Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-50

A nemzetgyűlés 50. ülése 1922. évi szept. hő 14.-én, csütörtökön. 345 tartozni a "gyógyszertárak, azután a különféle üzemek, bányaművek, vagy a földek bérlőinek keresete, idetartoznak majd az örökbérek s a földjáradékok élvezőinek keresete. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Először is, ha a javaslatnak intézkedéseit vizsgálom, kénytelen vagyok megállapítani, hogy még az illető kereseti források között is, illetőleg a kereseti forrás alanyok között is a legcsodálatosabb különbségeket fogja eredményezni ez a törvényjavaslat aszerint, hogy az illetők hol laknak és aszerint, hogy az a hely, ahol ők laknak, a vagyoni viszonyainál fogva mennyiben szorul rá az illető szabad foglalkozást űzőknek adójára. Méltóztassanak csak olyan várost felvenni, mint például Debrecen vagy Szeged, vagy Kecskemét városa is, szóval az alföldi városok nagyrésze, amelyek sok-sok tízezer holdra menő ingatlannal birnak, melyet ha a városok megfelelően jól kezelnének, rentábilisan kiadnának, olyan jövedelmeket biztosithatnának maguknak, hogy a pótadóra jóformán rá sem szorulnának. Már most bekövetkezhetik az az eset, hogy az ügyvéd vagy kereskedő, vagy akármilyen más szabad keresetforráshoz tartozó azok közül, akiket az előbb felsoroltam, akik ilyen városban laknak, melynek nagyon sok örökölt jövedelme van, egyáltalában nem is lesz adó alá vonva s ha ez a város az illetők kereseti adója cimén nulla kulcsot fog megállapítani, vagyis nem hajt be rajtuk semmit, az az ügyvéd, aki ilyen városban lakik, jóformán semmi kereseti adót nem fizet, ellenben annak a másik ügyvédnek vagy orvosnak, aki nem ilyen szerencsés városban lakik, az adóját ministeri engedélylyel a tiszta kereset 10°/

0-áig emelhetik. T. Nemzetgyűlés ! Ez maga elégséges volna ahhoz, hogy ezt a szakaszt ilyen alakban semmi körülmények között ne tartsuk fenn. Mert hogy ugyanazon foglalkozási ágak között a lakhely szerint ilyen különbségek jöhessenek létre, azt én igazságosnak és helyesnek el nem ismerhetem. Különösen áll ez Budapest fővárosára nézve. Hiszen azoknak a kereseti forrásoknak alanyai, akiket itt felsoroltam, legnagyobb részben — talán nem csalódom, ha az^t mondom 75°/o-ban — Budapesten laknak. Én nem szeretek ugyan a számokkal dobálódzni és őszintén bevallom, hogy ennek az állításomnak megalapozására tulajdonképen számadatom nincs, mert hiszen sehonnan sem tudom megállapítani, hogy ezek a keresetforrások tényleg hány százalékban laknak Budapesten, de körülbelül, aproximative, inkább gyakorlati érzékből kiindulva mégis merem hinni, hogy nem nagyon tévedek, ha azt állítom, hogy az előbb felsorolt keresetforrásoknak 75°/

0-a Budapest javára fog adózni. Ulain Ferenc: Az ügyvédeknél talán. Gaal Gaston: Mi lesz ennek a következménye, t. Nemzetgyűlés ? A következménye természetesen az lesz, hogy Budapest háztartásáról NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — IV. KÖTET. bővebben történik gondoskodás. Budapesten talán nem is kell kimeríteni azt a bizonyos 10°/o-ot, amelyet a törvény megenged a t. minister urnák, ellenben feltétlenül ki kell majd meríteni kisebb városokban és abszolút biztossággal ki kell majd meríteni a faluban. Emellett a budapesti egyéb adózók, akik majd községi pótadó alá esnének, pî. a háztulajdonosok, esetleg mentesek lesznek a községi pótadó alól, mert hiszen a kereseti adó forrásából Budapest esetleg az összes kiadásait fedezheti. Ugyanez a helyzet a vidéki városban nem fog beállani. A vidéki városban külön községi pótadó alá lesz vetve a háztulajdonos is, azonkívül a földtulajdonos, a falun pedig feltétlenül és egész bizonyossággal az összes községi terheknek 99°/o-a fog majd a háztulajdonosok és földtulajdonosok nyakába esni. Mindezek az indokok magukban véve is elegendők ahhoz, hogy ezt a szakaszt lelkiismeretem szerint el ne fogadhassam. De mást is keresek én ebben a szakaszban. Hol van itt a progresszió, mélyen t. minister ur ? Én itt progressziót csak egyet látok, azt, hogy a budapesti ügyvéd majd kevesebbet fizet, mint a lengyeltóti ügyvéd. Ha ez progresszió, akkor progressio in peius, rosszabb irányban; épen az fog többet fizetni, akinek keresete sokkal kisebb, vagyis a vidéki ügyvéd. Mi lesz ennek a másik következménye ? Az, hogy az orvos, a mérnök, a vállalkozó, általában mindazok a kereseti ágak, amelyeket ezen szakasz alapján akar a minister ur adóztatni, menekülni fognak a vidékről és azokba a városokba koncentrálódnak, ahol a nagyobb, reális jövedelmi források folytán az ő adójuk mindenesetre kisebb lesz. Be fog állni az a helyzet, amely már most is megvan, hogy pl. egyes vidékeken nem lehet orvost kapni. Hiába irják ki a pályázatot, orvos nem vállalkozik. Magyarországnak egész nagy régiói vannak orvosi kezelés nélkül. Kicsit javult a helyzet, amióta Magyarország csonka Magyarország lett, mert egy csomó menekült orvos jött ide, aki kénytelen volt vidéken is elhelyezkedni. Azt hiszem azonban, ma is van még elég betöltetlen körorvosi állás, — és ebben a mélyen t. minister urnák kollégája, a belügyminister ur mindenesetre tud felvilágosítást adni — ahova orvos ma sem vállalkozik. Mi lesz akkor, ha ez a törvény életbe lép és ha azt a vidéken lakó, különben is hátrányosabb helyzetben lévő orvost még magasabb kereseti adókulccsal is sújtjuk? Feltétlenül beáll megint a beözönlés a városokba, az ilyen szabad foglalkozási ágak gyakorlóinak a vidékről való menekülése, ami — azt hiszem — semmi körülmények között kívánatos szociális vagy társadalmi tünetnek el nem fogadható. Mondom, mélyen t. Nemzetgyűlés, ez csak az a bizonyos indirekt progresszió, de hol van a direkt progresszió ? Hol van az igazság abban, 44