Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-64

98 A nemzetgyűlés 64. ülése 1922. ebbe a működésébe nem szól bele, látszat, mintha ezt az erkölcstelenséget, amely ezen a téren fennáll, az állam maga is pártolná. Legyen szabad itt hivatkoznom Mengerre, akit a szocialista eszmék egyik legtanultabb apostolának tartanak. Az urak mindenesetre ismerik »Uj Erkölcstan« című könyvét. Ennek ötödik fejezetében, mely a lelkiismeretről szól, a következőket mondja (olvassa) : »Ha a nagy börzejátékosok hazug hirek terjesztésével és más cselszövényekkel vagyonokat nyernek, nagyon jól tudják, hogy sok ezer ember életérdekeibe kártevőén nyúlnak bele. De nem esnek lelkiismereti aggodalomba, mert az a kártétel az állam beleegyezésével, sőt beavatkozásával történik. De ha egy szegény ember egy kis lopás nemtelen bűnét követi el, ezer oka van neki, hogy tettének következményeitől rettegjen, mert az állam és a társadalom azonnal ellene fordul; ós mivel ezen utóbbi esetben nem a legnagyobb és nem a leghatalmasabb érdekekről van szó, a gyáva népbölcseség azon ócska közmondással hozakodik elő, hogy a kis tolvajokat elfogják, a nagyokat pedig futni hagyják«. (Felkiáltások balfelöl: Ez igazi Ugylátszik, a bankuralom terén is ez az állapot áll fenn. De engedjék meg nekem ezek a bankok, hogyha már nem fontos a morál nekik ebből a szempontból, ha nem fontos nekik a magyarságnak fájdalma és szegénysége, legalább felhívjam a figyelmüket egy régi zsidó kereskedelmi szokásra. T. i. kereskedelmi szokásuk nemcsak a mostani kereskedőknek van, hanem j megvolt ez már a régi zsidóvilágban is. Nemrég megjelent a magyar könyvpiacon egy könyv, mely a Talmud etikájával foglalkozik, — a budapesti főrabbi és néhány társa irta — és ebben Izrael kereskedői számára a következő szigorú utasítások foglaltatnak (olvassa) : »Nem szabad az életfen tartáshoz szükséges cikkeket Palesztinából kivinni, mert ezáltal drágaságot okoznak ott. (Felkiáltások balfelöl: Helyes! Itt is jó volna behozni!) Aki éhség idején felhalmozza a gabonát, uzsorásokkal áll egy sorban. Aruhalmozás az árak mesterséges felcsigázása céljából szigorúan tilos« Arra kérem ezeket a kereskedőket, minthogy ezekkel a vallási szabályokkal meglehetősen erős összefüggésben vannak, mert ezek az ő hittételeik, hogyha már nem fontos nekik a magyar társadalom és a magyar szenvedése, ugy legyen nekik fontos legalább a vallásuk régi szabálya. Meskó Zoltán : Ez a régi Palesztinára vonatkozik ! Hegedüs György: Azt szeretném, ha ez a avaslat ma véglegesen letárgyaltatnék és ezért igyekszem beszédemet minél előbb befejezni. Még csak azt jegyzem meg, hogy a magyar bíróságot a tisztességtelen verseny üldözése tekintetében nagy mulasztások terhelik. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Fábián Béla: A bíróságot? - Hegedüs György: A bíróságot is

5 ^- ezt %/ december hó l-én

} pénteken. egészen nyugodt lelkiismerettel jegyzem meg, — hiszen maga a törvényjavaslat általános indokolása is azt mondja, hogy a Curia az 1908/4333. számú ítéletében azt mondta ki, hogy nem üldözheti a tisztességtelen versenyt ós ennek alapján nem állapithat meg kártérítést, mert nincs rá törvényes alapja. Horváth Zoltán : Ezért nem a bíróság a hibás ! Hegedüs György : Franciaországban ma sincs törvény a tisztességtelen verseny üldözéséről. Ott vau a Code civil, amely az 1382. és 1383. §-aiban az általános kártérítési kötelezettségről intézkedik és ennek alapján mindeü egyes adott esetben, amikor megállapították a tisztességtelen verseny fenforgását és azt, hogy kárt szenvedett valaki, kártérítési kötelezettséget mond ki a kártokozóval szemben. Az ilyen javaslatoknak, amelyek különösen az erkölcsbe, illetve az e téren való visszaélésekbe akarnak belenyúlni, a jövő Magyarország kialakulására szerintem igen nagy befolyásuk van. Beksics Gusztáv »Mátyás király birodalma« című könyvében nagy statisztika alapján azt állapítja meg, hogy ezeréves történelmében a magyar nemzet soha nem volt nemzeti állam, csak egyetlen egyszer, Mátyás király idején, amikor a magyar fajilag, nyelvileg és számbelileg is tényleg nagy, döntő súllyal szerepelt és élt a többi népfajokkal szemben. Ma, sajnos, csonka Magyarországon élünk Nekem azonban az a felfogásom, hogy ezen a kis területen, ebben a ketrecben nekünk minden téren szervezkednünk kell, különösen pedig erkölcsi téren, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) mert el kell jönni annak az időnek, amikor ez a ketrec ki fog tágulni és akkor nemzetiségeink, másnyelvü testvéreink előtt a magyarság, amely ma jóformán maga van itt csonka Magyarországon, teljes erejével, minél nagyobb tudással ós minél jobban megjavított közélettel léphessen fel. Szerintem ezen a világon ma a legnehezebb valami magyarnak lenni, mert az angol, a francia, az amerikai, az olasz és mások a nemzeti életnek soha nem képzelt dicsőségére és nagyságára emelkedtek fel. Ezzel szemben mi mérhetetlen véráldozat árán, leestünk, tönkre mentünk, és kilakoltatottjai lettünk saját hazánknak. Nekem épen ezért az a felfogásom, hogy nekünk ezt a temetőt a feltámadásra — ahogy egyik nagy hitszónokunk mondta, — elő kell készítenünk, de ezt csak ugy tudjuk megtenni, ha többet dolgozunk, ha tisztességesebben dolgozunk, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) és ha kevesebbet politizálunk. (Ugy van! Ugy van!) Ily módon el fogjuk érni azt a célt, amely mindnyájunk lelkében él. Nekem azonban az a kívánságom, hogy ezek a gondolatok lehetőleg a törvény paragrafusaiban is biztosítva legyenek. A javaslatot elfogadom. (Elénk éljenzés és taps jobbfelöl.) Elnök; Szólásra következik ? -