Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-57

84 À nemzetgyűlés 57. ülése 1922. évi november 1ió 21-én, kedden. léptetendő elő. A főorvosok egyharmadrésze a VI., kétharmadrésze a VII. fizetési osztályba, a járási orvosok egyharmadrésze a VIII., egyhar­madrésze a IX. és egyharmadrésze a X. fizetési osztályba soroltatik. A főlevéltárosok egyharmad­része a VII., egyharmadrésze a VIII. és egyhar­madrésze a IX. fizetési osztályba, az allevéltárosok fele a IX., fele pedig a X. fizetési osztályba, az irodaigazgatók egyharmadrésze a VII. és két­harmadrésze a VIII. fizetési osztályba, az iroda­tisztek egykilenoedrésze a VIII., kétkilencedrésze a IX., háromkilencedrésze a X. és háromkilenced­része a XI. fizetési osztályba soroltatik. Termé­szetesen azon vármegyei tisztviselőkre nézve, akik különböző fizetési osztályokba juthatnak az eltöl­tött szolgálati idő alapján, országos státus létesí­tendő, aminek létesítésével a belügyminister biza­tik meg, fentartván a tisztviselőkre nézve a jogot, hogy kifogásolt soroltatásuk esetén a közigazgatási bírósághoz fordulhassanak. A közigazgatási gyakornokokra, az altisztekre és szolgákra vonatkozólag ugyanazok a szabályok lesznek az irányadók, amelyek a hasonló állást be­töltő állami alkalmazottakra nézve irányadók. Fontos a Ház előtt lévő javaslatnak a fe­gyelmi ügyek intézésére, illetőleg a fegyelmi bír­ságokra vonatkozó része. A vármegyei alkalmazot­tak fegyelmi ügyei az 1886 : XXIII. tcikk alapján tárgyaltattak. A vonatkozó törvény jelen törvény­javaslattal akkép módosittatik, hogy mig az 1886. évi XXIII. tcikkben a marasztaló Ítélet három fokozatú lehet, nevezetesen dorgálás, pénzbírság és hivatalvesztés, addig jelen törvényjavaslat &z első és második közé egy ujabb büntetési fokozatot so­rol be, nevezetesen az előléptetésből való kizárást maximálisan három esztendei időtartamra. To­vábbá módosittatik még azáltal is, hogy a hivatal­vesztés kétféleképen történhetik, nevezetesen nyug­ellátási illetmények nélkül, vagy pedig nyugellátási illetményekkel. Ez által, különösen ez utóbbival szolgálni kívánja az esetleg vétkes közigazgatási tisztviselők családjának érdekeit, hogy azok bizo­nyos eltöltött szolgálati idő után nyugellátásban részesüljenek akkor is, ha a családfő, kétségtelenül bebizonyított hibájából, hivatalvesztésre Ítéltetik. T, Nemzetgyűlés ! Meg kell jegyeznem, hogy jelen törvényjavaslat, némi csekély módosításoktól eltekintve, a múlt nemzetgyűlés előtt Volt már, a múlt nemzetgyűlés közigazgatási és pénzügyi bi­zottságai már letárgyalták, a múlt nemzetgyűlés­nek közbejött feloszlatása miatt azonban törvény­erőre nem emelkedhetett. A kormányzat a köz­igazgatási tisztviselők kétségtelenül sürgős és mél­tányos igényeit szem előtt tartva, akkép intézke­dett, hogy folyó évi 2140. számú ministertanácsi határozatával a jelen törvényjavaslatban foglalt •elveket már életbeléptette folyó évi március hó 1-től kezdve. Tekintettel tehát arra, hogy ez a tör­-vényj avaslat tulaj donképen már életbe is van léptetve, ugyhogy jelen törvényjavaslat bizottsági tárgyalásai alkalmával is több lényeges, többé­-kevésbé indokolt és méltányos kérelmet az elő­készítő-bizottság elutasítani volt kénytelen és pe­dig egyrészt az ország szomorú pénzügyi helyzete miatt, de másrészt azért, mert tulaj donképen a jelen törvényjavaslat csak szankcionálása lesz egy ministertanácsi határozattal már végrehajtott in­tézkedésnek, végül azonban azért, mivel kétségte­lenül méltánylást és meggondolást igénylő módosí­tások az általános közigazgatási reform tárgyalása alatt lesznek figyelembevehetők és tárgyalhatók . . R assay Károly : Ami sohasem jön ! Krakker Kálmán előadó :... az esetleges sé­relmek és méltánytalanságok ugyancsak a köz­igazgatási reform tárgyalása alkalmával lesznek kiküszöbölhetők, — a magam részéről a pénzügyi­és a közigazgatási bizottság javaslatát magamévá téve, kérem a nemzetgyűlést, hogy jelen törvény­javaslatot általános tárgyalásra elfogadni méltóz­tassék. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Farkas István : Kortesfogás ! Elnök : Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur kért szót a házszabályokhoz. Hegymegi- Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! Idő­nyerés céljából tisztelettel javaslom, hogy a három közigazgatási javaslat, amely mind a három ma napirendre van kitűzve, általános tárgyalás szem­pontjából összefoglaltassék. (Helyeslés.) Elnök : A belügyminister ur kivan nyilat­kozni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! Tekintettel arra, hogy a három törvény-, javaslat anyaga egymással szorosan összefügg és a Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur által tett indít­vány valóban a tárgyalás könnyítését hozza ma­gával, ezen indítványhoz a magam részéről is hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést ; méltóz­tatik-e a Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur indítvá­nyát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Akkor kimondom, hogy a 27., 28. és 29. számú törvény­javaslatok általános vitáját egyesiterii fogjuk és azután következik majd mindegyiknek a részle­tes tárgyalása. Az előadó ur kivan még szólni. Krakker Kálmán előadó: At. Nemzetgyűlés­nek ilyen értelmű határozata kimondatván, azt hiszem, helyesen cselekszem, ha ismertetem a másik két törvényjavaslat általános rendelkezéseit. (Halljuk! Halljuk 1) A községi kör- és segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló 1913 : LX. tcikk módosítá­sáról benyújtott javaslatot, a közigazgatási és pénzügyi bizottság által történt letárgyalás után, általánosságban a következőkben van szerencsém ismertetni. (Halljuk a szélsőbaloldalon.) A községi- és körjegyzők régen óhajtott, várt, remélt és sürgetett kívánsága ment teljesedésbe e törvényjavaslat által akkor, amikor a községi­és körjegyzők, valamint a segédjegyzők az állami tisztviselők részére megállapított fizetési osztá­lyokba soroltatnak. Propper Sándor : Ezt is végrehajtották már %

Next

/
Thumbnails
Contents