Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-55
28 A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. Rassay Károly : . . . oda tudunk állani a keresztény politika exponensei mellé is, ha abból a felfogásból hirdetik ugyanazokat az igazságokat, amelyeket mi hirdetünk, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem fog sikerülni azoknak a félliberális és félkeresztény politikusoknak minket diszkreditálni, mikor az ország azt látja, hogy mi az igazi nag}'- szükségkérdésekben, amelyek felmerülnek, tudunk önzetlenül, pártszempontokat nem tekintve együtt dolgozni még azokkal is, akik a keresztény politika exponenseinele mondják és vallják magukat. A másik dolog, amit meg kell állapitanom a t. képviselő ur beszédéből, hogy kicsendül belőle a tehetetlenség hangja, (Ugy van a szélsőbaloldalon.) ugyanaz a hang, amelyet az igen t. ministerelnök ur is megszólaltatott. Rupert Rezső : A ministerelnök fél a bűntanyáktól ! Elhisszük, hogy jót akar ! Rassay Károly: Azt mondotta, hogyha ő meg tudná oldani a drágaság problémáját, akkor nem volna ma Magyarországon kormányzati probléma. Hát, t. ministerelnök ur, ezt a tételt elmondani egy kormányelnöknek sem szabad . . . Őrgr. Pallavicini György : Defaitizmus ! Rassay Károly : ... de legkevésbé szabad elmondania annak a kormányelnöknek, aki minden legális és illegális eszközzel alapozta meg a maga kormányzati hatalmát. Drozdy Győző : Ugy van, különösen illegális eszközzel ! Rassay Károly : Ha itt egy olyan kormány áll az ország élén, amely a nemzet akaratából viszi az ország ügyeit, annak részérói is hiba, — de meg tudom érteni — ha ideáll és a tehetetlenség helyzetét bevallja ; de egy olyan kormánynak, amely az erőszakkal, amely a milliókkal, amely a legális és illegális eszközök kíméletlen felhasználásával letört minden ellenzéki mozgalmat és megalapozta magának a hatalmát erőszak alapján, annak nem szabad ideállania, mert az elveszti az egyetlen jogosultságát, hogy azon a helyen ülhessen. ( Ugy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nagy Ernő: Ugy van, kurzuslovagok segítségével ! Rassay Károly : A kormánynak, amely ily eszközökkel szerezte meg kormányzati hatalmát . . . Gr. Bethlen István ministerelnök : Ez a drágaság kérdésének objektiv fejtegetése. Nagy Ernő : Tessék Tarpát megnézni ; becsületes kisgazdákat becsuktak ! (Felkiáltások jobbfelől : A drágaságról tessék beszélni ! Ezért hivták össze a nemzetgyűlést !) Herczegh Béla: Ezzel nem enyhítik a drágaságot. Rassay Károly : ... a kormánypárthoz tartozó képviselő ur körülbelül egy és egynegyed óráig szónokolt és mi nyugodtan, türelemmel meghallgattuk. Nagyon sajnálom, de az én megállapításaim vannak legalább is olyan összefüggésben évi október hó 20-án, pénteken. a drágasággal, mint azok, amiket a képviselő u r elmondott. (Ugy van! a baloldalon.) Le kell vonnom felállított tételem igazságát. Az a kormány, amely erőszakkal szerzi meg hatalmát, csak azon az alapon tudja ottlétét erkölcsileg igazolni, hogy ő és egyedül ő képes az ország nehéz problémáit megoldani. Horváth Zoltán: Semmit sem csinál! Rassay Károly : Amely pillanatban azonban maga bevallja tehetetlenségét, elvesztette még szükségjogát is ahhoz, hogy helyén tovább megmaradhasson. (Ugy van ! a baloldalon. Ellenmondások jobbfelöl.) Azt mondja Zsitvay képviselő ur, hogy a drágaságot nem szabad pódium gyanánt felhasználni politikai célok érdekében. Haller István : Tessék a pódiumot elsülyeszteni ! Rassay Károly : Erre vonatkozólag csak azt mondom: nyugodtan rá bizhatjuk a közvélemény Ítéletére, vájjon mi használjuk-e fel a drágaságot pódium céljaira akkor, amikor eljövünk ide és kívánságainkat, aggályainkat az arra illetékes helyen kifejezésre juttatjuk vagy pedig az a kormány által támogatott kormánysajtó, amely nem él másból hónapokon keresztül, mint a legvéresebb uszításból. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Amikor én aláírom mindazt, amit Farkas István és Haller István t. képviselőtársaim ebben a kérdésben elmondottak ; amikor teljes mértékben elismerem, hogy végtelen szüksége van annak, hogy ezt a kérdést a közvélemény megvilágításában tárgyaljuk, hogy legalább azt a megnyugvást vigyük a tömegekbe, hogy itt komolyan akarunk foglalkozni ezzel a kérdéssel, akkor legyen szabad még néhány olyan szempontot felhoznom, amely az én véleményem szerint a drágaság kérdésével és különösen a drágaság és a nyomor következményeivel szoros összefüggésben áll. Horváth Zoltán : A ministerelnök vadkacsázni jár. Rassay Károly : Előttem szólt t. képviselőtársaim közül többen emlegették, hogy a viszonyok nagyban hasonlítanak az 1918. évi eseményekhez. Esztergályos János: Sőt 1919-hez ! Rassay Károly : Ugy van, a mai viszonyok nem az 1918. évi eseményekhez hasonlítanak, hanem az 1919 januári és februári eseményekhez. (ügy van ! a baloldalon.) Erdélyi Aladár: Meglátjuk, lesz-e államtitkár? (Derültség.) Rassay Károly : Azok a jelenségek, amelyeket ma Budapest utcáin látunk, nem az 1918 október előtti, hanem az 1919 januári és februári eseményekre emlékeztetnek. Bocsánatot kérek, egy kormánynak minden körülmények között kötelessége a rend kíméletlen fentartása. De kétszeresen kötelessége minden aggasztó jelenség megszüntetése akkor, amikor éreznie kell, hogy olyan súlyos gazdasági problémák tornyosulnak egymásra, amelyekkel szemben kénytelen tehetetlenségét bevallani. Budapest utcáin ma már éjszakánként
