Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-53

A nemzetgyűlés 53. ülése 1922. hamarább, mert, sajnos, itthon és külföldön is gyakran beleesünk ebbe a hibába, hogy a későn közzétett kiadványok elveszítik időszerűségüket, elavulnak s legtöbbnyire legjobb esetben csak történeti és elméleti értékkel birnak. Yégül avval a kéréssel fordulok a kereskedelemügyi minister úrhoz, méltóztassék azt is lehetővé tenni, hogy az 1897. évi XXXV. te. alapján az országgyűlés elé terjesztendő jelentés a kormány működéséről, az ország közállapotairól, az ahhoz csatolt évkönyvvel együtt minél hamarább napvilágot lásson. Tudom, hogy az Emiltett törvény értelmében a jelentés bemutatása a ministerelnök ur kötelessége a költségvetés beterjesztése kapcsán. E kötelesség tehát tulajdonképen csak a költségvetés beterjesztésével válik esedékessé. De ezek az adatok napjainkban épen mindnyájunk számára, akik országos ügyekkel foglalkozunk, annyira szükségesek és fontosak, hogy e kiadvány alkotmányjogi fontosságúnak nevezhető s annak mielőbbi megjelentetése valóban a köz érdekében áll. Magát a jelentést, ismétlem, tudomásul veszem és a felhatalmazás abban foglalt megadásához a magam részéről készségesen hozzájárulok. (Helyeslés és éljenzés jobbról és a középen.) Elnök : Ki következik ? Forgács Miklós jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! A kereskedelmi kormány a statisztikai adatok összeszedésével messzemenő célokat vél szolgálni, amint azt a benyújtott jelentés szövegében olvasom. így azok a hitelgazdaságban és a rész vény társulatok életében beállott változások folytán szükséges kormányintézkedés céljainak alapjául szolgálnak egyrészt, másrészt, az ipari többtermelés előmozditása végett az ipartelepek termelési és üzemi viszonyainak szakszerű és tüzetes megfigyelésére halaszthatatlanul szükségesek. Azt mondja továbbá a jelentés, hogy a gazdasági élet megjelölt ágaiban az országhatárok megváltozása folytán mutatkozó eltolódások mérvének, irányának és hatásának megaiiapiuasa céljából kell a statisztikai adatokat a változott viszonyoknak megfelelő módosításokkal gyűjtetni. Továbbá, olvassuk a jelentésben, a fentEmiltett statisztikai adatokra az ország gazdasági életének helyes irányitása szempontjából mielőbb szüksége van a kereskedelmi minister urnák, miért is az adatgyűjtés nem halasztható el addig az időpontig, mig a költségvetés benyujtatik. Végül azt a megjegyzést találjuk, hogy 1922-től kezelve ezeket a statisztikai felvételeket minden esztendőben rendszeresen foganatosítani fogják. Eddig ez helyes. Azt látjuk ebből, hogy a magyar gazdasági élet retablirozásához szükségesek ezek a statisztikai felvételek, ha azonban a dolog igy áll, fel kell vetnem azt a kérdést, vájjon az a másik és Magyarország gazdasági struktúrája szempontjából fontosabb gazdasági kérdés nem érdekli-e a kormányt. Ha évi szeptember hó 18-án, hétfőn. 453 retablirozni kell a magyar gazdasági életet, a változott viszonyokból kell alkalmazni, miért nem történik intézkedés megfelelő mezőgazdasági statisztikai felvételek iránt? Hiszen az ország uj gazdasági helyzete itt is meglehetősen nagy és súlyos eltolódásokat okozhatott. Ha tehát a kormány, a különböző szakra in isterium ok, uj alapokra akarják helyezni a gazdasági termelést és ennek céljából meg akarnak ismerkedni a változott helyzettel, egészen természetes, hogy a merkantil termelés mellett nem hagyhatják figyelmen kivül az agrár termelést sem. A bejelentés, illetve a hozzácsatolt anyag, a statisztikai minták, az én felfogásom szerint meglehetősen pongyolán vannak összeállítva és egyáltalában nem látszik meg rajtuk, hogy túlságosan nagy figyelmet fordítottak volna a szükségletekre és hogy az összes érdekeltségekkel megbeszélték volt. Nem tudom, megbeszélték-e a munkásérdekeltséggel azt, hogy evvel a nagy munkával kapcsolatban, különösen ha ez a nagy munka rendszeresen fog folyni, végre rá kellene térni egyszer Magyarországon is a szociális statisztika felvételére, a szociális viszonyok statisztikai alapon való figyelembe vételére. A bejelentésbe erre vonatkozólag, hogy ugy mondjam, az ügyhöz hozzátartozó szimpla kérdéseken kivül semmiféle intézkedés nem történt. A szociális statisztika a mai helyzetben olyan nagyun szükséges, hogy azt mellőzni egyáltalában nem lehet. Külföldön már a háború előtt igen mélyreható ilyen statisztikát vezettek és bocsátottak a közvélemény rendelkezésére, amiből, ugyebár, azután az az előny származik, hogy a munkáskérdéssel nemcsak felületesen foglalkoznak, hanem amikor valamilyen ilyen kérdésről van szó, akkor megbízható statisztikai adatokra támaszkodhat a kormány. Figyelmébe ajánlom a kereskedelmi kormánynak a német Reichstatistisches Amt külön kiadványát a Reichsarbeitsblattot, amely kizárólag munkásstatisztikávai foglalkozik és állandóan rendszeresen tájékoztatja a német közvéleményt a szociális problémákról és a munkásviszonyok állásáról. Egy ilyen nagy apparátussal meginduló adatszerzés és gyűjtésbe, amely különösen minden esztendőben vissza fog térni és ezt a fáradságot, ezt a befektetést ugy a hivataltól, mint az egyes munkaadóktól, gyáraktól, üzemektől minden esztendőben be fogja igényelni, azt hiszem, be lehetne kapcsolni legalább a kezdetleges formáját egy szociális statisztikai felvételnek. A termelés statisztikáján kivül munkásstatisztikára is feltótlenül szükség van. Itt a jelentésbe foglalt munkák közül egyetlen olyan kérdést nem látok, amely ezt a gondolatot fedné. Nincs kérdés például a munkásegészségügyről, nincs kérdés, arról, hogy a különböző foglalkozási ágakban milyen speciális megbetegedések és veszélyek állanak fel, nincs kérdés arról, hogy a különböző üzemek technikai berendezései milyen különleges balesetkockázatokkal járnak,