Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-65

124 A nemzetgyűlés 65. ülése 1922. vámhivatalok is kötelesek azokat a külföldi áru­kat, amelyek ezen törvényjavaslat szabályaiba ütköznek, visszatartani és erről a kereskedelmi és iparkamarának jelentést tenni. En a kereskedelmi- és iparkamarák nyilat­kozatát záros határidőhöz kötném, mert mégsem lehetséges, hogy ezeket a visszatartott árukat ott hónapokig hevertessék és tisztán a kereske­delmi- és iparkamarák indolenciája, illetőleg válaszának elmaradása miatt a kereskedők áruja visszatartassék, ami óriási károsodást okozhat a kereskedelmi forgalomban. Ezért bátor vagyok egy uj bekezdés beikta­tását javasolni, amely a következőképen szólna : »Amennyiben a kereskedelmi- és iparkamara nyolc napon belül nem nyilatkozik, a visszatar­tott áru kiadandó.« Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Erödi-Harrach Tihamér előadó: T. Nemzet­gyűlés ! En ezt a módositást v a magam részéről elfogadom, minthogy megfelel a kereskedelem érdekeinek. Tényleg nem helyes dolog és a ke­reskedelmi forgalmat gátolja, valamint a köz érdeke ellen is van, hogy áruk ott hiábavaló módon tároltassanak. Hiszen a közérdek is köve­teli, hogy minél jobban megrövidíttessék és minél expeditivebb legyen a vámkezelés. Elfogadom ezt a módositást. Elnök : Kivan még valaki szólani ? Ha senki sem kivan szólani a vitát bezárom. A tanács­kozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Minthogy maga az uj 40. § meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelen­tem ki és fel fogom tenni a kérdést, hogy mél­tóztatnak-e a Györki Imre képviselő ur által javasolt kiegészitést elfogadni ? Felteszem a kér­dést : méltóztatnak-e Györki képviselő ur kiegé­szítő indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a Györki képviselő ur által javasolt második bekezdést a 40. §-hoz elfogadta. Következik a régi 39., uj 41. §. Petrovits György jegyző (olvassa a régi 39., uj 41. §-t, mely észrevétel nélkül élfogadtatih. Olvassa a régi 40., uj 42. §-t.). Elnök: Györki Imre képviselő ur kivan szólani. Györki Imre: T. Nemzetgyűlés! Itt is csak egy egészen rövid módositást leszek bátor elő­terjeszteni. (Zaj,) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak. (Halljuk! Malijuk! bal felöl.) Györki Imre: E szakasz 3. bekezdésében a következő mondat foglaltatik, (olvassa) ; »A zár­latot az ellenfél kórelmére fel kell oldani, ha a zárlatot kérő fél a zárlatot rendelő végzés kéz­besítésétől számitott 30 nap alatt sem kereset­levelet nem ad be, sem feljelentést nem tesz«. Ezt a 30 napi határidőt ugyancsak a kereske­delem érdekeinek megvédése szempontjából tűi­hosszúnak tartván, a magam részéről tisztelet­tel indítványozom, hogy határidőül nyolc nap évi december íio 5-én, kedden. szabassák meg, amely idő alatt igazolni kell a keresetlevél beadását, vagy a feljelentés meg­tételét. Egyébként a szakaszt elfogadom. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Nemzet­gyűlés ! Nem javasolhatom az indítványnak egész terjedelmében való elfogadását, mert eltekintve attól, hogy a 30 nap egész törvényhozásunkon végighúzódó terminus . . . Györki Imre: De másutt nincs ilyen fontos érdek. Erődi-Harrach Tihamér előadó :... azt tény­leg akceptálom, hogy fontos érdeke a kereske­delmi forgalom lehetőségének és biztonságának e határidő megrövidítése, a nyolc nap azonban mégis kevés volna, mert egy ilyen kereset elő­készítése, az anyaggyűjtés, a bizonyítékok be­szerzése legalább is 15 napot feltétlenül szük­ségessé tesz s ezért indítványozom, hogy a 30 nap helyett 15 nap tétessék. Kérem a módosítás elfogadását. Györki Imre: Indítványomat az előadó ur módosítása után visszavonom. Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanács­kozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy méltóz­tatnak-e eredeti szövegében elfogadni a szakaszt, igen vagy nem. Ha nem, akkor felteszem a kér­dést az előadó ur által tett módosításra, amely­nek elfogadása esetén a szakasz megfelelően ki fog igazíttatni. Kérdezem tehát, méltóztatnak­e a 42. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) A Ház a 42. §-t eredeti szövegezésében nem fogadja el. Kérdezem most, méltóztatnak-e a szakaszt elfogadni az előadó ur által javasolt módosítással ? (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a régi 41 , uj 43. §. Petrovits György jegyző (olvassa a régi 41—44., uj 43—46. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a régi 45., uj 47. §-t). Elnök: Az előadó ur kíván szólni. Erödi-Harrach Tihamér előadó: Itt is csak egy stiláris módositást teszek. Az eredeti szöveg­ben vétségekről és kihágásokról van szó. Mi azon­ban minősitésül visszaesés esetén beiktattuk a bűntetteket is, aminek következtében ezt a ter­minológiát ennél a szakasznál is keresztül kell vezetni. Ezért inditványozom, hogy : »a vétsé­gekre és kihágásokra« szavakat a »bűncselek­ményekre« szóval méltóztassanak helyettesíteni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanács­kozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Tekintettel arra, hogy az előadó ur egy módositást adott be, a kérdést először is a 47. § eredeti szövegére fogom feltenni. Ha azt nem

Next

/
Thumbnails
Contents