Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-65

A nemzetgyűlés 05. ülése 1922. évi december hó 5-én, kedden. 121 drágábban adja el, azt már az ügyész üldözi és a gyorsított eljárás szerint Ítélkeznek fölötte. De ha egy ügynök végigcsalja az országot, ez csak vétség. Ilyen körülmények között méltóztassék nekem megengedni azt, hogy csupán az egyenlő elbánás szempontjából indítványt tegyek és ne azt javasoljam, amit előző beszédemben tettem, hogy csak az ügyész képviselje a vádat, hanem olyan indítványt tegyek, amely szerint a cselekmény magáninditványra üldözendő, de ha a feljelentés a tisztességtelen verseny miatt megtétetett, az ügyész képviselje a vádat. Ilyen bűncselekmények vannak büntetőtörvénykönyvünkben is, ilyen pl. a házastársak között elkövetett lopás stb. A törvény védi a sértettet is, ha azonban a feljelentés megtörtént, amihez csak a sértettnek van joga, ebben az esetben már az ügyész képviseli a vádat. Nem akarom azt, hogy ezen nagy igazságtalanságok a merkantilizmus terén — továbbra is — meglegyenek. Én nem akarok mást ezzel, mint azt, hogy a földmivelők, általában a nem kereskedők által elkövetett bűncselekményekkel egyenlően bi ráitassanak el a kereskedők által elkövetett bűncselekmények. Én csak támogatni akarom azt az ősi jogviszonyt, amelyben a magyar nép a földdel van. Ezért méltóztassanak nekem megengedni, hogy egy igen rövid indítványt tegyek, amely arra irányul, hogy a szakasz első bekezdése ekkép szóljon: »A jelen törvény 16—22. §-aiban meghatározott vétségek miatt magáninditvány alapján van helye bűnvádi eljárásnak.« A következő résst pedig méltóztassék elhagyni, amely így szól : »és a magáninditványra jogosult mint főmagánvádló a vádat is képviseli.« Indítványozom tehát ezen szakasz első mondata 2. részének elhagyását. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólani. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Utalok arra, amit az általános vita folyamán voltam bátor elmondani és tisztelettel kérem, hogy a szakasz az előadó ur által javasolt szövegezéssel fogadtassák el. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Az uj 24. §-sal szemben Hegedüs képviselő ur a szakasz első bekezdésének módosítását akként kivánja, hogy az első bekezdés utolsó mondata elhagyassák, az előadó ur pedig csak jóformán összeegyeztető módosításokat javasol. Ugy fogom tehát feltenni a kérdést az uj 24. §-ra, hogy amennyiben azt a nemzetgyűlés az előadó ur módosításaival méltóztatik elfogadni, elesik Hegedüs képviselő ur módosító indítványa. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 24. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Nemi) Miután nem méltóztatnak elfogadni, felteszem egyenkint a kérdést az egyes módosításokra, amelyeket az előadó ur javasolt. Kérdem tehát, méltóztatik-e az eddigi 22. uj 24. § első »bekezdésében a 21. szám helyébe a 22. számot iktatni, igen vagy nem? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A »meghatározott« szó után méltóztatnak-e a »bűntettek és« szavakat tenni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Móltóztatnak-e elfogadni, hogy az előadó ur által a második sorban a »bűnvádi eljárásnak és« szavak után javasolt »ha az eljárás vétség miatt folyik« szavak beiktattassanak? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Yégül méltóztatnak-e a 24. § második. bekezdése első sorában »tekintetében« szó után a következő pótlást elfogadni: »úgyszintén akkor is, ha az e szakaszok alá eső cselekmény a 22. § értelmében bűntetté minősül«, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelmében mondom ki a határozatot. Minthogy a t. Nemzetgyűlés az előadó ur által javasolt módosításokkal fogadta el az uj 24. §-t, Hegedüs t. képviselő urnák a 24. §-hoz beadott módosítása, mint azzal ellentétben álló elesik. Következik a régi 23., uj 25. §. Erödi-Harrach Tihamér előadó : T. Nemzetgyűlés l Itt is csak a már elfogadott szöveg keresztülvezetése történik meg javaslatom elfogadása esetén, nevezetesen azt indítványozom, méltóztassék az uj számozás folytán 25. § első sorát a következő szavakkal helyettesíteni : »szédelgő feldicsérés bűntette vagy vétsége esetén«, Eddig ugyanis a cselekmény csak vétség volt, a nemzetgyűlés azonban elfogadta, hogy visszaesés esetén bűntetté minősül, ennek folytán a bűntett szót is be kell vennünk a szövegbe. Elnök : Györki Imre képviselő ur kíván szólni ! Györki Imre : T. Nemzetgyűlés ! Nem az uj 25. §-hoz akarok hozzászólni, hanem ezt megelőzőleg egy uj szakasz beiktatására leszek bátor javaslatot tenni. Nevezetesen azt kívánom, hogy a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatba vétessék fel egy olyan rendelkezés, amely a dolgozó munkások érdekeit van hivatva megvédeni. Eddig semmiféle olyan törvényes rendelkezésünk nincs, amely az iparban vagy a kereskedelemben ma már nagyon gyakran elfogadott kollektív szerződés megtartását bizcositja. Szerintem ugyancsak a tisztességtelen verseny fogalma alá kell hogy essék valakinek az a cselekménye is, ha valamely szakmában — akár ipari, akár kereskedelmi szakmában — a munkáltatók és munkavállalók között elfogadott kollektív szerződés rendelkezéseivel ellentétesen valaki alacsonyabb munkabér mellett alkalmaz vagy foglalkoztat munkásokat. Itt a foglalkoztatásban, az alacsonyabb munkabér mellett való alkalmaztatásban megint a tisztességtelen verseny egyik módját, egyik alakját találjuk meg, amely ellen nekünk ugyancsak törvényben kellene védekeznünk, mert ez