Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-55
A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. évi október hó 20-án, pénteken. 53 Hogy hajlandó vagyok-e ezekre a felemelt járulékokra a községek utján előlegeket folyósítani, erre vonatkozólag tisztelettel bátor vagyok ismételni, amit közbeszólás alakjában mondottam már, hogy a községi elöljáróságok, valamint a pénzügyigazgatóságok megkapták a felhatalmazást arra, hogy ott, ahol ennek szüksége látszik, a község pénztárából, illetve a pénzügyigazgatóság az adópénztárból, mint átfutó, később elszámolandó tételt, a szükséges előlegeket megadja. Ami azokat a következtetéseket illeti, amelyeket a ministerium csődjére vonatkozóan méltóztatott levonni, erre azt kell mondanom, hogy akkor, amikor egy tökéletesen elrontott ügyet a ministerium tisztviselői ennyire mégis rendbe tudtak hozni, a ministerium csődjéről beszélni egyáltalában nem indokolt. Kuna P. András : A szociáldemokrata tekintélytisztelet ! (Felkiáltások a szélsöhaloldalon : Igen, igen!) Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Ami azt illeti, hogy az ország területén nagyon sok rokkant, hadiözvegy, hadiárva van, aki mindeddig semmiféle fáradozás utján nem tudott hozzájutni a rokkantjárulékaihoz, végtelenül sajnálom, ha a képviselő urnák ilyen elintézetlen és rendkívül égetően sürgős adatok vannak birtokában, hogy azokat velem nem ismertette meg. Garantálom, hogy amennyiben azok az ügyek egyáltalában elintézhetők, én azokat a legrövidebb időn belül elintéztetem és az illető igényesek járulékaikat meg fogják kapni, amint, bármely kerületből jöttek hozzám ilyen ügyben, az elintézhető kéréseket a legrövidebb időn belül elintéztetem, (ügy van! TJgy van! a jobboldalon.) Amit arra vonatkozóan méltóztatott felhozni, hogy egy elmebajos 100°/o-os rokkantnak nem tudták folyósítani járulékait, erre nem tudok mást mondani, mint azt, hogy bocsánatot kérek, a bürokrácia lehet rossz, lehet jó, de denikve megvan. Ha egyszer megvan az a bürokratikus szabály, hogy az illetőnek gyámra van szüksége, akkor az állampénztár a járulékokat nem folyósíthatja, amíg ez rendezve nincs. Végre is nem vádolhatom a tisztviselőt azért, mert szorosan alkalmazkodik azokhoz a szabályokhoz, amelyekre felesküdött és amelyekhez alkalmazkodnia kell. (Felkiáltások a középen : Közgyámot kell rendelni !) Tisztelettel kérném, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : Szakács Andor képviselő urat illeti a szó! Szilágyi Lajos: A rokkantügyet nem lehet védeni, az botrányos! Szakács Andor : T. Nemzetgyűlés ! Egy szóval sem állítottam azt, amit a t. minister ur cáfolni igyekezett, hogy a felemelt segélyekre vonatkozó összeírás az országban nincs folyamatban, ellenkezőleg azt mondottam, hogy tavasz óta folyamatban van és nagyon sok helyen még most sincs befejezve. Nem akartam ezt az állításomat egész adattárral illusztrálni, mert azt hittem, hogy majdnem valamennyi képviselőtársam ebben a kérdésben velen>»együtt gondolkozik, legalább a folyosón igy gondolkozott. Kiss Menyhért: Az más! Szakács Andor : Hogy miért tartott ilyen sokáig ez az összeírás, erre vonatkozóan itt van nálam egy hivatalos megállapítás. A hadirokkantak, özvegyek és árvák járadékigényének megállapítására vonatkozó 2700/1922. M. E. számú rendelet 1922 márciusában jelent meg azzal, hogy az összeirási munkálattal április hónapban el kell készülni. Ezt a kormány igy rendelte el, hogy már májusban mindenki a felemelt illetményeit kapja meg. Szilágyi Lajos: A választások alatt égető volt! Szakács Andor : Ma október 20-a van és az összeírással még mindig nincsenek készen sok helyütt. A nyomtatványok a vármegyei alispán ur utján a népjóléti ministeriumtól voltak igénylendők. Azokat május végén kapta meg Békés község. Tehát a ministerium elrendelte, hogy az összeírást április végéig teljesíteni kell és ugyancsak a ministerium a nyomtatványokat május végére küldte meg a községi elöljáróságnak. Ilyen tényekre hivatkozva mondtam én azt, hogy joggal beszélhetek a népjóléti ministerium csődjéről. Igy a munkálathoz június elején fogott hozzá Békésen a bizottság és vitte az ügyeket július közepéig, amikor vagy kéthetes pauzát kellett tartania a nyomtatványoknak közben való kifogyása miatt. E megszakítás után július végétől ismét folyt a munka tovább augusztus hónapon át a majdnem teljes befejezésig, amikor a nyomtatványok — dacára a vármegyei alispán ur által kellő időben tett, szinte állandó igénylésnek — ismét kifogytak. A nyomtatványkifogyásnak csekély részben az is oka volt, hogy időközben az igénylésekről készítendő ellátásmegállapítási iveknek három példányban való szerkesztése rendeltetett el. A nyomtatványkészletét ennek pótlására használták fel. Majd később megérkezett a rendelet, hogy az csak két példányban szerkesztendő. Ezeket a rendeleteket mind a ministerium adja ki, hogy az iratok egyszer három példányban, egyszer meg két példányban szerkesztendők. Tehát a ministerium csinálta a rendetlenséget ujabb és ujabb rendeleteivel. Szilágyi Lajos : Az egész teljesen össze van kavarva ! Szakács Andor: A legutolsó nyomtatványkifogyás miatt vagy az egyéni lapok, vagy az ellátás-megállapítási ivek csak egy példányban voltak szerkeszthetők, a bizottsági működés alatt, illetve egyéni lapok nélkül csak ellátás-megállapítási ivek vétettek fel s igy csak a szeptember végén leérkezett ujabb nyomtatvány-készletből pótoltattak a hiányok, aminek következtében. a legutolsó igénymegállapitások még október közepén is terjesztettek be az alispán úrhoz, illetve
