Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-57

 nemzetgyűlés 57. illése 1922. 'évi november hő 21-én, kedden. Krakker Kálmán előadó: Ez akként történik, hogy a jegyzők a VIII. és IX., a segédjegyzők a X. és XI. fizetési osztályokba vétettek fel akképen, hogy a jegyzők kilenc évi szolgálat után mennek a IX. fizetési osztályból a VIII. fizetési osztályba, a segédjegyzők pedig kétévi szolgálat után kerülnek a XI. fizetési osztályból a X. fizetési osztályba. Vagyis, mig a jegyzők illetményeit utoljára szabályozó 1913. évi LXIV. te. szerint a jegyzők kezdő fizetése évi 2000 koronával a X. fizetési osztály 3. fokozatának felelt meg, addig e törvényjavaslattal a kezdő illetmény 2600 korona, amely megfelel a IX. fizetési osztály 1. fokozatának és hatszor három évenként 300 koronával emelkedve 4400 koronáig terjed. Eddig a jegyzők illetményének évi maximuma 3200 korona volt. A segédjegyzők illetménye pedig 1400 koronával kezdődött. E törvényjavaslattal is 1400 koronával kezdődik a segédjegyzők fizetése, de két évi szolgálat után a X. fizetési osztálynak megfelelő 2000 koronára emelkedik és 2400 koronáig terjedhet, mig az 1913. évi LX. tcikk szerint a segédjegyzők fizetésének eddigi maximuma évi 2000 korona volt. A jegyzők fegyelmi ügyét az 1886 : XXII. tcikk tárgyalja, ugyanolyan fegyelmi büntetéseket szabván meg, mint az 1886 : XXIII. tcikk a vármegyei tisztviselőkre nézve. Most ez a törvényjavaslat a fegyelmi ügyekre vonatkozólag ugyanazokat a módosításokat javasolja törvénybe iktatni, amelyek a vármegyei tisztviselőkre nézve már törvénybe foglaltattak. Meg kell jegyeznem, hogy e törvényjavaslatot is letárgyalta a pénzügyi és a közigazgatási bizottság, már a múlt nemzetgyűlésen s ez csak azért nem emelkedhetett akkor törvényerőre, mert időközben az előző nemzetgyűlést feloszlatták. T. Nemzetgyűlés ! Lehet, hogy a törvényjavaslat nem elégít ki a jegyzők és a segédjegyzők körében minden jogos ambíciót és kívánságot, de kétségtelenül fontos lépésnek tekintendő arra nézve, hogy a jegyzői kar is ugyanolyan elbánásban részesüljön, mint az állami tisztviselők. Ha vannak méltányos és helytálló kívánalmak, azok az általános közigazgatási reform kapcsán teljesíthetők s az esetleges méltánytalanságok vagy sérelmek kiküszöbölhetők lesznek. Kérem az igen t. Nemzetgyűlést, hogy e törvényjavaslatot is tárgyalásra elfogadni méltóztassék. Szabó István (öttevényi) ; És mi van a jegyzők rendkívüli segélyével ? Ezt elfelejtette mondani az előadó ur ! Krakker Kálmán eló'adó : Az ebben nincs bent. Ez csak a törzsilletményekre vonatkozik ; a renkivüli segélyeket mindig ministeri rendeletek szabályozzák. A harmadik törvényjavaslat a városok fejlesztéséről szóló 1912 ; LVIII. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról szól s a közigazgatási és pénzügyi bizottságok által már szintén letárgyaltatván, a következő fontosabb rendelkezéseket tartalmazza ; Ugyanaz az elv, amely motívuma volt a vármegyei és községi alkalmazottak illet meny viszonyai rendezésének, teszi indokolttá a városi alkalmazottak illetményeinek szabályozását, illetőleg az 1912. évi LVIII. te. egyes rendelkezéseinek módosítását is. Amint az állami alkalmazottak 1919-ben és 1921-ben nagyobb arányú előlépésekben részesültek, a létszám, illetőleg a státus viszonyok tekintetében kiáltó igazságtalanságok mutatkoztak a városi és az állami alkalmazottak között, amelyeknek megszüntetését célozza most e törvényjavaslat. A javaslat első lényeges intézkedése az, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok közigazgatási tisztviselői az V.—

XI., a rendezett tanácsú városok tisztviselői pedig a VI.—

XI. fizetési osztályokba soroltatnak a törvényjavaslathoz mellékelt A) és B) kimutatás tanúsága szerint. Második lényege a javaslatnak az, hogy a törvényhatósági városok tisztviselői a VII.—XI., a rendezett tanácsú városok tisztviselői pedig a VIII.—XI. fizetési osztályokba sorolt tisztviselők lesznek s ugyanazon fizetési osztályban eltöltött öt esztendei szolgálat után a következő fizetési osztály legalacsonyabb fokozatába lépnek elő, azonkívül megfelelő várakozási idő letelte után természetesen magasabb fizetési fokozatokba is. Harmadik lényege a javaslatnak, hogy az altisztek és szolgák ugyanolyan elbánásban részesülnek és részesítendők, mint az állami alkalmazottak, végül a negyedik lényeges rendelkezés, hogy a fegyelmi ügyekre vonatkozó szabályok akképen módositandók, miként a vármegyei alkalmazottaknál és a községi és körjegyzőknél. T. Nemzetgyűlés ! E törvényjavaslat csaknem minden tekintetben honorálja a városi tisztviselők jogos és méltányos igényeit. Ha azonban e tekintetben is szüksége mutatkoznék valami módosításnak, vagy ha sérelem esnék a városi tisztviselőkön, amely reparációra szorul, ugy a köztisztviselők illetményeinek általános rendezésénél az is figyelembe fog esetleg vétetni. Ez a törvényjavaslat is csak ideiglenes megoldás és szankcionálása a ministertanács által a folyó évben kiadott azon rendelkezésnek, amely szerint a törvényjavaslatban foglalt elveket gyakorlatilag máris élet beléptette. Mindezek alapján kérem ennek a törvényjavaslatnak általánosságban való elfogadását is. (Helyeslés jobb felől.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Hegymegi-Kíss Pál ! Hegymegi-Kiss Pál : T. Ház ! Amint az előadói javaslatokból is hallottuk, ez a három, illetményrendezésre vonatkozó törvényjavaslat csak ideiglenes és a szembetűnő hiányoknak pótlása a közigazgatási reform tárgyalása idejére van beígérve. A mi véleményünk szerint a nemzetgyűlésnek elsősorban és főképen az a feladata, hogy egy demokratikus magyar nemzeti államot épitsen ki, (ügy van! a szélsobaloldalon.) feladata tehát a nemzet igazi többségé-