Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-64

A nemzetgyűlés 64. ülése 1922. évi december hő 1-én, pénteken. 99 Hébelt Ede jegyző: Perlaki György! Perlaki György: T. Nemzetgyűlés! Nem akartam a javaslathoz felszólalni, nehogy a vitát hozzam, de Hegedüs György képviselőtársam felszólalása után kötelességemnek tartom, hogy a kereskedelem ellen irányzott erős támadásaira válaszoljak és azokat részben visszautasítsam. Drozdy Győző: Azt mondta, hogy a keres­kedelem nemzetellenes! Perlaki György: Elismerem, hogy Hegedüs György t. képviselőtársamat felszólalásában a fogyasztók érdekeinek megvédése vezette és hogy ő minden körülmények között a fogyasztók érde­keit óhajtja megvédeni. De az én felfogásom szerint a fogyasztók érdekeit akkor védjük meg a lehető legjobban, ha itt egy egészséges köz­gazdasági életnek kifejlődését lehetővé tesszük. Az egészséges közgazdasági élet folytán ki fog alakulni az a verseny, mely a fogyasztók érdekei­nek a lehető legjobban megfelel. De ilyen közgaz­dasági életnek kifejlődését lehetetlennek tartom ugy és oly viszonyok között, ahogy azt Hegedüs György t. képviselőtársam elképzeli. Ha mi szigorú rendszabályokkal a keres­kedelmi életet gúzsba kötjük, ha nem engedjük annak szabad kifejlődését, akkor nem fejlődhet ki az az egészséges közgazdasági élet, amelynek kifejlődnie kellene. A fogyasztók érdekében hoz­tuk meg annak idején az uzsorabiráskodásról szóló törvényjavaslatot is, itt is igen szigorú rendszabályokat léptettünk életbe, azt gondol­ván, hogy igy a fogyasztók érdekeit a lehető legjobban védelmezzük. De azt hiszem, nem kép­zelte senki közülünk, aki annak idején a törvény alkotásában résztvett és a kormány tagjai sem képzelték azt, hogy e szigorú rendszabályokkai az iparnak és kereskedelemnek olyan sok bajt és galibát okozunk. Nem volt senkinek célja az, hogy tisztességes iparosokat és kereskedőket egy­szerűen üzleteikből és műhelyeikből kihelyez­zünk és a szó szoros értelmében börtönbe jut­tassunk, iparigazolványukat elvétessük és lehe­tetlenné tegyük további megélhetésüket. Mindez azonban a végrehajtás során megtörtént. Nem akarom védeni az árdrágítókat és azokat, akik visszaélnek a fogyasztók türelmével, de rá aka­rok mutatni arra, hogy a törvény helytelen magyarázata következtében igen sok tisztességes iparos és kereskedő jutott lehetetlen helyzetbe és ezáltal az iparnak és kereskedelemnek igen nagy károkat okoztunk. Ha ennél a törvény­javaslatnál is ezt a módszert követnők, ha meg­feledkeznénk arról, hogy túlszigoru rendszabá­lyokkal a tisztességes kereskedelemnek is árta­nánk, akkor szintén elhibáztuk volna azt a célt, amelyet elérni akarunk: a fogyasztók érdekei­nek megvédését. En elismerem azt, bogy a kereskedelem le­csúszott arról az erkölcsi talajról, amelyen béke­időben állott, de nagyon jól tudjuk, hogy az erkölcsi bázisról nemcsak a kereskedelem csú­szott le, mert általában véve a közélet terén, erős lecsúszást tapasztalunk. Különösen elősegítették ezt azok az elemek, akiket a szó szoros értel­mében a háború konjukturális viszonyai tettek kereskedőkké, akik azelőtt kereskedelemmel nem foglalkoztak, akiket a szó szoros értelmében a könnyű vagyonszerzési vágy vezetett erre a pá­lyára és a könnyű vagyonszerzés vágyától vezé­reltetve tették félre azokat a régi kereskedelmi szabályokat, amelyek azelőtt nálunk is éltek és amelyek kereskedelmünket törvény nélkül is szabályozták. En természetesnek tartom, hogy egy rendes közgazdasági élet kifejlődése esetén módot fog találni arra, hogy ezektől a könnyű megélhetést kereső elemektői megszabadítsa a kereskedelmet és megtisztítsa azt a testületet, mely azelőtt közgazdasági életünknek igen szá­mottevő tényezője volt. Az előttünk fekvő törvényjavaslatot a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadom és nem talá­lom szükségesnek azt, hogy továbbmenjünk és erősebb szigorításokat alkalmazzunk, mert ezt ép a fogyasztók érdeke szempontjából veszélyes­nek tartom. Vissza kell utasítanom Hegedüs György t. képviselőtársam azon állítását is, hogy a keres­kedők henyélők és egyéb ilyen kifejezéseit is. Nagyon jól tudjuk, bogy tulajdonképen két ter­melő réteget különböztethetünk meg : a mező­gazdaságot és az ipart. A közvetítést, a forgal­mat e két termelő réteg között a kereskedelem végzi. Kereskedelem nélkül nem tudok országot elképzelni, tisztességes kereskedelem elől tehát az utat nem szabad elzárni, mert ezáltal a két termelő rétegnek ártunk. Röviden befejezem beszédemet azzal, bogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom és nem tartom szükségesnek azt, hogy erősebb rendszabályokkal állandó zaklatásoknak tegyük ki a tisztességes kereskedelmet is és igy szemünk elől tévesszük azt a célt, amelyet magunk elé tűztünk. A törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: Szólásra ki következik? Petrovits György jegyző : Báró Lers Vilmos. B. Lers Vilmos: T. Nemzetgyűlés! Amidőn Perlaki György barátom szavainak kiegészítéséül felszólalok és kénytelenségből először Hegedüs György t. képviselő ur szavaival foglalkozom, abból indulok ki, bogy különféle hatásos szó­lamok kedvéért nem szabad szem elől tévesz­tenünk azt, hogy a magyar nemzet kifelé és be­felé a konszolidáció mesgyéjén halad és ha ime ma a tárgyalás alatti javaslatban » dénigrement «­ról beszélünk, nem szabad befeketítenünk önön­országunkat, még pedig ilyen kevés igaz okkal és ilyen módon torzítva. Meskó Zoltán : Csak a tisztességtelent bán­totta ! Azt fel kell kötni ! Az sem baj ! (Zaj.) B. Lers Vilmos : Hiszen egyáltalán azt a fo­galmi bázist sem találtam meg helyesen Hegedüs t. képviselő ur beszédében, bogy mi a tisztesség-

Next

/
Thumbnails
Contents