvényhatósági és községi választásokra is kiterjedne. Korlátozni kell topábbá a szesz kimérést azért is, hogy a polgárságnak ne lehessen mindig módjában szeszigényeit kielégíteni. Az államnak jobban kell tudnia, hogy mi káros az egyes egyénre, az egyes társadalmi rétegekre, mint polgárainak és ezért kötelessége polgárait a szesz romboló hatása ellen megvédelmezni. Különösen gondoskodnia kellene a pénzügyminister urnák arról, h<>gy a szeszesitalok kimérése vasárnapokon tiltassék meg, azon ki \ ül olyan időpontban, mondjuk szombat este, amikor a munkások nagy része felveszi fizetését, így az az alkoholista, aki különben nem tudna ellenállni szenvedélyének, kénytelen lenne hazamenni és pénzét hazavinni, hogy családja egész héten kereszti"/ de-;' n>ber hő ő-én, kedden. 127 tül ne nyomorogjon, hanem a családfő keresetéből, ha, szűkösen is, de legalább meg tudjon élni. Az alkalmat kell elvenni az alkoholistától, aki nem tud magán uralkodni, mert ösztöne viszi, hajtja. Szerintem nem lenne szabad szeszt kimérni nagyobb összejövetelek alkalmával sem, mondjuk az országos vásárokon. Tudjuk, hogy, az utóbbi időben talán már nem annyira, de a közelmúltban egy vásár sem végződött verekedés, szurkálás nélkül. (Felkiáltások a baloldalon : Buesuk alkalmával!) Ugyanaz a helyzet a búcsúknál is. Ha egy községben bucsu van és a szomszéd község legényei nem mernek arra elmenni, mert félnek, hogy kikapnak, akkor legalább a felső falu legényei verekednek össze az alsó falubeli legényekkel, de késelés, verekedés nélkül Magyarországon alig múlik el bucsu, amiben nagy része van a nálunk uralkodó mértéktelen alkoholfogyasztásnak. Minden embernek küzdenie kell az alkohol ellen, aki ez ország újjáépítésén komolyan dolgozni akar. Nemcsak a felnőtteket kell kioktatni az alkohol káros hatására, hanem már az elemi iskolai oktatásba is be kell vinni ezt a szellemet és ki kell oktatni a tanulókat, ugy az elemi iskolákban, mint a középiskolákban és a felsőbb iskolákban is arra, hogy az alkoholizmus milyen veszélyes le egsége az emberiségnek. Azt hiszem, ennek abszolúte semmi akadálya nincs, hiszen be lehet illeszteni valamely tantárgyba az alkoholizmus elleni védekezés szükségességet. Csak arra akarok rámutatni, hogy ha az iskolában a 6—7 éves iskolás fiukat meg lehet kérdezni aziránt, hogy szüleik milyen lapot járatnak, ha a fő áros kiadhatott a múlt héten egy olyan rendelkezést, mely szerint a középiskolákban a tanárok kötelesek voltak összeírni, hogy az iskolákba járó fiuk szülei milyen újságot olvasnak, akkor az államnak és a városnak is kötelessége kiterjeszkedni az alkohol elleni küzdelem kérdésére, mert az alkohol mindenesetre sokkal veszélyesebb, mint az, hogy valaki Szózatot, Nemzeti Újságot, Népszavát vagy Világot olvas-e. Mindezekkel a kérdésekkel komolyan kell foglalkoznia a kormánynak, mert különben elpusztul a nemzet és nem lesz, aki ezt, az országot felépiti és megmenti. Az államnak nem alkoholt, hanem kultúrát k< 11 adnia a népnek. Az államnak gondoskodnia kell arról, hogy mindenütt az egész országban tisztában legyenek az em herék az alkohol káros hatása al és erre mindazok ki legyenek oktatva, akiknek a kioktatásra szükségük ^an. Talán azt mondhatnák erre nagyon sokan — és ezt joggal mondhatlak — hogy a szegény dolgozó embernek, aki egész héten át a műhelyben, a gyárban dolgozik, vasárnapi szabadnapján szmtén szüksége van egy kis szórakozásra Ez tökéletesen igy van, de én a korcsmát nem tartom szórakozó helynek. Igenis gondoskodni kell arról, hogy a munkások, akik egész héten át dolgoz-