Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-55

A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. évi október hó 20-án, pénteken. 2§ tömegek állanak a különböző üzlethelyiségek előtt a mindennapi egyszerű életszükségleti cikkek beszerzéseért. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ugyanakkor Budapest utcáin garázdálkodnak, járó-kelőket támadnak meg elemek, amelyeket röviden felelőtlen elemeknek szoktak nevezni. (Ellenmondások jobbfelől.) amelyekre vonatkozólag meg kell állapitanom, hogy tényleg felelőtlen elemek, mert cselekedeteikért megfelelő formában felelősségre nem vonatnak . . . ( Ugy van ! a baloldalon.) Esztergályos János : Szabadon bocsátják őket! Rassay Károly : . . . vagy ha felelősségre vonatnak, ez nem ugy történik, hogy a közönség körében megnyugvás támadjon. Méltóztassék arra a demoralizáló hatásra gondolni, amelynek be kell állani egyfelől a nagy nyomorúság, másfelől annak láttára, hogy a magyar kormány rendfentartó közegei — tehát nem zsidók, nem egyszerű járókelők — hanem a rendfentartó közegek azok, akik védtelenek ezen éjjeli támadásokkal szemben. ( Ugy van ! balról.) Rupert Rezső: Nádossy jól megcsinálta a rendőrséget. Panaszkodnak szegény rendőrök, hogy nem szabad visszaütni, mert nekik lesz bajuk. Csak egyszer lőnének le egy ilyen gazembert. De nem engedik meg nekik. Rassay Károly : Engem nem lehet megnyugtatni azzal, hogy szigorú intern rendeleteket adnak ki, amelyeknek az a célja, hogy ilyen visszaéléseket esetleg letartóztatással megakadályozzanak. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy ezek folytonfolyvást ismétlődő és meg nem szűnő jelenségek és ezekkel szemben, ha valamikor indokolt volt, ugy ma indokolt a statáriális eljárás. (ügy van! a srMsőb aloldalon. ) Azt mondják, az események hasonlítanak az 1918. évi eseményekhez, szerintem az 1919 januári eseményekhez. Ha 1918 október előtt épugy, mint 1919 januárban és februárban férfiak lettek volna, akik az alulról jövő alacsony szenvedélyekből táplálkozó mozgalmakkal szemben a kezükre bizott állami hatalommal mertek volna és tudtak volna élni, sok szomorú esemény nem következett volna be. (Ugy van! Ugy van!) Én ezt nagyon ajánlom at. kormány figyelmébe. Méltóztassék mindenkivel szemben egyformán eljárni. Drozdy Győző: Tessék betiltani a Vörös Újságot, a Népet ! Benárd Ágoston : Ez fáj ! Drozdy Győző: Fáj, mert forradalomba kergeti az országot ! Egy gyalázó szennylap fáj minden magyarnak. Rupert Rezső: Arra való, hog} fizesse a Benárdokat. Drozdy Győző : Nincs szükség Vörös Újságra ! Farkas István : Csak tartsák fenn, kár volna betiltani. Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Rassay Károly: Amikor a drágaság kérdéséről, a drágaság következményeiről beszélünk, ugy érzem, kötelességet teljesitek, ha a kormány figyelmét felhivom ezekre az aggasztó jelenségekre. Nem tudom megérteni, hol van az erkölcsi indoka annak a tehetetlenségnek, amelyet a kormány ezekkel a jelenségekkel szemben tanusit, amikor pedig egyetlen energikus gesztus elég volna arra, hogy Budapest nyugalmát visszaszerezzük. Herczegh Béla: Szóval, a jogrend. Rassay Károly : Igenis, t. képviselőtársam, a jogrend. Esztergályos János: Gyilkosokat szabadjegygyei utaztatnak. Rassay Károly : És ha akad ebben a Házban egyetlen képviselő is, aki kitér ezen objektiv megállapít ások elől, az at. képviselő ur nem az én felfogásomra, hanem a saját személyére vet árnyékot. (Ugy van! half elöl.) A másik kérdés, amelyet ugyanebből a gondolatkörből kundulva, a ministerelnök ur figyelmébe kell ajánlanom, a sajtóizgatás kiméletlen megszüntetése. A kormány nemrég adott ki egy nyilatkozatot ebben az ügyben. Ezzel is igazolom, hogy én itt nem valami ellenzéki rémlátásból fakadó képet tárok a nemzetgyűlés elé, hanem olyan képet, amely a való életben leli magyarázatát. A t. kormány eg}?- deklarációt tett, amely szerint utasította az igazságügy- és bel ügyminist er urakat, hogy ezzel a sajtóval szemben — mint ő monda — jobbról és balról egyaránt szigorúan járjanak el. A kormányzat alapja egyedül a pártatlanság lehet, ez az egyetlen, mely a tömegekben, bármily szigorú intézkedésekkel szemben is, megnyugvást kelt. Én azonban erről a Jbelyről nyugodtan el tudom mondani, mutasson nekem a ministerelnök ur egyetlen baloldali sajtóorgánumot, amely a drágaságot izgatási vagy politikai célokra akarja kihasználni. Ulain Ferenc : Mert mindegyik meg van elégedve azzal a rendszerrel, amely ma fennáll, ellenben a Nép nincs megelégedve vele. Ez az oka ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Olyan címek voltak, hogy »A kormány drágit« és ilyenek ! Egy állandó rovat volt ! • Rassay Károly : Bocsánatot kérek, hogy a kormány drágit, ez nem lépi túl az objektiv kritikát. (Egy hang a jobboldalról : Drágasági naptár. Zaj.) Vanczák János : Tessék lemondani a részesedésekről ! Pikler Emil : Igaz, vagy nem igaz : az a kérdés ! Rassay Károly: Én a sajtóizgatás ellen kívánok szigorú intézkedéseket. Meg is mondom, milyen intézkedéseket kívánok, azonban megnyugtathatom a ministerelnök urat, ha ez az izgatás csak azok között a keretek között fog lefolyni, hogy azt mondják : az állam vagy a főkéros vagy a kormány drágit, mert indokolatlan vámfelpénzéket vagy egyéb részesedéseket állapit meg, akkor én ez ellen, mint objektiv kritika ellen, nem kérek intézkedést. (Felkiáltások a jobboldalon : Objektív kritika!) Igen, ez objektiv kritika.