Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-60
202 14 nemzetgyűlés 00. ülése 1922. évi november hó 24-én, pénteken. ként szakadt a városok nyakába és most azok a városok, amelyek azelőtt 20—40—60%-os pótadókkal is ki tudtak jönni, ma semennyi pótadóval sem tudnak kijönni, a csőd előtt állanak ; bármennyi pótadót vetnek is ki a városi gazdálkodást egyensúlyba hozni lehetetlen ezen óriási megterhelések mellett. Olyan szabálytalanságokat látunk, hogy a városok kényszerből elköltik azokat a pénzeket, amelyek törvény szerint az állam tulajdonát teszik. Ha konszolidációt akarunk tehát, lehetetlenség mesterségesen, szinte rendeletszeiüleg, szinte törvényesen ilyen állapotokat teremteni. A vármegyei alkalmazottak létszámviszonyainak szabályozásáról szóló javaslat 14. §-a e törvény alapján előálló költségtöbbletet a belügyi tárca terhére rendeli irni. Ebben azt látom, hogy ez az első halvány lépés a felé az államosítás felé, amelynek elvben magam sem vagyok ellensége. A közigazgatás centralizációját, a közigazgatás államosítását, olyan korszakban, olyan kormányzati rendszerben, amelynek elvi alapja a reakció, nem tartom szerencsésnek és szükségesnek. Ilyen körülmények között megbecsülöm azt az autonómiát, amely, ha bizonyos felülről jövő politikai befolyásnak engedni kénytelen is, de legalább hellyel-közei bizonyos demokráciának a várát jelenti. Nekem, mint olyan embernek, ki a demokratikus fejlődésben fanatikusan hiszek, megGyőződésem, hogy ezt az országot nem fogják megmenteni sem a jelszavak, sem az ólmosbotok, ami már nem jelszó, hanem tén)^ (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Érv !) ; az a felfogásom, hogy csak olyan demokratikus uralom fogja ezt az országot helyre állítani, amely minden néprétegnek érvényesülését, vagyonosodésát, fejlődését és a nagy egyesülést eredményezi. . . Bogya János : Amelyet a szociáldemokrácia zavar. Peidl Gyula : De konyak nélkül ! Pikler Emil : Mi nem iszunk konyakot, nekünk nincs pénzünk konyakra. Bogya János : Mégis be vannak rúgva. Reisinger Ferenc : Ezután a közbeszólás után nem csodálkozom, ha a háború elvesztésének a diplomáciai sikertelenség voie az egyik főokozója. (DerüUség.) Pikler Emil : Elbogyázták a háborút ! Reisinger Ferenc : Akkor, amikor én szivem egész melegével azt érzem, hogy ezt az országot talpraállitani csak egy becsületes, demokratikus uralom képes, amelyben mindazok a gazdasági és politikai tényezők, amelyek az országban vannak, összefognak és létrehozzák azt a nagy egységet, amelyre munkásszempontból is szükségünk van, amellyel a mi pártpolitikánk sem ellenkezik : akkor olyan közbeszólást, amely épen ezen a ponton támad minket, Ízléstelennek tartok. Rothenstein Mór: A konyak teszi! Reisinger Ferenc : En ezeknek a javaslatoknak kényszerrendelet szerű végrehajtását nem kifogásolnám, mert a közigazgatás robotosainak , anyagi helyzetén van hivatva könnyíteni, kiknek nyomorúságáról magam is meg vagyok Győződve, azonban az időpontot, a véletlennek olyan összetaiálkozását, mely a választásokat megelőző idő és a rendelet kibocsátása között van, Kissé nehezményezem, Kissé olyannak tartom, mintha ebben az eljárásban talán valami kortespolitika foglaltatnék. Amennyiben pedig a belügyminister ur volt szives itt a nemzetgyűlést megnyugtatni aziránt, hogy a közigazgatás reformjáról szóló törvényjavaslatot rövid időn belül a Ház elé terjeszti és mert ezeknek a javaslatoknak az a minket főként, érdeklő része, hogy a közigazgatás alkalmazottai jobb helyzetbe jussanak, rendeleti utón már úgyis végrehajtatott, életbelépett, ezen indokolás alapján ezeket a javaslatokat nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Bogya János : Személyes kérdésben kérek szót. Elnök." Bogya képviselő ur személyes kérdésben kivan felszólalni. A képviselő urnák a házszabályok 215. §-a alapján a szólásjogot megadom. Bogya képviselő urat illeti a szó. Bogya János : T. Nemzetgyűlés ! A Ház egyik oldaláról állandóan az a közbekiáltás hangzik felém, hogy : konyak ! kcnyak ! Nem akarok e közbeszólás magas nívójának fejt eget és éret érni. Kocsmai hang ez, t. Nemzetgyűlés, (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : A konyak nem kocsmai !) amely teljesen megfelel azon urak 'nívójának, akik ezt a közbeszólást felém szokták kiáltani. Szükségesnek tartom azonban kijelenteni, hogy ennek a közbeszólásnak semmi alapja nincs, mert én nem vagyok alkoholista, nem vagyok konyakivó ember. Az urakról megvan az a véleményem, hogy nem tudnak magasabb nivón tárgyalni ! (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nekünk is megvan a véleményünk magáról/) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Esztergályos János : Ismerjük egymást ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! A képviselő urnák joga van személyes kérdésben beszélni. Bogya JánOS : Ismerem önöket és ismerem a bűnlajstromukat, a múltjukat. (Nagy zaj a szélsőhaloldalon.) Esztergályos János : Van olyan becsületes multunk, mint Bogyának. Bogya János : A múltjukért megvetem magukat. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Rendre !) Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék ilyen kifejezésektől tartózkodni. A képviselő urat ezért rendreutasítom. Méltóztassék a személyes megtámadtatás keretén belül maradni. Várnai Dániel : Jelentéktelen semmiházi ! (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Várnai képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Várnai Dániel : Jelentéktelen semmiházi ! Elnök : A képviselő urat ismételten figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. Bogya képviselő ur, tessék befejezni a beszédét.
