Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-55

íf) A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. sara irányul, Ausztriában pedig bankókat nyomattak. Mi Ausztria példája után megyünk. (Ugy van! Ugy van!) Ki lehet mutatni, hogy most egy éve Ausztriában olcsóbb volt minden, mint ma Magyarországon ; ki lehet mutatni, hogy Németországban még ma is olcsóbb sok mindenféle közszükségleti cikk, mint nálunk, habár Németország gabonabehozatalra szorul. Erödi-Harrach Tihamér : Általában drágább az élet mindenütt mint nálunk! Farkas István : Ha Németország, mely gabonabehozatalra szorul, tudja a kenyér árát olcsóbb színvonalon tartani és tud helyes közélelmezési politikát csinálni, akkor Magyarország, melynek kivitele van gabonában, szintén megteheti ezt kedvező feltételek mellett. Halász Móric : Nem olcsóbb a kenyér Németországban ! Dénes István : Meg kell állapítani azt a tényt, hogy olcsóbb és jobb kenyeret esznek, mint nálunk. Halász Móric : Nyolc márka egy kifli ! Rassay Károly: Mennyi egy kifli? Nyolc márka? Akkor olcsóbb, mint nálunk, mert itt 9 korona. Dénes István : És ott van kereset, itt meg nincs kereset! Farkas István : A különbség az, hogy amig Ausztriában nagy drágaság volt, annak arányában emelkedtek a munkabérek is; ott a köztisztviselők fizetése és a munkások munkabérei mindig arányban állanak a drágasággal. Ez egészen más szituáció, mint amilyen nálunk van. Komolyan kell tehát felfognunk ezt a kérdést, nem politikai szempontból, hanem az ország dolgozó népe szempontjából, abból a szempontból, hogy hogyan kerüljük el azt a nagy nyomorúságot, melyre annakidején a miniszterelnök ur célzott, hogyan kerüljük el azt a katasztrófát, amelyre utalt. Ezt csak ugy lehet elkerülni, ha a kormány komolyan hozzálát és komoly intézkedéseket tesz a drágaság letörésére. Esztergályos János: Eszében sincs! Farkas István : Hogy pedig mit tegyen a kormány, erre nézve két határozati javaslatot terjesztek elő. (Halljuk! Halljuk!) (Olvassa): »A rohamosan és feltartóztathatatlanul növekedő drágaság súlyos katasztrófa felé sodorja az országot. A munkabérből és fix fizetésből élő munkások és alkalmazottak nyomorúsága egyre nagyobb méreteket ölt. Az elsőrendű életszükségleti cikkek naponkint emelkedő ára súlyos gondnak és nélkülözésnek teszi ki a dolgozó népet. A néperő rohamosan gyengül; a nyomorúság, szegénység, munkanélküliség, növekvő halálozási, csökkenő születési, emelkedő betegségi arányszám az útjelzői annak a pusztulásnak, melybe az ország dolgozó népét a drágaság sodorta. A közeledő tél a nép nyomorúságát és nélkülözését eddig még nem látott mértékévi október hó 20-án, pénteken. ben fokozza. A kormányzat elsőrangú feladata, hogy előrelátó pénzügyi és gazdasági politikával, kielégítő és hathatós rendszabályok következetes és szigorú végrehajtásával csökkentse a drágaságot ós fokozza a nép ellenálló gazdasági erejét. A kormány ennek a kötelességének nem tesz eleget, egyoldalú gazdasági politikát folytat, amely hatósági áremelésekkel, a kivitel fokozásával, a kedvezményes ellátás megvonásával, az élelmiszerek árának emelkedését és a drágaság növekedését szolgálja. A nemzetgyűlés június 11-én megtartott ülésén a drágaság csökkentésére alkalmas rendszabályokat javasoltam, amelyek elől a kormány mereven elzárkózott. A nép nyomorúsága parancsolólag követeli tőlünk, hogy a kormány figyelmét ismét felhívjuk a drágaságra. Ha a kormány nem változtat eddigi egyoldalú gazdasági és pénzügyi politikáján, akkor a nép fokozódó nyomoruságáért és az ország romlásáért a felelősség majd kizárólag őt terheli. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Javasoljuk, utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy 1. sürgősen rendelje el az élelmiszerek, liszt, élőállat, feldolgozott hus, zsir s tojás kivitelének tilalmát; 2. az emberi táplálkozásra alkalmas kenyérmagvaknak állatok etetésére való felhasználását súlyos büntetés terhe mellett tiltsa meg ; 3. a burgonya, árpa, kukorica és rozs ipari célokra való feldolgozását tiltsa el; 4. a cukor ipari feldolgozását és felhasználását korlátozza; 5. biztosítsa a városok megfelelő tejellátását; 6. korlátozza a vajgyártást, a tej ipari felhasználását és feldolgozását; 7. szigorú büntetéssel sújtsa a bankok árufelhalmozását és áruuzsoráját, (Helyeslés.) egyáltalán tiltsa meg nekik az élelmiszerek vásárlását; 8. az uzsorabiróságot szervezze át s alkalmazzon benne ülnököket a fogyasztók köréből; 9. szüntesse meg a terménytőzsde működését; 10. forgalmi adó alól mentesítse az elsőrendű, az élet fentartására szükséges cikkeket; 11. az élelmiszerek szállítási díjtételeit szállítsa le; 12. szüntesse meg az állami támogatással létesített monopoiisztikus vállalatokat; 13. a behozatalt korlátozza a legfontosabb és legszükségesebb cikkekre és ezek részére biztosítson teljes vámmentességet ; 14. a munkabérből és fizetésből élő munkások ós alkalmazottak, rokkantak, hadiárvák és özvegyek, munkanélküliek, betegek és elaggottak legelsőrendü élelmiszerekkel, mint liszt, kenyér, burgonya, tej, tojás ós zsírral való ellátásával népélelmezést biztosítson és az élelmiszereket olcsó áron hozza forgalomba; 15. a munkanélküliek részére biztosítson állami vagy városi támogatást; 16. a hadirokkantak, árvák és özvegyek járulékait, a nyugdíjasok illetményét, a betegsegélyező táppénzt, valamint baleseti járulékot a drágaság mértékének megfelelően emelje fel; 17. a népélelmezés költségének fedezése céljából vessen ki külön adót a nagy vagyonra és nagy jövedelemre. (Helyeslés a haloldalon,) Második határozati javaslatom a következő ;