Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-52

128 A nemzetgyűlés 52. ülése 1922. évi szeptember hő 16-án, szombaton. Propper Sándor: Hányadszer ? Már vagy ötször eltemették ! Farkas István : A váli főszolgabíró a bicskei szociáldemokrata pártot végzéssel feloszlatta. Itt van a hivatalos végzés eredetiben ; nem. olvasom fel az egészet, csak egyes passzusait ; akit érdekel, olvassa el. Roppant nagy bölcsességre, roppant nagy szociális érzésre és valami nagy politikai érettségre vall, amiker egy parlamenti képviselet­tel is biró, létező pártrt egy szolgabíró felcszlat azon a cim.en, hegy nincsenek belügyministerileg láttamozott alapszabályai ! (Mozgás.) Saly Endre: Az egységes pártnak vannak? (Felkiáltások a jobboldalon : Vannak !) Propper Sándor : Biztosan vannak ! Farkas István : Kérdezem, hol alakulnak a politikai pártok belügyministeri jóváhagyással ? Hol élünk ? Es ha ez viccnek és komikumnak nagyon jó, borzasztóan szomorú, borzasztóan két­ségbeejtő, hogy lehetséges ilyen intézkedés ebben az országban. Nem is abból a szempontból nézem, ezt a kér­dést, hogy feloszlatták ; m.á s, messzebbmenő, na­gyobb perspektívából nézem és mindenkinek abból kellene néznie. Nem mesterséges elégületlenség­tenyésztés az olyan kermányzati intézkedés, amely így elkeseredést vált ki ? Hát azt hiszik még min­dig, hogy egy világáramlatot, egy eszmei felfogast rendeletekkel ki lehet irtani ? Mi azt a módszert követjük, hogy mindenhol még a megalakulást is azért jelentettük be, hegy ott legyen a hatóság, hegy tudjon róla, hegy tud­jon, lásson minden összejövetelt. Ha összejön öt végrehajtó-bizottsági tag, bejelentik, hegy a ható­ság tudjon róla, mert elejét akarjuk venni min­dennemű titkos szervezkedésnek. Most mit csinál a kormányzat ? Nem engedi. Hát azt hiszi a t. kormány, hogy ti tokban nem fognak szervezkedni ? Az elkeseredés kiváltja belőlük azt, ha nem enge­dik őket rendszeresen működni. Ha nem jó a fel­színen, szem előtt lenni, le kell menniök a föld alá. Azt hiszi a belügy minist er ur, hegy ha ilyen utasí­tást ad ki, akkor nem lesz szociáldemokrata Bics­kén ? Téved, nagyon téved. Meg fogják találni a módját annak, hogy szervezkedjenek. Ez nem az első eset. Ott volt a Bánfíy-féle üldözés, amikor Budapesten sem lehetett összejönni hárem ember­nek, k koncolták, vitték, üldözték az embereket, és ép a toloncolással és üldözéssel vitték szét az országban a szocializmust. Saly Endre: Lásd Németországban! Farkas István : Ez már régen beigazolt tény a munkasmozgalomban. Nem. rendőri ésszel, rendőri erőszakoskodással, hanem okos politikával lehet itt eljárni, a rendőrnek itt csak az lehet a szerepe, hogy a közrendre vigyázzon, ne pedig pclitizáljcn ! Nálunk ellenkezően áll a delcg. Nagyon szemeru jelenség, begy Magyarországon lehetséges az, hegy ma, vész, pusztulás, vihar, összeomlás után, amikor ezt a munkásmozgalmat is asszimilálni kellene, inkább belegyökereztetni a nemzet testébe, ami a kormányzati politikának ve Ina a kötelessége, i$y járnak el. Tessék végignézni Németé rszá gen, tessék végignézni a nyugati államokon, ahol már a háború előtt hatalmas törvényhozás volt, amely szociál­politikát, munkasvédelm.et valósitett meg, a mun­kásoknak mindenütt megadta az egyesülési és gyü­lekezési jeget, bevonta őket mindenütt az állam összes intézményeibe, hegy az államnak részesei legyenek, megtanította megbecsülni és szeretni a szabadságot, a dem.okráciát és kifejlesztette ben­nük a felelősségérzetet ! Ez állami feladat, állami szempont és ez közelebb hezza az osztályékat az osztályokhoz, úgyhogy ha van is osztályharc, az demokratikus fermak között felyik le. Propper Sándor: Most felülről csinálják! Farkas István : Ilyen súlyos viszonyok között nekünk kell a kormányt figyelmeztetni erre, holott neki előrelátóbbnak kellene lennie, neki jobban kellene látnia ezeket a dolgokat. Annak a sok baj­nak, szenvedésnek, amin a m.unkásságis keresztül­ment és ami utána következett, legnagyobb rész­ben az volt az okozója, hogy itt rendőri ügynek tekintették az egész szociális problémát és Andréka Károlyon kivül azzal senki nem. fcglalkczctt. Ha pedig a vidéken mutatkoztak jelenségek, az illető­ket egyszerűen toloncolták, becsukták, üldözték, zsuppolták,fényképezték, elitélték, mert az állam, közigazgatási gépezete felülről nem. kapott meg­felelő utasítást és kioktatást, hanem, kapett ilyen rendeleteket, amilyeneket mcstis hatályban hagyott a t. kormány. Én ugy látom, hogy a kormány ezekkel az egyoldalú intézkedésekkel sek bajt okoz és azért hoztam ide ezt a kérdést, amelyre vonatkozóan eloteij észtem az összkermányhoz a következő in­terpellációmat : (Halljuk! Halljuk! a szélsőbal­oldalon. Olvassa.) »A kormány legutóbb a kivételes hatalom alapján kibccsatott rendeletek egy csoportját ha­tályon kivül helyezte, de a kivételes hatalom alap­ján kibocsátott rendeletek közül hatályban hagyta az egyesülési és gyülekezési jeg korlátozásáról, az internálásról, a rendőii felügyeletről és jelentkezési kényszerről, a távírda- és teleföncenzúráról . . .« Propper Sándor: A ministerelnök ur kijelen­tette, hogy nincs cenzúra ! Itt a Házban jelen­tette ki ! Rakovszky Iván belügyminister : Csak külföldi cenzúra van ! Tanulják meg a kérdést ! Propper Sándor: Majd hozok egy csomó fel­bontott levelet ! Urbanics Kálmán : A maga levelei nem hite­lesek ! Szabó József: Feltörik a levelünket és a Nép­szava közli másnap ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Farkas István (tovább olvassa) : »... az egyes belföldi lapok megjelenésének és terjesztésének eltiltásáról, a külföldről bejövő sajtótermékek ellenőrzéséről, az esküdtszéki bíráskodás felfüggesz­téséről, a rotációs újságpapír forgalmának korláto­zásáról szóló stb. rendeleteket.« »Miután a hatályban hagyott rendeletek mind-

Next

/
Thumbnails
Contents