Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-55

44 A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. Bécsen, amely hozzánk közelebb van. Bécsben a búza ára 144 korona volt, a rozsé 117 korona, s ugyanakkor a nullásliszté 255—265 korona. Hébett Ede : Alapos tévedés ! (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Ezek a magyar koronára átszámított adatok, amelyeket hivatalosan a közélelmezésügyi minister ur bocsátott rendelkezésemre. Ha a t. képviselő urnák más adatai vannak, akkor azok az adatok roszszak. (Zaj. Elnök csenget) u T. Nemzetgyűlés ! Jugoszláviában, tehát egy export-államban a búza ára akkor, amikor nálunk 113 korona volt, Zágrábban 136 korona volt. Amikor a liszt nálunk 185 korona volt, Zágrábban 200—206 korona. Olmützben, tehát Öseh-Szlovákiában a belföldi búza ára volt 134—142 korona, a belföldi rozs ára 100—105 koron a, a buza-sütőliszté 260—268 korona a főzőliszté 235— 243 korona, a rozsliszté 155—184 korona. Az amerikai búzaliszt 212 5 korona volt. Esztergályos János : Tessék a munkabéreket is felolvasni. (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök: Berlinben a búza ára 118 korona volt, a rozs ára 108 korona ; a buzakenyérliszté 164 korona, a rozsliszté 142 korona. Hamburgban az amerikai búza 152—190 koronával jegyeztetett, amikor nálunk 113-on állt. New-Yorkban tehát, egy export-államnak a kikötőjében az őszi búza 127'38 korona, a liszt 156.81 korona volt, tehát magasabban állott, mint Budapesten. Parisban, Antwerpenben, Rotterdamban, az egész világon mi voltunk a legolcsóbbak, kivéve Romániát, ahol lényegesen olcsóbbak az árak. (Zaj.) Ha ezt az összehasonlítást megteszem, Győző államokban és legyőzött államokban, importállamokban és export-államokban egyformán, akkor nem mondhatjuk azt, hogy olyan abnormális búzaár volna, amely a világkonjunkt uraknak és a világpiaci áraknak nem felel meg. De szükségesnek tartom, hogy rámutassak arra, hogy a búzaárak és a lisztárak nem a kivitellel függnek össze és a búza árának emelkedése, valamint a liszt árának emelkedése nem a kivitelnek a következménye. Egy tabellából olvasok fel néhány adatot, amely össze hasonlítja a valutáknak jegyzéseit, elkezdve f. évi j uni us hó 1-től a mai napig, a búza-, illetőleg a liszt árakkal. Ebből a tabellából, amelyet bárkinek szívesen bocsátok rendelkezésére, a következő tűnik ki : Egész június l-ig lényeges eltolódások és megrázkódtatások sem a valutában, sem a liszt- és gabonaárakban nem voltak, mert hiszen igaz ugyan, hogy a valutánk január 1-én 82"5-ön állott, június 1-én pedig 64-en, de a gabonaárak is eszerint alakultak és meglehetős stagnáló tendenciát mutattak. Junius 1-én indult meg a valutánk lefelé. Érdekes követni ezeket az ugrásokat, amelyeket a valuta tesz, összehasonlítva azokkal az ugrásokkal, amelyeket a gabona ára tesz. A két ugrás egymással teljesen korrespondeál. Bizonyít:-' ható ezen tabella alapján, hogy a búza árának: évi október hó 20-án, pénteken. emelkedése és esése úgyszólván függvénye, még pedig majdnem kizárólagos függvénye a valuta áralakulásának. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Némi különbség mutatkozik szeptember vége óta, amikor a valutánk tovább nem esett és mégis a búzaár bizonyos emelkedést mutat. Ennek oka azonban az, hogy az egész előző időben a búza ára nem emelkedett olyan fokozatban, mint amely fokban a valutánk esett. (Ugy van! a jobboldalon.) Ezt a differenciát tehát csak októberben hozta be a búza. Itt van egy másik tabella, amely ezt percent ualiter fejezi ki. Érdekes azt a szimmetriás vonalat megfigyelni, amely az egyik oldalon zegzugos formákban a valutát, a másik oldalon pedig a lisztárakat tünteti fel. T. Nemzetgyűlés ! Ezzel a kérdéssel nem akarok bővebben és tovább foglalkozni. Csak arra akarok rámutatni, hogy a búzaár a bizonyítékok szerint tényleg a legszorosabb összefüggésben van valutánk emelkedésével és esésével és hogy a legjobb búzaár-politika t ulaj donképen egy jó valutapolitika. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Mikor lesz az ?) Bogya János: Halljuk a valutapolitikát! Gr. Bethlen István ministerelnök : Felfogásom szerint tehát minden rendszabály kerülendő, amely talán ideig-óráig valami segítséget látszik nyújtani, de csak látszik, tényleg azonban alkalmas arra, hogy valutánkat rontsa, mert végeredményben minden ilyen rendszabály megbőszülj a magát és fokozottabb drágaságra vezet. Rassay Károly : A drágaság is megbőszülj a magát ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Szóvá tétetett, ugy emlékszem, Farkas t. képviselő ur részéről a gabona- és lisztkivitel monopóliumának kérdése is. Nézetem szerint erre semmi szükség nincs, mert hiszen gabonakivitelünk nincs, s ennek folytán gabonakiviteli monopóliumot csinálni arra, ami nincs, felesleges volna. Liszt kiviteli monopóliumot legfeljebb a nullásliszt ki vitelnél lehetne csinálni, azonban ugyanazt a célt, amelyet el akarunk érni, hogy az árak túlságosan magasságba ne emelkedjenek, a kiviteli illeték szabályozása révén sokkal jobban, minden nagyobb szervezet beállítása nélkül, képesek vagyunk elérni. Csodálkozom a t. képviselő úron és a többi ellenzéki képviselő úron, akik esetleg ezen a nézeten vannak, hogy ők óhajtják most, hogy bizonyos monopolisztikus szervezeteket állítsunk be a gabona, illetőleg lisztkivitel céljából, holott évek hosszú során keresztül a múlt nemzetgyűlésen is, ezen á nemzetgyűlésen is, állandóan a monopóliumok ellen foglaltak állást. (Taps a jobboldalon.) Peyer Károly : A magánmonopóliumok ellen Î Rupert Rezső: A családi panamas monopóliumok ellen, a szindikátusok monopóliuma ellen ; állami monopólium, az más. Gr. Bethlen István ministerelnök: Röviden foglalkozni kívánok az állatkivitel kérdésével is. Itt mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy milyen nagymérvű ez a kivitel és pedig abból kell