Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-55

A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. Gr. Bethlen István ministerelnök : Az utolsó év termésbecslése szerint a termés és az ország készletei együttvéve kenyérgabonában kitesznek 20 és fél millió métermázsát. Vetőmagszükséglet bőven számítva 3 és fél millió métermázsa, az őstermelők szükséglete 9 millió métermázsa, úgyhogy a többi ellátatlan lakosság és esetleg a kivitel szükségleteinek fedezetére maradt 8 millió métermázsa. Ezt most lisztre kivánom átszámítani. Az őrlési adóból, t. i ezen mennyiségek őrlési adójából befolyt kb. 800.000 métermázsa, összesen tehát 8,800.000 métermázsa áll rendelkezésre. Ez 6,864.000 métermázsa lisztnek felel meg. Az őstermelőkön kívüli lakosság szükséglete 5,078.000 métermázsa, úgyhogy itt felesleg mutatkozik, és pedig 1,786.000 métermázsa. (Egy h/mg a szélsőbaloldalon: Mekkora a kvóta?) Altalános tapasztalat, hogy a termésbecslések rendesen valami kevéssel alatta maradnak a tényleges termény menny iségnek. (ügy van! TJgy van! a jobboldalon.) Mi ennek ellenére csak ennyi felesleget veszünk számításba és kivitelre ezt a kvantumot sem akarjuk engedni, csak sokkai kisebb kvantumot akarunk kiengedni. De bocsánatot kérek, a magyar közönség sohasem tudta elfogyasztani azt a nulláslisztet, amelyet itt produkáltunk, (ügy van! TJgy van! a jobboldalon.) A legnagyobb hiba volna közgazdaságunkkal szemben, ha azt az egyedüli produktumunkat, amely versenyen felül áll az egész világon kvalitás tekintetében, a magunk részéről ki nem engednők akkor, amikor saját magunknak erre semmi szükségünk nincs és ennek kivitele azon kiviteli illeték mellett, amely mellett kivihető, megGyőződésünk szerint az árakra semmiféle befolyással nincs. (Ellenmondások a bal- és szélsőbaloldalon.) Lássuk már most a lisztkiviteli adatokat ezidén és a múlt évben. 1921-ben a lisztkivitel július 28-án vette kezdetét és az október 7-ig terjedő időt, tehát ugyanezt az időszakot akarom az összehasonlítás alapjául venni az idei évből is. A lisztkivitel kitett 1921-ben 4417 vagon búzalisztet és 1474 vagon rozslisztet, összesen tehát 5891 vagon lisztet. Az 1922-ik évben ugyanebben az időszakban július 31-től október 7-ig ezzel az 5800 tavalyi vagonnal szemben çsak 2638 vagon lisztet vittek ki, ami 263.000 métermázsának felel meg. Ezt méltóztassék összehasonlítani azzal a 20 millió métermázsát tevő gabonamennyiséggel, amely az ország rendelkezésére áll, és azt hiszem, hogy senki, aki komolyan gondolkozik és komolyan foglalkozik közgazdasági kérdésekkel, nem fogja merni azt állítani, hogy ez a nulláslisztkivitel az, ami az árakat felhajtotta. (Helyeslés a jobboldalon.) Drozdy Győző: Pedig az is! Gr. Bethlen István ministerelnök: Megjegyzem, hogy a lisztkiviteli illetékeket fokozatosan emeltük, hiszen az 1921 július hó 22-én kezdődött kivitelnél a búzalisztre nézve 600, a rozslisztre nézve 500 korona kiviteli illeték volt évi október hó 20-án, pénteken. 43 megállapítva, 1921 október hó 1-től kezdve ezt 800 és 700, azután 1200 és 1200, később 1600 koronára emeltük. A folyó évi kivitelre nézve pedig július 18-tól kezdve 55 kilogramm búza természetbeni leadásában állapítottuk meg a kiviteli illetéket, s ha ezt átszámítjuk pénzre az akkori 5500 koronás búzaár mellett, ez 3025 koronának felel meg. Október 1-től ez a kiviteli illeték 65 kilogrammra emeltetett fel, ami a mai 11.000 koronás ár mellett 7150 koronás kiviteli illetéknek felel meg. Szabó István (sokorópátkai) : Ezt mi fizetjük! (Zaj a ssélsobaloldalon.) Rassay Károly : Ezért drágít az állam ! Gr. Bethlen István ministerelnök. Ez, a magyar árakat figyelembe véve, 40, a külföldi árakat figyelembe véve 30°/o-os kiviteli illetéket jelent. Még csak egy kérdéssel kívánok szembeszállni, ami a buzakivitellel kapcsolatos, mintha a gazdák nagy mennyiségben visszatartották volna a búzát. Itt van előttem egy kimutatás az eddig, július 15-től szeptember 30-ig megvásárolt gabonamennyiségről. (Halljuk!) Ennek végeredménye azt bizonyítja, hogy a budapesti malmok búzát és rozsot együttvéve 581 mázsát vásároltak. A budapesti kereskedők 100.000 mázsát, tehát együttvéve a főváros 691.000 mázsát. A vidéki malmok ezzel szemben 2,121.000 mázsát vásároltak, a vidéki kereskedők pedig 277.000 mázsát, tehát; a vidéki malmokhoz és kereskedőkhöz összesen 2.358.000 mázsa folyt be. Ez együttvéve 3,040.000 métermázsa. Ha ehhez hozzáadom azt, amit az állam vásárolt az ellátatlanok ellátása céljából, ugy a mai napig forgalomba került az ellátatlanok részére és másfelől azon közönség részére, amely nem termel, 3,800.000 métermázsa, tehát majdnem félmillió, közel a fele annak az egész mennyiségnek, amely egy évben forgalomba kerül, úgyhogy ebből megállapítom azt, hogy tény és valóság, hogy Budapesten sem a malmok, sem a kereskedők nagy forgalmat nem csináltak. Magán a börzén elenyésző csekély kvantumok kerültek forgalomba. A nagy forgalmat a vidéki malmok és vidéki kereskedők csinálták. Ebben a forgalomban semmi abnormitást nem látok, mert hiszen természetes, hogy amikor a búzának ára 11.000 korona, az egész évi kampányt kéthárom hónap alatt lefolytatni nem lehet. (Ugy van i a jobboldalon.) Már most hasonlítsuk össze, hogy a gabonafélék terén és a liszt terén milyen a drágaság nálunk és milyen a külföldön. Itt az október hó 17-iki árakat fogom figyelembe venni. Ezen a napon a nullásliszt ára Budapesten 185 korona volt, a főzőliszté pedig 180 korona, az elsőrendű kenyérliszté 175 korona, a másodrendű kenyérliszté 150 korona: Ugyanakkor a búza — ha jól emlékszem — 11.300 korona volt, a rozs pedig 8000 korona. Ezzel szemben a következő helyeknek az árait fogom felsorolni. Kezdem