Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-64
A nemzetgyűlés 64. ülése 1922. évi december hő 1-én, pénteken. 99 Hébelt Ede jegyző: Perlaki György! Perlaki György: T. Nemzetgyűlés! Nem akartam a javaslathoz felszólalni, nehogy a vitát hozzam, de Hegedüs György képviselőtársam felszólalása után kötelességemnek tartom, hogy a kereskedelem ellen irányzott erős támadásaira válaszoljak és azokat részben visszautasítsam. Drozdy Győző: Azt mondta, hogy a kereskedelem nemzetellenes! Perlaki György: Elismerem, hogy Hegedüs György t. képviselőtársamat felszólalásában a fogyasztók érdekeinek megvédése vezette és hogy ő minden körülmények között a fogyasztók érdekeit óhajtja megvédeni. De az én felfogásom szerint a fogyasztók érdekeit akkor védjük meg a lehető legjobban, ha itt egy egészséges közgazdasági életnek kifejlődését lehetővé tesszük. Az egészséges közgazdasági élet folytán ki fog alakulni az a verseny, mely a fogyasztók érdekeinek a lehető legjobban megfelel. De ilyen közgazdasági életnek kifejlődését lehetetlennek tartom ugy és oly viszonyok között, ahogy azt Hegedüs György t. képviselőtársam elképzeli. Ha mi szigorú rendszabályokkal a kereskedelmi életet gúzsba kötjük, ha nem engedjük annak szabad kifejlődését, akkor nem fejlődhet ki az az egészséges közgazdasági élet, amelynek kifejlődnie kellene. A fogyasztók érdekében hoztuk meg annak idején az uzsorabiráskodásról szóló törvényjavaslatot is, itt is igen szigorú rendszabályokat léptettünk életbe, azt gondolván, hogy igy a fogyasztók érdekeit a lehető legjobban védelmezzük. De azt hiszem, nem képzelte senki közülünk, aki annak idején a törvény alkotásában résztvett és a kormány tagjai sem képzelték azt, hogy e szigorú rendszabályokkai az iparnak és kereskedelemnek olyan sok bajt és galibát okozunk. Nem volt senkinek célja az, hogy tisztességes iparosokat és kereskedőket egyszerűen üzleteikből és műhelyeikből kihelyezzünk és a szó szoros értelmében börtönbe juttassunk, iparigazolványukat elvétessük és lehetetlenné tegyük további megélhetésüket. Mindez azonban a végrehajtás során megtörtént. Nem akarom védeni az árdrágítókat és azokat, akik visszaélnek a fogyasztók türelmével, de rá akarok mutatni arra, hogy a törvény helytelen magyarázata következtében igen sok tisztességes iparos és kereskedő jutott lehetetlen helyzetbe és ezáltal az iparnak és kereskedelemnek igen nagy károkat okoztunk. Ha ennél a törvényjavaslatnál is ezt a módszert követnők, ha megfeledkeznénk arról, hogy túlszigoru rendszabályokkal a tisztességes kereskedelemnek is ártanánk, akkor szintén elhibáztuk volna azt a célt, amelyet elérni akarunk: a fogyasztók érdekeinek megvédését. En elismerem azt, bogy a kereskedelem lecsúszott arról az erkölcsi talajról, amelyen békeidőben állott, de nagyon jól tudjuk, hogy az erkölcsi bázisról nemcsak a kereskedelem csúszott le, mert általában véve a közélet terén, erős lecsúszást tapasztalunk. Különösen elősegítették ezt azok az elemek, akiket a szó szoros értelmében a háború konjukturális viszonyai tettek kereskedőkké, akik azelőtt kereskedelemmel nem foglalkoztak, akiket a szó szoros értelmében a könnyű vagyonszerzési vágy vezetett erre a pályára és a könnyű vagyonszerzés vágyától vezéreltetve tették félre azokat a régi kereskedelmi szabályokat, amelyek azelőtt nálunk is éltek és amelyek kereskedelmünket törvény nélkül is szabályozták. En természetesnek tartom, hogy egy rendes közgazdasági élet kifejlődése esetén módot fog találni arra, hogy ezektől a könnyű megélhetést kereső elemektői megszabadítsa a kereskedelmet és megtisztítsa azt a testületet, mely azelőtt közgazdasági életünknek igen számottevő tényezője volt. Az előttünk fekvő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom és nem találom szükségesnek azt, hogy továbbmenjünk és erősebb szigorításokat alkalmazzunk, mert ezt ép a fogyasztók érdeke szempontjából veszélyesnek tartom. Vissza kell utasítanom Hegedüs György t. képviselőtársam azon állítását is, hogy a kereskedők henyélők és egyéb ilyen kifejezéseit is. Nagyon jól tudjuk, bogy tulajdonképen két termelő réteget különböztethetünk meg : a mezőgazdaságot és az ipart. A közvetítést, a forgalmat e két termelő réteg között a kereskedelem végzi. Kereskedelem nélkül nem tudok országot elképzelni, tisztességes kereskedelem elől tehát az utat nem szabad elzárni, mert ezáltal a két termelő rétegnek ártunk. Röviden befejezem beszédemet azzal, bogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom és nem tartom szükségesnek azt, hogy erősebb rendszabályokkal állandó zaklatásoknak tegyük ki a tisztességes kereskedelmet is és igy szemünk elől tévesszük azt a célt, amelyet magunk elé tűztünk. A törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra ki következik? Petrovits György jegyző : Báró Lers Vilmos. B. Lers Vilmos: T. Nemzetgyűlés! Amidőn Perlaki György barátom szavainak kiegészítéséül felszólalok és kénytelenségből először Hegedüs György t. képviselő ur szavaival foglalkozom, abból indulok ki, bogy különféle hatásos szólamok kedvéért nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy a magyar nemzet kifelé és befelé a konszolidáció mesgyéjén halad és ha ime ma a tárgyalás alatti javaslatban » dénigrement «ról beszélünk, nem szabad befeketítenünk önönországunkat, még pedig ilyen kevés igaz okkal és ilyen módon torzítva. Meskó Zoltán : Csak a tisztességtelent bántotta ! Azt fel kell kötni ! Az sem baj ! (Zaj.) B. Lers Vilmos : Hiszen egyáltalán azt a fogalmi bázist sem találtam meg helyesen Hegedüs t. képviselő ur beszédében, bogy mi a tisztesség-