Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-55
12 A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. évi október hó 20-án, pénteken. Bodó János: Mennyi az órabér? Már 200 korona! (Mozgás a szélsöbalóldalon,) Farkas István : Akármennyi az órabér, még mindig nem elég! Rassay Károly : Hol van az a 200 koronás órabér ? Halljuk, nagyon kíváncsiak vagyunk ! Rupert Rezső : Te is kapsz, pedig te nem dolgozol! (Derültség. Mozgás jobb felöl.) Farkas István: T. Nemzetgyűlés! A szeptember 15-én megállapított bérstatisztika szerint szakmunkások átlagos heti bére 3667 korona 20 fillér, a gépmunkásoké 3201 korona 60 fillér, a betanított munkásoké 2965 korona 81 fillér, a napszámosoké 2701 korona, a nőmunkásoké 1943 korona 60 fillér, a magántisztviselők havi fizetése 13.000 korona, a magántisztviselőnők havi fizetése 8000 korona. Rassay Károly : Hol van hát a 200 koronás órabér ? Dénes István: Kifelejtetted a földmunkásokat! Farkas István : Beszélek azokról az 50 koronás munkabérekről, napszámokról is, amelyeket a földmunkások kapnak. Dénes István : ÍJgy van ! (Felkiáltások jobbfelöl: Hol?) Farkas István: Az állami telepeken, a dohánybeváltásnál, Mezőkövesden ! Dobóczky Dezső : Ott 200 korona napibér van! (Zaj.) Rupert Rezső : Az a baj, hogy nincs munka. Negyven korona sincs. (Felkiáltások a jobboldalon : Munkáshiány van !) Rassay Károly: Hol van munkáshiány? Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Farkas István : Ezzel szemben a drágaság indexszámai alapján ... Halász Móric: Már Bécset akarják idehozni ! Tudtam előre ! Indexszám ! Dobóczky Dezső: Hatóságilag megállapított napszám van nálunk: 200 korona! Rassay Károly: Mit csinál 200 koronával? izmikor egy kiló kenyér 140 korona ! Farkas István : ... a munkásságnak a legszükségesebb élelmiszerek, tápszerek beszerzésénél a következő összegekre volt szüksége: 1922 január 31-én 2562 korona 16 fillér, április 30-án 3540 korona 75 fillér, június 30-án 4337 korona 11 fillér, augusztus 31-én 7675 korona 92 fillér, szeptember 30-án 9513 korona 07 fillér. Most tessék ezt a két számot összehasonlítani. A legtöbbet kereső szakmunkás, tehát a kiválóan képzett szakmunkás heti átlagos keresete Budapesten 3667 K 20 fillér, ugyanakkor egy öttagú munkáscsalád szükséglete 9513 K 07 fillér. Tehát a legjobban kereső szakipari munkásnak is 5845 korona hiánya volt a mindennapi élelmezési szükségleteknél. (Ellenmondások jobbfelől) Szabóky Jenő : Egy segéd többet kap, kérem ! Farkas István : Ez nem hasból van ; tessék eljönni, megmutatom magának a számokat és a pontos adatokat, stimmelnek ezek a számok az iparegyesületével. Ha ön nem ért hozzá, ne beszéljen róla! (Zaj.) Szabóky Jenő : Majd odamegyünk tanulni ! Elnök: Csendet kérek! Pikler Emil : Az ácsorgó asszonyokat tessék megkérdezni, ott állanak egész éjszaka! Magának tele van a gyomra! (Zaj.) Rupert Rezső : Jóllakott embernek nem illik igy beszélni ! {Nagy zaj és ellenmondások jobbfelöl.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István : A népesség 1 egy másik kategóriája, amely nagyszámú, a mezőgazdasági munkás s ág és a rokkantak, a lehető legnyomoruságosabban van ellátva. Köztudomású dolog, hogy leszállította a munkásság életstandardját az a körülmény, hogy a kedvezményes ellátást elvonták tőle. (ügy van ! a szélsöbalóldalon.) Köztudomású dolog, hogy maguk ezek az elvont kedvezmények óriási pénzösszeget tesznek ki és ezek elvonása megdrágítja a ter ír élést, mert hiszen emiatt a munkabéreket fel kell emelni. Amint azonban a számok bizonyítják, ezek a munkabérek sohasem állanak arányban a megdrágult életszükségleti cikkek árával. Természetes dolog, hogy a mezőgazdasági munkásság és a vidéki kispolgárság viszonyai még kevésbé állanak arányban, mert hiszen vidéken a munkaalkalom is kevesebb és a nyáron is- a magyar alföldön munka nélkül volt a mezőgazdasági munkásság egy része... Dénes István: Nagy része! Farkas István :... ugy, hogy itt egy kétségtelenül nagy szociális nyomorúság van, amely egymagában szükségessé tenné, hogy ez ellen a nagy nyomorúság ellen, a drágaság ellen történjék hathatós kormányzati intézkedés. Dénes István : Csak a gyors földreform segit, semmi egyéb ! Farkas István : A hadirokkantak járadéka olyan alacsony, olyan kevés, hogy valóban egészen furcsa az, hogy ilyen kevés járadékot kapnak. A legutóbbi rendelet szerint a hadirokkantak nem kaptak járadékot, ha heti ezer koronát kerestek, amikor egy szabómunkás hetibére 3.677 K. Egy 50°/ 0-os rokkant évi 2400 K-t, azaz napi 6 K 66 f járadékot kap. (Egy hang a szélsöbalóldalon : Egy zsemlye ára ! Félkiáltások a baloldalon: Annyi sem!) Egy 75°/o-os rokkant évi 4200 K járadékot, vagyis napi 11 K 50 f járadékot kap. Egy 100°/o-os rokkant évi 4800 K-t, vagyis napi 13 K 33 f rokkantjáradékot kap, amiből vásárolhat magának 10 deka kenyeret. A hadiözvegyek járadéka évi 2400 K, vagyis napi 6 K 66 f, amiből még egy zsemlyét sem vehetnek. Sütő József : Egy skatulya gyufát nem kap! Farkas István : Méltóztassék nekem megengedni, hogy egy kissé rámutassak a német viszonyokra, hogy a németek hogyan bánnak a
