Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-55

íf) A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. sara irányul, Ausztriában pedig bankókat nyo­mattak. Mi Ausztria példája után megyünk. (Ugy van! Ugy van!) Ki lehet mutatni, hogy most egy éve Ausztriában olcsóbb volt minden, mint ma Magyarországon ; ki lehet mutatni, hogy Németországban még ma is olcsóbb sok mindenféle közszükségleti cikk, mint nálunk, habár Németország gabonabehozatalra szorul. Erödi-Harrach Tihamér : Általában drágább az élet mindenütt mint nálunk! Farkas István : Ha Németország, mely gabonabehozatalra szorul, tudja a kenyér árát olcsóbb színvonalon tartani és tud helyes köz­élelmezési politikát csinálni, akkor Magyar­ország, melynek kivitele van gabonában, szintén megteheti ezt kedvező feltételek mellett. Halász Móric : Nem olcsóbb a kenyér Né­metországban ! Dénes István : Meg kell állapítani azt a tényt, hogy olcsóbb és jobb kenyeret esznek, mint nálunk. Halász Móric : Nyolc márka egy kifli ! Rassay Károly: Mennyi egy kifli? Nyolc márka? Akkor olcsóbb, mint nálunk, mert itt 9 korona. Dénes István : És ott van kereset, itt meg nincs kereset! Farkas István : A különbség az, hogy amig Ausztriában nagy drágaság volt, annak arányá­ban emelkedtek a munkabérek is; ott a köz­tisztviselők fizetése és a munkások munka­bérei mindig arányban állanak a drágaság­gal. Ez egészen más szituáció, mint amilyen nálunk van. Komolyan kell tehát felfognunk ezt a kérdést, nem politikai szempontból, hanem az ország dolgozó népe szempontjából, abból a szempontból, hogy hogyan kerüljük el azt a nagy nyomorúságot, melyre annakidején a mi­niszterelnök ur célzott, hogyan kerüljük el azt a katasztrófát, amelyre utalt. Ezt csak ugy lehet elkerülni, ha a kormány komolyan hozzá­lát és komoly intézkedéseket tesz a drágaság letörésére. Esztergályos János: Eszében sincs! Farkas István : Hogy pedig mit tegyen a kormány, erre nézve két határozati javaslatot terjesztek elő. (Halljuk! Halljuk!) (Olvassa): »A rohamosan és feltartóztathatatlanul növe­kedő drágaság súlyos katasztrófa felé sodorja az országot. A munkabérből és fix fizetésből élő mun­kások és alkalmazottak nyomorúsága egyre nagyobb méreteket ölt. Az elsőrendű életszük­ségleti cikkek naponkint emelkedő ára súlyos gondnak és nélkülözésnek teszi ki a dolgozó népet. A néperő rohamosan gyengül; a nyomo­rúság, szegénység, munkanélküliség, növekvő halálozási, csökkenő születési, emelkedő beteg­ségi arányszám az útjelzői annak a pusztulás­nak, melybe az ország dolgozó népét a drága­ság sodorta. A közeledő tél a nép nyomorúságát és nélkülözését eddig még nem látott mérték­évi október hó 20-án, pénteken. ben fokozza. A kormányzat elsőrangú feladata, hogy előrelátó pénzügyi és gazdasági politikával, kielégítő és hathatós rendszabályok következetes és szigorú végrehajtásával csökkentse a drága­ságot ós fokozza a nép ellenálló gazdasági erejét. A kormány ennek a kötelességének nem tesz eleget, egyoldalú gazdasági politikát folytat, amely hatósági áremelésekkel, a kivitel fokozá­sával, a kedvezményes ellátás megvonásával, az élelmiszerek árának emelkedését és a drágaság növekedését szolgálja. A nemzetgyűlés június 11-én megtartott ülésén a drágaság csökkenté­sére alkalmas rendszabályokat javasoltam, ame­lyek elől a kormány mereven elzárkózott. A nép nyomorúsága parancsolólag követeli tőlünk, hogy a kormány figyelmét ismét felhívjuk a drága­ságra. Ha a kormány nem változtat eddigi egyoldalú gazdasági és pénzügyi politikáján, akkor a nép fokozódó nyomoruságáért és az ország romlásáért a felelősség majd kizárólag őt terheli. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Javasoljuk, utasítsa a nemzetgyűlés a kor­mányt, hogy 1. sürgősen rendelje el az élelmisze­rek, liszt, élőállat, feldolgozott hus, zsir s tojás kivitelének tilalmát; 2. az emberi táplálkozásra alkalmas kenyérmagvaknak állatok etetésére való felhasználását súlyos büntetés terhe mellett tiltsa meg ; 3. a burgonya, árpa, kukorica és rozs ipari célokra való feldolgozását tiltsa el; 4. a cukor ipari feldolgozását és felhasználását korlátozza; 5. biztosítsa a városok megfelelő tej­ellátását; 6. korlátozza a vajgyártást, a tej ipari felhasználását és feldolgozását; 7. szigorú bün­tetéssel sújtsa a bankok árufelhalmozását és áruuzsoráját, (Helyeslés.) egyáltalán tiltsa meg nekik az élelmiszerek vásárlását; 8. az uzsora­biróságot szervezze át s alkalmazzon benne ülnököket a fogyasztók köréből; 9. szüntesse meg a terménytőzsde működését; 10. forgalmi adó alól mentesítse az elsőrendű, az élet fentar­tására szükséges cikkeket; 11. az élelmiszerek szállítási díjtételeit szállítsa le; 12. szüntesse meg az állami támogatással létesített monopo­iisztikus vállalatokat; 13. a behozatalt korlá­tozza a legfontosabb és legszükségesebb cikkekre és ezek részére biztosítson teljes vámmentessé­get ; 14. a munkabérből és fizetésből élő munká­sok ós alkalmazottak, rokkantak, hadiárvák és özvegyek, munkanélküliek, betegek és elaggottak legelsőrendü élelmiszerekkel, mint liszt, kenyér, burgonya, tej, tojás ós zsírral való ellátásával népélelmezést biztosítson és az élelmiszereket olcsó áron hozza forgalomba; 15. a munka­nélküliek részére biztosítson állami vagy városi támogatást; 16. a hadirokkantak, árvák és öz­vegyek járulékait, a nyugdíjasok illetményét, a betegsegélyező táppénzt, valamint baleseti járu­lékot a drágaság mértékének megfelelően emelje fel; 17. a népélelmezés költségének fedezése cél­jából vessen ki külön adót a nagy vagyonra és nagy jövedelemre. (Helyeslés a haloldalon,) Második határozati javaslatom a következő ;

Next

/
Thumbnails
Contents