Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-45

42 A nemzetgyűlés 45. ülése 1022. akarja látni, minden reggel meg kell néznie a terménytőzsdét, s akkor tiz órakor egészen más lesz a budget helyzete, mint 9, vagy 11 órakor, mert hiszen a búza értéke változik és változik ezáltal az adóbevételek lehetősége is, épen ezért én sem vagyok ennek túlságosan nagy barátja. Ha ezt mégis idehozták, megcsinálták, noha én nem tudok hozzájárulni, a nagybirtok legelemibb kötelességének tartom, hogy ehhez hozzájáruljon és én azt hittem — lehet, hogy naiv voltam, — hogy a nagybirtokosok ezt az adójavaslatot ki­törő örömmel fogják elfogadni, mert ez nem sújt le rájuk jobban, mint amilyen adóteher sújtotta őket a háború előtt és mert a föld­birtokreformmal is olyan furcsán vagyunk, hogy sehogy sem vagyunk vele; van egy földbirtok­reform-törvényünk, amelyre körülbelül rá lehet mondani, hogy földbirtokreform föld nélkül, mert az a kevés föld, amelyet ilymódon rendel­kezésre bocsátanak, nem fogja megoldani a föld­kérdést. Viszont azonban az utóbbi napokban észlelt szorgalom, sietség, amellyel a földbirtok­reformot végre akarják hajtani, tessék elhinni, ez sem fog a dolgon változtatni. (Mozgás a jobboldalon.) En »destruktiv« vagyok... Urbanics Kálmán : Tudjuk régen ! Propper Sándor : . . . ón nem magamat idé­zem. Leszek bátor egészen konstruktiv urakat idézni arra vonatkozólag, hogy Magyarországon a földbirtok tekintetében mire van szükség, milyen földreformot képzelt el pl. Polónyi Géza a »Birtokpolitika« című könyvében, amely 1906­ban jelent meg a Hunnia-nyomda kiadásában. Halász Móric: Igen szép munka! Propper Sándor : A 40. oldalon azt mondja (olvassa) : »Sürgősen változtatni kell azon a jogrenden, amely mellett lehetséges, hogy 1,279.718 törpebirtokos 1,140.222 kataszteri hold földterületen gazdálkodjék, holott ugyan­akkor 3768 nagybirtokos kezén 6,898.818 katasz­teri hold birtok van, amelyből 10.000-tői 20.000 holdig 196, 20.000 holdon felül pedig 128 bir­tokos szedi a földjáradékot.« (Egy hang a szélső­baloldalon : Destruktiv !) Ezek után lehet, hogy annak fogják minősíteni, de eddig nem az volt. Ugyancsak Polónyi Géza ugyancsak ebben a könyvben azt is mondja (olvassa) : »Ha a magyar nemzeti államnak jövőt, a magyar faj­nak fenmaradást akarunk biztositani, akkor sürgősen gondoskodni kell róla, hogy a gazda­sági és pénzügyi okokból hajmeresztőén káros, társadalmi szempontból pedig egyenesen vérlázitó mai birtokmegoszlás meg legyen szüntetve.« Szomjas Gusztáv: Szépen csinálták, mikor kormányon voltak! A szovjetben kellett volna ezt elmondani. Propper Sándor: Azoknak az igen t. kép­viselő uraknak, akik tagadják pl. azt, hogy a földadónál nem lehet a kisbirtokot valamennyire kímélni és nem lehet a progresszivitást behozni, szintén felel Polónyi Géza ugyanebben a könyv­ben. Magyarázza ugyanis, hogy az általa el­évi szeptember hó 5-én, kedden. képzelt földbirtokreform szerint meg kell álla­pítani a birtokok minimumát és maximumát. A számokba nem megy bele, mert azt mondja, hogy az helyenkint változik, de azt mondja (olvassa) •. »A latifundiumok s ezek között a felosztott hitbizományok a maximumon túl eső terület tekintetében élők között az ugrásszerü­leg fokozódó progresszív adó alá esnek, halál esetére pedig az örökösök egyenkint csak a maximumnak korlátai között örökölnek. A ma­ximumon túl eső területben, amely a végrendel­kezési jog alól kivonandó, az állam egy örök­rész erejéig szükségörökös, akkor is, ha az örö­kösöknek egyenkinti részei a maximumot el nem érik. A maximumot elérő örökrészesekkel szem­ben azonban az egy vagy több örökös maxi­mumát meghaladó vagyont, mint szükségörökös, kizárólag az állam örökli.« Benne van a progresszivitás is, ugyebár a progresszivitás egy neme, de ettől függetlenül is én azt mondom egészen rusztikusán : ha lehet az adó degresszív, ugyanaz az adó miért ne lehetne progresszív is, ellenkező irányú? Ha sülyedhet az adó, miért ne emelkedhetnék? Ha lehet a kulcs kisebb, miért ne lehetne nagyobb is? Lehet, hogy ez valami olyan kü­lönleges tudománya az agrárizmusnak, amelyet nem értettem meg, de nem tudom ma sem meg­érteni. Hiszen Polónyi Géza is érti a dolgot, ő is foglalkozott a földadóval, ő is lehetőnek látja. Hallottam itt ellenvetéseket, ezeket azon­ban nem tudom elfogadni. Azt mondják pl., hogy egy gazdag városi vesz magának 10 holdas birtokot. A városban van hatalmas, igen nagy vagyona és ez a va­gyona nem predesztinálja arra, hogy csökkenő adót fizessen. Roppant egyszerű a megoldás. Hiszen annyira ismerjük egymást. Egy egy­szerű adóbevallás kell. Más birtokoknak, más vagyonoknak, más jövedelmeknek bevallása alap­ján meg lehet állapítani azt, hogy az a pesti gazdag, akinek X község határában 10 holdja van arra, hogy kimenjen oda egy kis árnyékot szedni magára nyáron, nem esik progresszió alá, nem fizet csökkenő adót, mert a városban más adótárgyakban és más javakban megfelelő va­gyona van. Meg lehst állapítani ; csak félre kell tenni a nagybirtokos-szempontokat, félre kell tenni a hatalmi szempontokat, nyugodtan meg lehet csinálni, technikailag meg lehet oldani a minimum kérdését a birtoknál és meg lehet oldani a progresszió kérdését. Ezt még Jiem próbálta meg senki. Halász Móric: De nem lehet! Propper Sándor : Bocsánatot kérek, én figye* lemmel kisértem az idevaló irodalmat ; ha kíván­csiak rá, meg fogom mutatni. Lehet a dolgot megoldani, de nem engedi meg az osztályok hatalmi elhelyezkedése, nem akarnak több adót vállalni, ezért elméleti vesszőparipára ülnek és azt mondják, hogy ezt pedig megcsinálni nem lehet technikai okoknál fogva, mert előfordulhat,

Next

/
Thumbnails
Contents