Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-52
A nemzetgyűlés 52. ülése 192$. évi szeptember hó 16-án, szombaton. 427 " Nézzük csak, mit igér a ministerelnök ur miskolci programmabeszédében ? A ministerelnök ur akkor azt mondotta, ... Györki Imre: Ezt be kellett tanulnia minden egységes pártinak. Farkas István (Olvassa): »Sohasem volt igaz, hogy a proletárnak nincs hazája, de ma még kevésbé igaz, mert a sok szenvedés, nélkülözés miatt, amelyben vagyunk, kétszeresen szenved az országban az, aki szegény ember. Nekik is érdekük tehát, hogy újból legyen egy erős állam, amely védelmet nyújt a külföldi beavatkozás ellen, amely munkaalkalmat ad, amely megfelelő díjazással tudja honorálni a munkát, amely ellátja mindazokat, akik a munkában elfáradtak.« Azt mondotta továbbá a ministerelnök ur (Olvassa): »Demokráciát akarunk teremteni azért, mert ebben az országban ma már mindenki megkivánhatja, hogy a közügyek intézésében résztvegyen.« Több ilyen szemelvényt lehetne felolvasni a ministerelnök ur beszédéből és lehetne bizcnyitani azt, hogy a demokrácia, a népjólét jelszavával ment a ministerelnök ur a választásokba : ezzel a jelszóval teremtette meg a pártot . . . Propper Sándor: És az erőszakkal. Farkas István : . . .'és most olyan intézkedéseket tesz, amelyek ellenkeznek a választások igért programmjával, amelyek ellenkeznek a demokráciával, ellenkeznek az alkotmányé s élettel. Batitz Gyula : Es a kiengesztelődéssel is. Farkas István : A kormány hatályon kivül helyezett egy csomó olyan rendeletet, amelyeket a kivételes hatalom, alapján adtak ki, meghagyott azonban olyan rendeleteket, amelyek kifejezetten a közszabadságokat sértik, amelyek kifejezetten a közszabadságokat nyomják el, amelyek az egyesülési jog, a sajtószabadság, a gyülekezési jcg ellen irányulnak, amelyek az internálást tartják fenn. Fentartotta mindazokat a rendeleteket, amely rendeletek a szabadságjogokat sértik, és amelyek mind olyan alkotórészei az alkotmányos életnek, amelyek nélkül rendes, normális alkotmányos életet élni nem is lehet. Nem akarom itt felolvasni ezeket, csak megállapitom, hogy az esküdtbirósá g hatályon kivül helyezésére, az internálás fentartására, az egyesülési és gyülekezési jcg korlátozására vonatkozó összes rendelkezéseket fentartották, Ezek az összes rendelkezések hatályban vannak. Hatályban tartják a sajtó korlátozására vonatkozó összes rendeleteket és ezzel a gondolatszabadságot meghagyják abban a bilincsbeverésben, amelyben a háború alatt és az előző esztendőben is tartották. A kormánynak ez a rendelkezése kétségtelenül azt bizonyítja, hogy eltért attól az Ígérettől, amelyet a választásokon vallott; azt bizonyítja,» hogy a kormánynak abszolutisztikus céljai vannak ; ast bizonyítja, hogy ez a kormányzat nem mer berendezkedni az alkotmányosság szellemében, fél a néptől, fél attól, hogy itt kritika hangozzék el, és ezzel Magyarország fejlődését, erősödését gátolja és akadályozza. Az a kormányzati politika tehát, amelyet a kormány követ, egyoldalú, alkotmányellenes, munkásellenes osztálypolitika; olyan osztálypolitika, amely önző, amely rideg, amely nem számol az élet tényeivel, amely nem számol az ország szükségleteivel, és amely nem veszi figyelembe azt a sok szenvedést, bajt, nyomort, nélkülözést, amely ebben az országban van. Bocsánatot kérek, ezt nem akadékoskodásból teszem szóvá, de szomorú dolog, ha egy kormányzópárt, egy egységes párt, egy nagy többséget alkotó parlamenti párt nem tud másképen gondolkozni. Hiszen tapasztalhattuk itt a Házban, a tárgyalások folyamán, mennyire elfogultan, menynyire egyoldalulag Ítélik meg a kérdéseket, és nem tudják ezt az országot jobb kormányzással elképzelni, mint ahogy ők kormányoznak. Ennek a kormányzati poUtikának következménye azután az, hogy annyi az üldözés, annyi a szenvedés, és az egész állami gépezetnek egyoldalú működése annyi bajt csinál ebben az országban, amely elkeseríti, elidegeníti a népet. Meit a múltban is az volt a baj, hogy az állami közigazgatás arra a kényelmes álláspontra helyezkedett : ami uj volt előtte, amit nem,tudott megérteni, nem fogott hozzá, nem gondolkodott azon, hogy ezt az uj jelenséget megértse, megmagyarázza és megoldja, hanem egyszerűen elnyomta, elfojtotta. Ezt a módszert követik most is, és sajátságos jelenség, hogy felülről csinálják, mert egészen bizonycs, hogy ha a kormány nem így irányítaná, ha a kormány más politikát csinálna, ha a kormány az egyesülési és gyülekezési jogot érvény r bentartaná, ha a kormány ezeket a rendeleteket hatályon kivül helyezné, ha a kormány az alkotmányos életet helyreállítaná, akkor ez a közigazgatás is ehhez idomulna, ehhez simulna, és akkor a megértés, az előrehaladás, a kibontakozás lehetősége mindig j óbban adva volna, mint így. Ennek a politikának következménye, hegy olyan jelenségekkel találkozunk, hegy ma ez a gépezet hazug jelentéseket ad le, és a legfőbb hatóságokat, a ministeriumokat félrevezeti. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon,) A legutóbbi interpella cióval kapcsolatban hallottak önök egy csomó anyagot ; bár van halmazával azóta is uj és uj ; adat, én nem akarom, ezeket felolvasni, és nem akarcm. velük önöket foglalkoztatni. Egy tényt ; azonban ki kell emelnem. Ez az egy tény az, bogy \ a legutóbbi időben megint ugyanazzal a rö vi dk'tó ' közigazgatási szellemmel találkczunk, amely a 'régi világban szokásban volt, hegyha t. i. bejelentettek egy gyűlést a szabad ég alá, akkor kiadott i olyan végzést is, hogy nem engedem, betiltom a | gyűlést, m.ert alacsony az épület. Ilyen végzéseket is adtak ki magyar szolgabirák, (Egy hang a szélsől baloldalon : Ne bántsd a szolgabírót !) mert az . elintézés blankettaszerü volt, azt sem nézték, hogy nevetségessé válnak, ha a blanketta szövegén nem változtatnak. Azonban, ha hivatkozom, erre, csak egy dolgot akarok felemlíteni, hegy t. i. a magyarországi szociáldemokrata pártot megint kendik feloszlatni. 54'
