Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-52

A nemzetgyűlés 52. ülése 192$. évi szeptember hó 16-án, szombaton. 427 " Nézzük csak, mit igér a ministerelnök ur miskolci programmabeszédében ? A ministerelnök ur akkor azt mondotta, ... Györki Imre: Ezt be kellett tanulnia min­den egységes pártinak. Farkas István (Olvassa): »Sohasem volt igaz, hogy a proletárnak nincs hazája, de ma még kevésbé igaz, mert a sok szenvedés, nélkü­lözés miatt, amelyben vagyunk, kétszeresen szen­ved az országban az, aki szegény ember. Nekik is érdekük tehát, hogy újból legyen egy erős állam, amely védelmet nyújt a külföldi beavat­kozás ellen, amely munkaalkalmat ad, amely megfelelő díjazással tudja honorálni a munkát, amely ellátja mindazokat, akik a munkában elfáradtak.« Azt mondotta továbbá a minister­elnök ur (Olvassa): »Demokráciát akarunk terem­teni azért, mert ebben az országban ma már mindenki megkivánhatja, hogy a közügyek inté­zésében résztvegyen.« Több ilyen szemelvényt lehetne felolvasni a ministerelnök ur beszédéből és lehetne bizcnyi­tani azt, hogy a demokrácia, a népjólét jelszavá­val ment a ministerelnök ur a választásokba : ezzel a jelszóval teremtette meg a pártot . . . Propper Sándor: És az erőszakkal. Farkas István : . . .'és most olyan intézkedé­seket tesz, amelyek ellenkeznek a választások igért programmjával, amelyek ellenkeznek a demo­kráciával, ellenkeznek az alkotmányé s élettel. Batitz Gyula : Es a kiengesztelődéssel is. Farkas István : A kormány hatályon kivül helyezett egy csomó olyan rendeletet, amelyeket a kivételes hatalom, alapján adtak ki, meghagyott azonban olyan rendeleteket, amelyek kifejezetten a közszabadságokat sértik, amelyek kifejezetten a közszabadságokat nyomják el, amelyek az egyesü­lési jog, a sajtószabadság, a gyülekezési jcg ellen irányulnak, amelyek az internálást tartják fenn. Fentartotta mindazokat a rendeleteket, amely rendeletek a szabadságjogokat sértik, és amelyek mind olyan alkotórészei az alkotmányos életnek, amelyek nélkül rendes, normális alkotmányos életet élni nem is lehet. Nem akarom itt felolvasni ezeket, csak megállapitom, hogy az esküdtbirósá g hatályon kivül helyezésére, az internálás fentar­tására, az egyesülési és gyülekezési jcg korláto­zására vonatkozó összes rendelkezéseket fentar­tották, Ezek az összes rendelkezések hatályban vannak. Hatályban tartják a sajtó korlátozására vonatkozó összes rendeleteket és ezzel a gondolat­szabadságot meghagyják abban a bilincsbeverés­ben, amelyben a háború alatt és az előző esztendő­ben is tartották. A kormánynak ez a rendelkezése kétségtele­nül azt bizonyítja, hogy eltért attól az Ígérettől, amelyet a választásokon vallott; azt bizonyítja,» hogy a kormánynak abszolutisztikus céljai vannak ; ast bizonyítja, hogy ez a kormányzat nem mer be­rendezkedni az alkotmányosság szellemében, fél a néptől, fél attól, hogy itt kritika hangozzék el, és ezzel Magyarország fejlődését, erősödését gá­tolja és akadályozza. Az a kormányzati politika tehát, amelyet a kormány követ, egyoldalú, alkot­mányellenes, munkásellenes osztálypolitika; olyan osztálypolitika, amely önző, amely rideg, amely nem számol az élet tényeivel, amely nem számol az ország szükségleteivel, és amely nem veszi figyelembe azt a sok szenvedést, bajt, nyomort, nélkülözést, amely ebben az országban van. Bocsánatot kérek, ezt nem akadékoskodás­ból teszem szóvá, de szomorú dolog, ha egy kor­mányzópárt, egy egységes párt, egy nagy többsé­get alkotó parlamenti párt nem tud másképen gon­dolkozni. Hiszen tapasztalhattuk itt a Házban, a tárgyalások folyamán, mennyire elfogultan, meny­nyire egyoldalulag Ítélik meg a kérdéseket, és nem tudják ezt az országot jobb kormányzással elkép­zelni, mint ahogy ők kormányoznak. Ennek a kor­mányzati poUtikának következménye azután az, hogy annyi az üldözés, annyi a szenvedés, és az egész állami gépezetnek egyoldalú működése annyi bajt csinál ebben az országban, amely elkeseríti, elidegeníti a népet. Meit a múltban is az volt a baj, hogy az állami közigazgatás arra a kényelmes álláspontra helyezkedett : ami uj volt előtte, amit nem,tudott megérteni, nem fogott hozzá, nem gon­dolkodott azon, hogy ezt az uj jelenséget megértse, megmagyarázza és megoldja, hanem egyszerűen elnyomta, elfojtotta. Ezt a módszert követik most is, és sajátságos jelenség, hogy felülről csinálják, mert egészen bizonycs, hogy ha a kormány nem így irányítaná, ha a kormány más politikát csi­nálna, ha a kormány az egyesülési és gyülekezési jogot érvény r bentartaná, ha a kormány ezeket a rendeleteket hatályon kivül helyezné, ha a kormány az alkotmányos életet helyreállítaná, akkor ez a közigazgatás is ehhez idomulna, ehhez simulna, és akkor a megértés, az előrehaladás, a kibontakozás lehetősége mindig j óbban adva volna, mint így. Ennek a politikának következménye, hegy olyan jelenségekkel találkozunk, hegy ma ez a gépezet hazug jelentéseket ad le, és a legfőbb hatóságokat, a ministeriumokat félrevezeti. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon,) A legutóbbi interpella ­cióval kapcsolatban hallottak önök egy csomó anyagot ; bár van halmazával azóta is uj és uj ; adat, én nem akarom, ezeket felolvasni, és nem akarcm. velük önöket foglalkoztatni. Egy tényt ; azonban ki kell emelnem. Ez az egy tény az, bogy \ a legutóbbi időben megint ugyanazzal a rö vi dk'tó ' közigazgatási szellemmel találkczunk, amely a 'régi világban szokásban volt, hegyha t. i. bejelen­tettek egy gyűlést a szabad ég alá, akkor kiadott i olyan végzést is, hogy nem engedem, betiltom a | gyűlést, m.ert alacsony az épület. Ilyen végzéseket is adtak ki magyar szolgabirák, (Egy hang a szélső­l baloldalon : Ne bántsd a szolgabírót !) mert az . elintézés blankettaszerü volt, azt sem nézték, hogy nevetségessé válnak, ha a blanketta szöve­gén nem változtatnak. Azonban, ha hivatkozom, erre, csak egy dolgot akarok felemlíteni, hegy t. i. a magyarországi szociáldemokrata pártot megint kendik feloszlatni. 54'

Next

/
Thumbnails
Contents