Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-61

A nemzetgyűlés 61. ülése 1922. évi november hó 28-án, hedden. 221 szóba jöttek és kértem a mólyen t. Nemzetgyű­lést és a belügyminister urat, hogy az orvosi kar iránt bizonyos jóakaratot tanusitani méltóz­tassanak. (Felkiáltások jobbfelöl: Megtörtént.) Én az egész csonkamagyarországi orvosi kar nevében hálás köszönetemet nyilvánítom a mé­lyen t. Nemzetgyűlésnek azért, hogy az orvosi karnak ezt a jóakaratot megmutatni méltóztat­tak. Ok ezzel a csekély engedménnyel is meg lesznek elégedve, és amint mondottam beszédem­ben, a legnagyobb ügyszeretettel és a legnagyobb igyekezettel fognak közreműködni — épen látva ezt a jóakaratot — ennek a szegény, lezüllött közegészségügynek helyreállításán. Az egész orvosi kar nevében mondok hálás köszönetet ezért a kedvezményes elbánásért. (Helyeslés.) Elnök; Kivan még valaki szólni? (Senki­sem) Minthogy senkisem kivan szólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A 2. § összes bekezdései közül csak az utolsóelőtti és az utolsó támadtatott meg az előadó ur által beadott módosítással és a 10. és 11. számmal jelzett bekezdés módosíttatott ugyancsak az előadó ur által. Először kijelen­tem tehát, hogy az 1—9-ig terjedő pontok meg nem támadtatván, elfogadtatnak. A 10. pontra vonatkozóan felteszem a kérdést : méltóztatnak-e elfogadni ezt a pontot eredeti szövegezésében? Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni az eredeti szövegezést, akkor e pont az előadó ur által javasolt uj szövegben fogadtatik el. Kér­dem tehát a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e a 2. § 10. pontját eredeti szövegezésében el­fogadni? (Nem.) A szakasz 10. pontja az elő­adó ur módosításával fogadtatott el. A 11. pontra vonatkozóan hasonlóképen kívánom a kérdést feltennni, hogy t. i. méltóztatnak-e elfogadni e pontot eredeti szövegezésében? Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni, akkor azt az elő­adó ur módosításával jelentem ki elfogadottnak. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a 11. pontot eredeti szövegezésében elfogadni? (Nem.) A 11. pont a módosított szövegben fo­gadtatott el. Hátra van még az utolsóelőtti és az utolsó bekezdés fölötti határozathozatal. E bekezdé­sekre vonatkozóan szintén az előadó ur adott be módosítást. Felteszem a kérdést : méltóztat­nak-e a bekezdéseket szemben az előadó ur módosításával az eredeti szövegezésben elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Az eredeti szövegezés nem fogadtatván el, az előadó ur módosításával elfogadottnak jelentem ki ezt a két bekezdést is. Következik a 3. §. Petrovits György jegyző (olvassa a 3. §4). ' Elnök: Kiván-e valaki szólani? Petrovits György jegyző: Teraesváry Imre! Temesváry Imre: T. Nemzetgyűlés! A 3. §-hoz módosítást volnék bátor beterjeszteni, amennyiben a városi mérnöki karnak régi sé­relme az, hogy ugy cím, valamint rangosztály tekintetében sokkal hátrább sorozták, mint a hasonló minősítésű állami mérnököket, valamint a főiskolai képzettségű közigazgatási tisztviselő­ket. Ugyanis a törvényhatósági joggal felruhá­zott városoknál egyetlen főmérnöki állás van rendszeresítve s a többi ott beosztott mérnökök vagy mint elsőosztályu, vagy mint másodosztályú mérnökök szerepelnek akkor is, ha 30 vagy 35 esztendeig szolgálnak. Ezek a felső iskolát vég­zett mérnökök ennélfogva nem juthatnak előbbre, legfeljebb a VIII. vagy a VII. rangosztályba, holott az állami mérnökök előrejuthatnak egé­szen a VI. rangosztályig, ahol az építészeti fő­tanácsosi címet kapják. Elnök : Ugy látszik, a képviselő ur egy másik törvényjavaslathoz szól. Most a vármegyei alkalmazottak létszámviszonyainak szabályozásá­ról szóló javaslatot tárgyaljuk. (Derültség.) A másik javaslatnál méltóztassék felszólalni. Temesváry Imre : Bocsánatot kérek, ebben a pillanatban értem a terembe és innen a tévedés. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Senki sem.) Minthogy senki sem kíván szólani, a sza­kaszt, meg nem támadtatván, elfogadottnak je­lentem ki. Következik a 4. §. Petrovits György jegyző (olvassa a 4. §4). Elnök: Kiván-e valaki szólni? (Senkisem.) Senkisem kivan szólni. Az előadó urat illeti a szó. Krakker Kálmán előadó : T. Nemzetgyűlés ! Javaslom, hogy a 4. § ötödik bekezdése helyett a következő szöveg iktattassék be (olvassa) : »Azt a tisztviselőt, aki az 1912:LVII. te. alap­ján szolgálati pótlékban részesült, attól a nap­tól kezdve, amelytől a szolgálati pótlékra való igénye megállapittatott, a fizetési fokozatok kor­pótléka szempontjából ugy kell tekinteni, mintha valósággal abba a fizetési osztályba sorozott állást töltött volna be, amelynek illetményeire a szolgálati pótlék fizetését kiegészítette. Az illető fizetési osztályba való besorozása azonban csak a 2. §-ban megszabott létszámhatárok kö­zött történhetik.« Indokok : A pótlást szükségessé teszi az, hogy pl. egy irodasegédtiszt, akinek fizetése szolgálati pótlékkal a IX. fizetési osztállyal járó fizetésre van kiegészítve, akit azonban szolgá­lati ideje alapján a X. fizetési osztályba soroz­tak, e rendelkezés téves értelmezése alapján ne kívánhassa azt, hogy a IX. fizetési osztályba soroztassék. Továbbá a 4. § kilencedik bekezdése he­lyett javaslom, hogy a következő szöveg iktat­tassék be (olvassa) : »Az idegen létszámból al­kalmazott tisztviselő rangsorban uj állásának régi tisztviselői mögé és ha az uj állás több fizetési osztályba van beosztva, a legalsó fizetési osztályba kerül. Annál a tisztviselőnél azonban, aki még e törvény életbelépte előtt alkalmaz­tatott idegen létszámból, ugyanazon vagy maga­sabb fizetési osztályú vármegyei állásokban el­töltött szolgálati időket a rangsorozásnál össze kell számítani.«

Next

/
Thumbnails
Contents