Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-49
262 A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. amikből a vasúti kisajátitás alkalmával keletkeztek. Ezért tisztelettel kérem, hogy e módosítást méltányossági szempontból elfogadni szíveskedjenek. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : A 8. §-sal szemben a következő módosítást terjesztem be. (Olvassa) : »A művelési ágakban a törvény életbeléptetése előtt beállott változások hivatalból állapitandók meg, a törvény életbelépte után beállott állandó változások a gazdasági év végéig jelentendők be«. Ugyanis nem látom be a szükségességét, a célszerűségét és az igazságosságát annak, hogy azokból a változásokból kifolyólag, amelyek az 1909 :V. te. alapján igaz, hogy bejelentendők lettek volna, de amelyek épugy hivatalból megállapitandók lettek volna és amelyekre büntetés kiszabva nem volt azért, mert mulasztást követett el az akkori tulajdonos, ki a bejelentésre volt kötelezve, de épugy mulasztást követtek el a hivatalos közegek is hogy — mondom — ezért most a gazdát, illetve a földtulajdonost sújtsuk. Azt hiszem, hogy ha akkor indokoltnak látszott, hogy a hivatalos megállapítást elrendeljük, ma sem szükséges ettől elzárkózni. A módosítás másik része azt célozza, hogy a 30 napi időpont efemer jellegű, mert a legjobban gazdálkodó gazda is leginkább a gazdasági év végén van tisztában azzal, hogy vájjon állandónak tervezett, de az idő folyamán konjunktúrák miatt is csak ideiglenesnek mutatkozó változtatásokat fentartson-e vagy azokat ismét megváltoztassa. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Janka Károly! Janka Károly : T. Nemzetgyűlés ! A G-aal Gaston t. képviselő ur által felhozott példához hasonló esetre kívánom felhívni az igen t. pénzügyminister ur figyelmét, amidőn utalok a belvizszabályozó társulatok kötelékébe tartozó területekre és arra a hatásra, amelyet ennek a, büntető szakasznak törvénybeiktatása e területekre nézve gyakorolni fog. E területekre nézve a művelési ág, a gazdálkodás módja igen sok esetben nem a gazda tetszésétől, akaratától, hanem igenis az időjárási viszonyoktól függ. Ezeken a területeken a gazda legszívesebben folytatna szántóművelést, mert ezzel a műveléssel tudja a legnagyobb jövedelmezőséget a maga számára biztosítani. Az időjárási viszonyok azonban ebben az akaratában őt a legteljesebb mértékben korlátozzák. Csapadékos időjárás mellett jön egy esős periódus, a gazda kénytelen a már szántómüveléssel hasznosított földjét otthagyni kaszálónak, amelyről köztudomású dolog, hogy az az első évben teljesen értéktelen gazt terem, a következő években egy bizonyos meggyökeresedés után is legfeljebb nagyon csekély tápértékü takarmányt, úgynevezett savanyu szénát ad. Épen ezért a évi szeptember hó 13-án, szerdán. gazda mindig igyekszik ezeket a területeket — mihelyt csak módjában van, mihelyt csak az időjárási viszonyok megengedik — újra csak szántóművelés alá vonni, hogy a nagyobb hozamot abból biztosítsa. Ismerve a mi népünk természetét, tudva azt, hogy a mi népünk a törvények és a törvényes rendeletek körül meglehetősen járatlan, a határidő betartása iránt teljesen érzéketlen, (ügy van! jobbfelöl.) vájjon mi lesz a törvény büntető szakaszának a következése ? Nem az, hogy talán majd a gazda jobban fog ügyelni a határidő betartására, hanem — ami közelebb fekszik az ő mentalitásához, természetéhez, gondolkozásmódjához — inkább ott fogja hagyni abban a csekélyebb jövedelmezésü állapotban ezeket a földeket, mintsem hogy magát vegzaturának, zaklatásnak tegye ki. En a közérdeket kívánom szolgálni akkor, amidőn ehhez a szakaszhoz egy pótlást kívánok benyújtani. Jól tudom én, hogy a törvény alkotásánál speciális viszonyokat figyelembe venni és ezek érdekében kivételes rendelkezéseket statuálni nagyon nehéz, de itt ebben az esetben olyan, a gazda akaratától teljesen független és bizonyos tekintetben váratlanul bekövetkező és hullámzó változásokról van szó, amelyek egyenesen a nagyobb termelés, nagyobb hozadék beálltát kockáztatják. Ennélfogva tekintettel arra, hogy különben is nagyon csekély állami érdekről van itt szó, hiszen ezek a területek akár mint szántóföldek, akár mint kaszálók használtatnak is, nagy egymásmellettiségben vannak az osztályozás szempontjából, mert ezek a területek épen a csapadékos időszakban szinte használhatatlanságuk következtében magasabb osztályozásba nem is soroztatnak, — a szakasz törvénybe iktatása határozottan a nagyobb termelés rovására esnék. Errevaló tekintettel terjesztem be a következő pótlást (olvassa) : »A belvizszabályozó társulatok kötelékébe tartozó területeken a művelési ágban történő változások bejelentési kötelezettségét a pénzügyminister a földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg rendeletileg szabályozza.« Nem kívánom a törvénynek lényegét érinteni, nem akarok kibúvókra lehetőségeket és alkalmat szolgáltatni egy javaslat váratlan bedobásával, csak egyet kívánok : a közérdeket szolgálni, a büntető rendelkezésnek oly esetre történő kizárásával, amely határozottan a termelés rovására menne. En nem mondok egyebet, csak annyit, hogy ma, az ínséges burgonyatermés idején épen ezeken a területeken van körülbelül a legkiadósabb burgonyatermés csonka Magyarországon. Miért akarjuk vegzatórius zaklatásokkal lehetetlenné tenni azt, hogy a gazda hasznosítsa azt a területét, amint azt neki az idő viszonyai a legjobban megengedik? (ügy van! balfelölj Elvégre is a törvénynek bizonyos tekintetben az élethez kell simulnia, igazodnia, s ezért az oly állandósággal biró jelenségeket, mint amilyen például ezeken.a területeken a