Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-61

A nemzetgyűlés 61. ülése 1922. A szakasz többi bekezdései meg nem tá­madtatván, azokat szintén elfogadottaknak je­lentem ki. Következik a 8. §. Petrovits György jegyző (olvassa a 8. és 9. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 10. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Krakker Kálmán előadó: T. Nemzetgyűlés! A 10. § második bekezdése homályos s igy esetleg félreértésekre adhatna alkalmat. Javaso­lom, hogy ez a bekezdés teljesen hagyassék el és helyébe második bekezdésként a következő szöveg iktattassék (olvassa) : »Főiskolai képe­sítése annak van, aki a középiskola befejezése után valamely főiskola teljes tanfolyamát elvégezte és a képesitő vagy záróvizsgát letette, vagy a tudori fokozatot elérte. (Helyeslés bal­felöl.) Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Senki sem!) Ha szólani senki sem kivan,akkor követ­kezik a határozathozatal. A 10. § első bekezdése meg nem támad­tatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A máso­dik bekezdéshez az előadó ur tett egy módo­sítást, amely az eredeti szöveggel ellentétben áll, a kérdést tehát akként fogom szavazásra feltenni, hogy amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, az előadó ur javaslata elesik. Kérdezem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e elfogadni a törvényjavaslat 10. §-ának második bekezdését eredeti szövegé­ben? (Nem!) Ha nem, akkor a bekezdés az előadó ur szövegezése szerint fogadtatott el. A szakasz többi bekezdései meg nem támad ­tatván, azokat szintén elfogadottaknak jelen­tem ki. Következik a 11. §. Petrovits György jegyző (olvassa a 11—13. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 14. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Krakker Kálmán előadó : T. Nemzetgyűlés ! Javaslom, hogy a 14. § első bekezdése követ­kezőképen módosíttassák (olvassa) : »Az e tör­vény alapján felmerülő költségtöbbletek a 15. § második bekezdése alapján járó illetmények kivételével, a belügyi tárca terhére esnek.« E módosítás indoka az, hogy a pénzügyi és közigazgatási bizottságok a javaslat 15. §-ába azt a rendelkezést vették fel, hogy a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetéseknél és átköltözködéseknél ugyan­azokat az illetményeket számithatják fel, mint az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak. Ezen rendelkezéssel kapcsolatban a 14. § első bekezdését, figyelemmel az 1920. évi XXI. te. 2. §-ára, megfelelően módosítani kellett. Elnök : Az előadó ur módosítása nem áll ellentétben az eredeti szöveggel, csak kiegészíti azt. A kérdést tehát akként fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e elfogadni a 14. §-t eredeti évi november hó 28-án, kedden. 223 szövegében; ha igen, akkor külön fel fogom tenni a kérdést az előadó ur kiegészítő módo­sítására. (Helyeslés.) Kérdezem tehát, méltóz­tatnak-e elfogadni az eredeti szöveget? (Igen!) Az eredeti szöveg elfogadtatván, most követ­kezik a határozat a kiegészítő javaslatra vonat­kozólag. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur javaslatát elfogadják, szívesked­jenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A 14. § első bekezdése tehát az előadó ur módosításával fogadtatott el. Következik a 15. §. Petrovits György jegyző (olvassa a 15. §-t): Szabó Géza! F. Szabó Géza: T. Nemzetgyűlés! Az 1904. évi X. te. 15. §-a akképen rendelkezik, hogy tartozik a belügyniinister és a pénzügyminister az állami alkalmazottak illetményeire vonatkozó jogszabályoknak intézkedéseit a vármegyei alkal­mazottakra is kiterjeszteni. Mivel az előttünk levő törvényjavaslat végső rendelkezése akként szól, hogy e törvény életbeléptetésével az 1904. évi X, te. hatályát veszti, olybá tűnnék fel, mintha halványítani akarnók a vármegyei tiszt­viselőknek már szerzett jogait, holott meg­vagyok Győződve róla, hogy az igen t. Nemzet­gyűlés nem hogy halványítani, hanem erősebbi­teni kívánja ezeket a jogokat. Épen ezért mély tisztelettel javaslom, hogy méltóztassék a tör­vényjavaslat 15. §-ának első bekezdése után folytatólag a következő szavakat beiktatni (ol­vassa) : »A belügyniinister és pénzügyminister tehát az állami alkalmazottak illetményeire vonatkozó jogszabályoknak intézkedéseit a vár­megyei alkalmazottakra is kiterjeszteni tartoz­nak.« (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Pakots József. Pakots József: T. Nemzetgyűlés! Azon az elven, amelyet bátor voltam hangoztatni az általános vita során, hogy egyenlő elbánásban részesítsük a vármegyei alkalmazottakat is, itt rést találok és épen ezért a 15. § első bekez­déséhez tisztelettel módosítást javaslok. A vár­megyei alkalmazottak itt hátrányban vannak az állami alkalmazottakkal szemben a segélyezés­nek bizonyos mértékére nézve, t. i. az orvosi és gyógykezelési egyéb illetményekben nem része­sittetnek. Ezért, — bárha nekem van egy álta­lános elvi álláspontom, hogy ezeket a termé­szetbeni ellátásokat és egyéb ilyen természetbeni javadalmazásokat más formában kell megadni, a fizetésnek bizonyos olyan maximumra feleme­lésével, amely — azt hiszem — nagyjelentőségű az ország gazdasági helyzetét illetőleg is, ez azonban a jövő kérdése, — itt ennél a pontnál kénytelen vagyok erre az álláspontra helyezkedni és arra kérni a mélyen t. belügyminister urat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a vár­megyei alkalmazottak is az egyenlő elbánás elve alapján épen olyan természetbeni illetmények­ben részesüljenek, mint az állami alkalmazottak.

Next

/
Thumbnails
Contents