Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

A nemzetgyűlés 49. ülése J922, politikai megGyőződésüket változtatták, de óva­tosan vigyáztak arra, hogy ez a változás akkép történjék, hogy mindig el tudjanak helyezkedni a kormány mögött, én pedig, ha felfogásomat revizió alá vettem, ilyen szempontokat soha sem tekintettem, hanem elmentem arra a padra, ahol üldözésnek, ha kellett, súlyos támadásnak voltam kitéve. Lehet, hogy nehéz idő volt 1907-ben, mikor képviselőtársam egy páholyfelterjesztésben állás­pontját kifejtette, figyelmeztetem azonban, hogy 1917-ben még az a hatalom volt az állam élén . . . Ulain Ferenc: Már Tisza nem volt! Akkor ő már lemondott. Rassay Károly : • . • Tisza nem volt, de azok kezében volt a hatalom, akikkel a t. képviselőtársam harmonizált felfogásában és talán esak véletlen, hogy ma megint azok között ül, akik mögött a hatalom van. (Mozgás jobb felől.) Elnök : Ki a következő interpelláló ? Petrovics György jegyző : Rassay Károly ! Rassay Károly : Kérem interpellációmnak a következő interpellációs napra való elhalasztását. Elnök : Azt hiszem, a Ház beleegyezik, hogy Rassay képviselő ur interpellációját a legközelebbi interpellóciós napon mondhassa el. Ki következik? Petrovics György jegyző : Szeder Ferenc ! Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Hallottuk itt már többször egyes képviselők felszólalása alkalmával, hogy mostani leromlott állapotunkban tönkretett gazdasági életünk talpraállitása érdeké­ben mindenkinek megfeszitett munkával kell dol­goznia. Nemcsak a családfőnek, hanem a család minden egyes tagjának munkához kell látnia és inaszakadtáig dolgoznia, hogy lerongyolt gazda­sági életünket és tönkretett országunkat újjá épithessük. Minduntalan arról hallunk beszélni, hogy országunkat csak munkával, ismételten mun­kával és szorgalommal lehet ujjáépiteni. Én is ezt vallom : egyetemes és országos érdek, hogy itt mindenki dolgozzék, mindenki munkához lásson, hogy az ujjáépités munkájából kivehesse részét és viszont munkája révén foglalkozáshoz s igy kenyérhez is jusson. Szó esett itt már a nyár folyamán is arról, hogy a mezőgazdasági munkások egész tömege nem tudott elhelyezkedni az aratásnál. Ezt hiva­talos helyen is beismerték, de egyébként is könnyű volt annak a kétségbevonhatatlan ténynek a meg­állapítása, hogy hiába akartak a mezőgazdasági munkások a nyári aratási munkálatoknál elhelyez­kedni ott, ahol a téli kenyerüket megszerezhessék. Ez nagyjában nem sikerült nekik. (Mozgás a középen.) Halász Móric : Erre való a Horthy-akció. Szeder Ferenc : Erről is elmondom a véle­ményemet, t. képviselő ur, de engedje meg, hogy az előbb elmondottakat mint tényt megállapít­sam, önök is tudják, hogy a háború előtt is azok­nak, akik nem tudtak nyáron aratási munkához jutni, akik nem tudtak a mezőgazdaságon elhelyez­kedni, nagyon súlyos napokat kellett télen át­NEMZETGYÜLÍJSI NAPLÖ, 1922—1926. — IV. KÖTET. évi szeptember hő 13-án, szerdán, 329 élniök. Most pedig, amikor folyton fokozódó drága­sággal állunk szemben, mikor 8500 korona körül jár a búza ára, amelyből előáll a legszükségesebb kenyér és evvel arányban áll minden életszükség­let! cikk ára : elképzelhetjük, hogy akik nem tud­tak munkához jutni nyár folyamán, akik nem tud­ták szükséges kenyerüket beszerezni, azoknak milyen rettenetes napokat kell a tél folyamán általélniök. De nemcsak a családfő, aki már hosszú esztendőkön keresztül lerongyolódott, hanem ott van minden egyes családtag, ott vannak a gyere­kek. Nézzék meg önök a mezőgazdasági munkások gyerekeit, — nem a gazdákról szólok, hanem azok­ról, akiknek nincsen földjük — rongyokba vannak burkolva, és mikor a múlt hetekben a tanyák közt jártam, láttam a mezőgazdasági munkások gyere­keit olyan cafatokban, rongyokban, hogy nem lehet megállapitani, hogy melyik a ruhájuk ere­deti szövete. Elképzelhetetlen kin, szenvedés és nyomorúság vár azokra a családokra, akiknek a családfője a nyári mezőgazdasági munkálatoknál nem tudott elhelyezkedni. Ilyenek pedig elég tekintélyes számmal vannak. En magam is láttam, aki vidéken élek részben. Az alföldi városokban, aratás idején, a leg­szorgosabb munkák idején százával állottak az emberek a piacon, a koplalótereken, akik el akar­tak helyezkedni, de nem tudtají. Sőt most ujolag megismétlem azt, amit Szentes' város polgármestere itt a folyosón jelentett ki nekem, hogy idáig össze­irtak 500 munkanélkülit, most értesítették tele­fonon, nyár folyamán, aratás idején, és amint később kitűnt, jelentékenyen többet összeírtak abban az egy városban is, de ugyanaz a jelenség mutatkozott minden nagyobb alföldi városban, igy Hódmező - Vásárhelyen, Békéscsabán és Szarvason. Halász Móric : Ennek a franciák az okai, mert elvették a Bánátot ! Ezt- tudja mindenki ! Szeder Ferenc : Azóta is szóvá tétetett ez a munkanélküliség, mert állandóan jelentkeznek most is azok, akik elhelyezkednének munkában ; aratás után, mikor már vége felé járunk a mező­gazdasági munkának, esetleg adódik mód és alka­lom arra, hogy csak egy csekély töredéke elhelyez­kedhessék ezen munka nélkül lézengő — mert kénytelenek igy lézengeni — mezőgazdasági mun­kásoknak. Van egy kimutatás a kezem között ; nem mondom, hogy az utolsó számáig pontos, azonban 34 községből érkezett jelentés hozzánk, amelyek szerint több mint húszezer ember van munka nélkül. Tessék most azt elképzelni, tessék ezt a jelenséget vagy legalább az alföldi vár­megyékbe általánosítani, és akkor megkapjuk a munkanélküliség korképét. Egyik t. képviselő­társam közbevetette itt, hogy arra jó a Horthy­akció, hogy ellensúlyozza a munkanélküliségből eredő nyomorúságot. Nem kételkedem abban, hogy megvan a hivatalos körökben a jó szán­dék, amikor egy ilyen akciót indítanak a nyomo­rúság lefokozására, de bármennyire nem kétel­kedem is jóhiszeműségükben, tudom, hogy az 42

Next

/
Thumbnails
Contents