Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-65

116 Á nemzetgyűlés €5. ülése 1922 A házszabályok 154. §-a alapján jelentem a t. Háznak, hogy Mayer János képviselő ur üsszeférhetlenségi ügyében első tárgyalási határ­napul 1922. évi december hól5-ike tüzetett ki. Tudomásul vétetik. Mielőtt napirendünk tárgyalására térnénk, egy kéréssel fordulok a nemzetgyűlés t. tagjai­hoz. A nemzetgyűlés november 21-iki ülésében saját költségelőirányzatának tárgyalásával kap­csolatosan a nyomdaköltségeknél való megtaka­rítás céljából a gazdasági bizottság javaslatának elfogadásával akként határozott, hogy a napló­nak végleges alakban külön való kinyomatása a jövőben mellőzendő lesz, csak az ülésenként ki­osztott Értesítő fog a kellő korrektúrák keresz­tülvitele után végleges naplóul is szolgálni. E szerint a határozat szerint az ülésenként röpiv alakban kiosztott Értesítőket a nemzetgyűlés minden tagja ugy, mint eddig, mindjárt meg­jelenése után itt a Házban megkapja ; a végleges napló pótlására szolgáló Ertesitő-példányok szá­mának meghatározása azonban a gazdasági bi­zottság javaslata értelmében hozott határozat szerint az elnök hatáskörébe utaltatott avval a fentartással, hogy azoknak a képviselő uraknak, akik eziránti kívánságukat bejelentik, e röpive­ken kivül ezek a végleges Ertesitő-példányok is kiszolgáltatandók. Minthogy a nyomdát előre kell értesíteni arról, hogy hány példányban állitsa ki az Értesítőt, felhivom a Ház t tagjait, szíveskedjenek az Értesítő végleges példányai iránti igényüket a Ház elnöki irodájába e célra kitett ív aláírásával folyó hó 15-ig kinyilvá­nítani. A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Van szerencsém benyújtani az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1922 : XVII. te. hatályának 1923. évi július hó l-ig való meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem a t. Házat, hogy ezt a törvényjavaslatot az osztályok mellőzésével a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök : A benyújtott törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgya­lás és jelentéstétel végett az osztályok mellőzé­sével kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Hegedüs György képviselő ur a házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján személyes kérdés­ben kivan szólani. A szó a képviselő urat meg­illeti. Hegedüs György : T. Nemzetgyűlés ! A múlt ülés folyamán beszédemben említést tettem arról, hogy a tisztességtelen verseny egyik módja az, amit az orvosok némelyike űz azáltal, hogy a betegeket egy meghatározott gyógyszer­tárba küldik azzal az utasítással, hogy csak ott kapnak jó gyógyszert. Amikor beszédem ezen részénél tartottam, Ehn Kálmán dr. képviselő ur a napilapok állítása szerint azt a kijelentést éri docewber hó 5-én, kedden. tette, hogy amit mondok, az nem igaz. Ezen közbeszólásával az elé a feladat elé állított engem t. képviselőtársam, hogy én kénytelen vagyok bizonyítani. Nem vagyok a személyeskedés hive, bár­mennyire is temperamentumosnak gondolom magamat. Két és félév alatt soha senkivel nekem személyes ügyem a nemzetgyűlésben nem nem volt, csupán egy alkalommal, midőn meg­támadtak. T. képviselőtársam e megjegyzésére azonban kénytelen vagyok személyes kérdés címén válaszolni. A képviselő ur ugyan még az ülés folyamán exkuzálta magát kijelentéseért előttem, azt mondván, hogy azért bőszült fel annyira, mert én nem kizárólag a zsidó orvoso­kat vádoltam meg ezen bűncselekmény elköve­tésével. (Derültség a baloldalon.) Midőn kijelen­tettem, hogy én a zsidó orvosokról is beszéltem, megnyugodott. (Derültség a baloldalon.) Egyet azonban nem tudtam megérteni, azt, hogy a t. képviselő ur, aki régi szabadkőmives. miért akarja ezt a bűncselekményt kizárólag a zsidó orvosokra áthárítani? Nem tudtam meg­érteni, hogy az orvosi kar, amely oly magas színvonalon áll, miért fél egy ilyen bűncselek­mény eltiltásától? Nem tudtam megérteni azt, hogy a t. képviselő ur mi címen beszél itt és szól közbe az összes magyar orvosok nevében? Én erre nem akarom a magyarázatot meg­adni, ellenben arra kérem: engedje meg nekem t. képviselőtársam, hogy feltegyem a következő kérdéseket hozzá : Igaz-e az, hogy a t. képviselő ur ellen éppen ilyen, bűncselekmény elkövetése miatt Somogy vármegye alispánjánál 9860. szám alatt panasz tétetett folyamatba? Igaz-e az, hogy a t. képviselő ur a pácienseit egy olyan gyógyszertárba küldi, amelynek tulajdonosa az ő nevelt fia? Igaz-e az, t. képviselő ur, hogy a közigazgatás által elrendelt bizonyítási eljárás folyamán sok tanú bizonyította azt, hogy a t. képviselő ur igenis ezen bűncselekményt el­követte? Igaz-e az, hogy Somogy vármegye alispánja azon indokolással nem indította meg a képviselő ur ellen az eljárást, mert az alispán szerint az orvosnak diszkrecionális joga a bete­geket abba a gyógyszertárba küldeni, ahová akarja? Több kérdésem nincs. En ezzel a t. képviselő urat nem akartam megbántani, csak azt akartam bebizonyítani, hogy amit én mondok, az igaz. Elnök: Ehn Kálmán képviselő ur a ház­szabályok 215. §-a a) pontja alapján személyes megtámadtatás címén kivan szólni. Éhn Kálmán: T. Nemzetgyűlés! Nagyon örülök, hogy Hegedüs György t. képviselő ur ezt a kérdést itt szőnyegre hozta. Ne méltóz­tassék rossz néven venni, ha azonnal válaszolok neki. (Mozgás.) Lehetőleg rövid leszek. (Hall­juk! Halljuh!) Nagyon téved Hegedüs György képviselő ur, amikor pénteki kinyilatkoztatásomat kvázi sértésnek vette magára nézve, mert én nem azt

Next

/
Thumbnails
Contents