Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-55

À nemzetgyűlés 55. ülése 1922. é (Ralijuk I Halljuk! Olvassa.) »Tekintettelarra a nagy nyomorúságra, melyben a földmunkások, munkaalkalom hiánya, valamint a drágasággal arányban nem álló alacsony munkabérek miatt vannak; tekintettel továbbá arra, hogy a nyo­mor eddigi méretei a közelgő tél beálltával csak fokozódni fognak, ami következményeiben vég­zetessé válhatik, utasítsa a nemzetgyűlés a kor­mányt, hogy 1. haladéktalanul indítsa meg mindazon közmunkákat, melyeknek kivitelére vonatkozó műszaki tervek készen vannak ; Hedry Lőrinc: Nem jelentkeznek munkára! Farkas István (olvassa) :,, . . 2. sürgősen terjesszen be törvényjavaslatot a mezőgazda­sági munkabérmegállapitó-bizottságok megalakí­tására; 3. haladéktalanul rendelje el mindazon családoknak a hatósági lisztellátásba való fel­vételét, amely családok a nyári aratásnál gabo­nát nem kerestek; 4. a vándor munkások, kubi­kosok, utazását könnyítse meg a kedvezményes féláru vasúti utazás visszaállításával. Kérem ezeknek elfogadását. (Helyeslés bal felöl) Elnök: Minthogy Farkas István képviselő ur napirendi indítványt nem tett, én fogom megtenni erre vonatkozó javaslatomat. Javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy szep­tember hó 19-én, 54-ik ülésünkön hozott hatá­rozatunkhoz képest a nemzetgyűlés továbbra is bizonytalan időre halassza el tárgyalásait; mél­tóztassék az elnököt felhatalmazni arra, hogy a szünet utáni első ülést a ministerelnök úrral egyetértőleg történő megállapodás szerint hivassa egybe, s annak napirendje a további teendők iránti intézkedés legyen. Méltóztatnak ezt a javaslatomat elfogadni? (Felkiáltások a jobb­oldalon és a középen : Igen ! Megadjuk I Nagy zaj balfelöl.) Rassay Károly: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Tessék! Rassay Károly: Én tisztelettel bejelentet­tem ugy a magam, mint Haller István t. kép­viselőtársamnak felszólalását a napirendi indít­vánnyal szemben, bátor vagyok tehát a t. elnök urat felkérni, hogy méltóztassék felhívni azokat, akik már a napirendi indítványhoz jelentkeztek szólásra. (Zaj.) Elnök : Haller István képviselő urat illeti a szó. Haller István: T. Nemzetgyűlés! Én a magam részéről nem vettem részt a nemzet­gyűlés összehívásának akciójában, de ha már a nemzetgyűlés együtt van, és az a téma vette­tett fel, amelyet Farkas t. képviselőtársam az imént fejtegetett, ^ehetetlennek tartom, hogy ennek kapcsán néhány szóval e dolog fontossá­gának kiemeléséhez a magam részéről is hozzá né járuljak. (Ugy van! Helyeslés half elől.) A napirendi inditványhoz azért nem járulok hozzá "— és ezt kívánom indokolni, — mert a drágaságot oly imminensen. fenyegető veszély­nek tartom, hogy azt hiszem, e tekintetben min­NEMZETGYÜLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — V. KÖTET» '•vi oktőber hó 20-án,< pénteken. 1? den halasztás nélkül a legerélyesebben hozzá kell látnia a kormánynak olyan gazdasági poli­tika inau g uralásához, amely valami reményt nyújt arra, hogy ezen a lehetetlen állapoton kedvező változtatás fog történni. A pénzügy­minister ur a drágaság enyhülését a korona javulásútól várja, a korona javulását pedig várja a kereskedelmi mérlegünknek javulásától. Azt mondja, hogy most az ősszel nagyobb lesz a kivitelünk, ennek következtében javulni fog a kereskedelmi mérlegünk, tehát ennek konzek­venciájaképen a korona javulni fog és igy az árak esni fognak. Ha a közelmúlt napok tapasztalatai alap­ján nézem ezt a kérdést, akkor nem tudom magamat azzal a reménységgel áltatni, amivel a pénzügy minister önmagát és az országot biz­tatni kívánja és kénytelen vagyok annak az aggodalmamnak kifejezést adni, hogy az eddigi gazdasági módszer és pénzügyi politikai rendszer szerint a korona javulását és a drágaság enyhü­lését nem lesz lehetséges elérni, és itt egészen más természetű, sokkal radikálisabb eszközökre van szükség; (Igazi Ugy van! bal felöl.) az eddig követett gazdasági és pénzügyi politiká­nak csaknem az ellenkezőjét kell csinálni, ha eredményt akarunk elérni. (Ügy van. ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés! A drágaság ellen küzdő bizottságnak — amint itt már szó volt róla — nincs tulajdonképeni hatásköre és kezdeménye­zési joga s a végrehajtást nem tudja ellenőrizni, egyszerűen csak beszélhet és proponálhat vala­mit. Eddig rendszerint semmi eredménye sem lett a propozicióknak ; ezeknek legtöbbjét elve­tették; egyikben-másikban valamiféle formában történt is intézkedés, de nem ugy, ahogy a bizott­ság kívánta volna. Ez a drágasági bizottság is hozzájárult annak idején elvben a kivitelekhez azért, mert a pénzügyminister ur kilátásba he­lyezte, hogy a kivitel révén a korona javulni fog és ennek alapján a drágaság az országban enyhülni fog. (Zaj balfelöl) Hedry Lőrinc: Megállt a korona! Pikler Emil: De a drágaság nem állt meg! (Zaj. Elnök csenget.) Haller István: T. Nemzetgyűlés! Előrelát­ható volt, hogy a kivitelnek megengedése, pél­dául a marhakivitelnek s a lisztkivitelnek meg­engedése kétségkívül igen erős drágasági hullá­mot fog maga után vonni. Fábián Béla : A ministerelnök ur megmondta előre ! Haller István: Ezt hajlandók voltunk a lehetőség bizonyos határáig vállalni abban a reményben, hogy azután majd tényleg javujás fog bekövetkezni. Ez a javulás azonban nem következett be. Hogy mennyire nem következett be, csak egy eklatáns példára mutatok rá. A mi kivitelünk 70%-a Ausztriába megy, és épena forszírozott kivitel óta Ausztriában. rom­lott a mi koronánk, sokkal Jobban, mint bár-­s

Next

/
Thumbnails
Contents