Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-57
A nemzetgyűlés 57. ülése 1922. javaslat a szokásos három nap mellőzésével tűzessék napirendre? (Igen!) Ha igen, akkor határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatra nézve a sürgősséget kimondta. Napirend szerint következik a kivándorlási tanács 8 és a biráló-bizottság 1 tagjának megválasztása. A névsort olvassa Hébelt Ede jegyző ur, a távollévőket jegyzi Perlaki György jegyző ur. Kérem Hébelt Ede jegyző urat, szíveskedjék a névsort felolvasni. Hébelt Ede jegyző (olvassa a névsort). Elnök : Kérem Perlaki György jegyző urat, hogy a távollévők névsorát felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa a távollévők névsorát). Elnök : A szavazás megtörténvén, kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek a szavazatokat összeszámlálni. Ennek megtörténtéig az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A szavazatok összeszámláltatván, felkérem a jegyző urat, hogy a szavazás eredményét kihirdetni szíveskedjék. Perlaki György jegyző : Leadatott összesen 93 szavazat ; elnök nem szavazott, két szavazólap üres volt. Az országos kivándorlási tanács tagjaivá történt szavazásnál Fáy Gyula 82, Halász Móric 89, Horánszky Dezső 88, Ivády Béla 88, Láng János 86, gróf Sigray Antal 90, Szijj Bálint 85, Várnai Dániel 89 ésKuna P. András 3 szavazatot kapott. Az első birálóbizottság egy tagjára történt szavazásnál Bell Miklós 87, Csontos Imre 4 szavazatot kapott. Elnök : Határozatilag kimondom, hogy az imént felolvasott képviselő urak közül Fáy Gyula, Halász Móric, Horánszky Dezső, Ivády Béla, Láng János, gróf Sigray Antal, Szijj Bálint és Várnai Dániel az országos kivándorlási tanács, Bell Miklós a I. biráló-bizottság tagjává megválasztattak. Bell képviselő ur jelen van? (Felkiáltások: Nines itt!) A nemzetgyűlés igazolási állandó bizottságában Almásy László alelnökké választatása folytán megüresedett tagsági helyre a házszabályok 29. §-a értelmében kisorsolok az igazolási állandó bizottság póttagjai közül egy tagot. Megejtem a sorsolást. (Megtörténik.) Gróf Cziráky György. Az igazolási állandó bizottság póttagjai közül tehát gróf Cziráky György az igazolási állandó bizottságba rendes tagnak kisorsoltatott. Napirend szerint következik a nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése (írom. 94) a nemzetgyűlés 1922. évi augusztus hó 17-én tartott ülésében elfogadott 1922—23. évi költségelőirányzatnak az állami költségvetésbe való beillesztés céljából szükségessé vált átdolgozása, illetőleg kiegészítése tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. évi november hó 21-én, kedden. 79 Usetty Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés! A gazdasági bizottság a házszabályod 301. §-ában előirt feladatából kifolyólag kötelessé* gének tartotta összeállítani és mindjártia nemzetgyűlés összeülését követő első ülés*ek egyikén a nemzetgyűlés 1922—23. évi előirányzatát a nemzetgyűlés elé terjeszteni, hogy ilymódon legalább a nemzetgyűlés háztartásában mielőbb megszűnjék a költségvetés nélküli állapot. Ennek a feladatának a bizottság f. évi július hó 31-én tartott üléséből kelt jelentésével tett eleget, melynek alapján a nemzetgyűlés augusztus hó 17-ón tartott ülésében fogadja el az 1922—23. költségvetési évre szóló előirányzatot, s annak értelmében összesen 59,642.118 K-ban állapítva meg az évi szükségletet, adta meg a felhatalmazást a kiadások utalványozására. Időközben a pénzügy minister ur az állami költségvetés előterjeszthetése erdőkében bizonyos az eddigi előirányzatok szerkezetét és beosztását némileg módosító irányelveket jelölt meg, melyek szerint az egyes tárcák szükségletének a f. évi szeptember hó végén fennállott tényleges viszonyoknak megfelelő megállapítását kívánta. Ez a körülmény az állami költségvetés szerkezetéhez való alkalmazkodás céljából szükségessé tette a nemzetgyűlés már elfogadott költségvetési előirányzatának is egyrészt a költségvetési tételek ujabb beoszjása és elhelyezése tekintetétől való átdolgozását, másrészt az ujabb szükségletekkel való kiegészítése és egyes tételeknek az időközben lényegesen megváltozott megállapításának, valamint a megváltozott árviszonyokhoz mért felemelését is. Indokoltnak mutatkozott ez annál is inkább, mert természetszerűleg — amint a bizottság 50. számú jelentése is kiemeli — nem foglalta magában azokat a kiadásokat sem, amelyek a közalkalmazottak átmeneti rendkívüli segélyének felemelését tartalmazó és csak október hó végén kiadott kormányrendeletnek a nemzetgyűlés tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira szabályszerűen való kiterjesztéséből állottak elő, holott pedig, — mint a nemzetgyűlés tagjai bizonyára tudják, — az átmeneti segélyek a képviselői illetmények megállapításánál is számbaveendőknek ismertettek el, ennélfogva a személyi járandóságoknak jelentékeny emelkedését idézik elő. A nemzetgyűlés által elfogadott 1922/23. évi előirányzat átdolgozása és kiegészítése ennek folytán szükségessé vált, és az előbb jelzett 59,642.118 K szükséglettel szemben az egész évi szükségletnek 116,505.940 koronában való előirányzását eredményezi, tehát 56,863.882 koronával több a szükséglet. Ebből a többletből 1,090.000 korona esik olyan tételekre, amelyek az augusztusi előirányzatban nem szerepeltek. Nevezetesen : indokoltnak látta a bizottság az elnök javaslatára felvenni az előirányzatba átmeneti kiadásként a főrendiház és a nemzetgyűlés szükséglete közti egyenlő megoszlással 250—250 ezer koronát,
